Amennyiben vállalkozásunk van, mindenképpen szükségünk lesz könyvelőre, hogy az ügyeinket, számláinkat segítsen a Nemzeti Adó- és Vámhiatal felé kommunikálni. Ha pedig már alkalmazottaink is vannak, bérszámfejtőre is feltétlenül szükségünk lesz. Sokak számára talán összemosódhat a két foglalkozás, terület, hiszen sok mindenben hasonlóak egymáshoz. Az alábbiakban megnézzük, mit csinál a bérszámfejtő, és mi minden kell ahhoz, hogy profi legyen.
Mit csinál a bérszámfejtő?
Aki profi, és nemsokára látni fogjuk, ki az, tisztában van a saját értékével, márpedig a bérszámfejtőnek nem kevés feladata van.
A bérszámfejtő az, aki a munkavállalóinkkal kapcsolatos ügyeket intézi a NAV felé, és itt nem csak a bérekről van szó. A könyvelővel ellentétben, aki a cégünknek a számláit és pénzügyeit kezeli, a bérszámfejtő az utolsó forintig mindent számon tart a munkavállalóinkkal kapcsolatban. A könyvelővel ellentétben nem a cégünk számláit, kintlévőségeit és adóügyeit intézi, hanem az alkalmazottakkal kapcsolatban teszi ugyanezt: hogy a munkavállaló időben megkapja a bérét, pontosan annyit, amennyi jár, a többi pedig “a császáré”, vagyis a NAV felé elszámolt adó és járulék.
Ő készíti el a munkaszerződést és a munkaköri leírást, a NAV felé szükség szerint ki- és bejelenti a munkavállalókat. Amennyiben a dolgozó kiesik a munkából valamilyen oknál fogva, a megváltozott bérügyeket is a bérszámfejtő intézi. A társadalombiztosítás feladata, hogy gondoskodjon a munkavállaló orvosi ellátásáról és kiesett fizetéséről, de a papírügyeket a bérszámfejtő dokumentálja betegszabadság vagy táppénz idején: ide tartozik az orvosi igazolás keresőképtelenségről, gyermek betegségének az igazolása, ambuláns lapok baleset esetén stb.
A társadalombiztosítási díjat a közösen befizetett szociális hozzájárulásból kapja a munkavállaló. Ez a tb-járulék a dolgozó béréből havonta levonásra kerül: mindezt a bérszámfejtő iktatja azokkal a járulékokkal együtt, amelyeket a munkvállaló személyi jövedelemadóba és nyugdíjellátásra hozzájárulásra fizet. Ha a munkavállaló kiesik a munkából azt jelenteni kell a bérszámfejtőnek a NAV felé, valamint azt is, amikor visszatér, hogy teljes gőzzel tudjon tovább dolgozni. Ez a dolgok egyik fele, hiszen mindenki beteg olykor, vagy eltöri a lábát munkahelyi vagy nem munkahelyi balesetben.
A nőket még külön érinti a gyermekvállalás ügye. Ha egy női munkavállaló gyermeket vár, a bérszámfejtőnek igen sok dolga lesz, hogy a betegszabadság során és után munkavállaló, a munkáltató és a NAV is mindent rendben találjon.
Ilyenkor a CSED, a GYED és a GYES az, ami számít, hiszen az állam másképp fizet a kismamának, és ezt is le kell jelenteni, adminisztrálni, hogy mindenki jól járjon. Amikor pedig az anyuka vissza szeretne térni a GYES-ről, a bérszámfejtőnek kell minden szükséges papírt odaadnia, hogy újra munkába tudjon állni. Ide tartozik még, hogy ha gyerekkel van valaki táppénzen, esetleg hosszú távon otthon gondozza egy családtagját, arról is külön igazolást kell adni a gazdasági irodában.
Milyen egy jó bérszámfejtő?
Ebből a nem rövid felsorolásból is láthatjuk, a bérszámfejtőnek akár csak egy munkavállalóra vonatkozóan is milyen sokféle dolga lehet, hát még, ha felszorozzuk az alkalmazottak számával. Ez elsősorban elképesztő precizitást igényel, mert ha valamilyen dokumentum nincs a helyén, vagy egyetlen apró tévedés történik, az komoly károkat tud okozni a cégnek. Szerencsére manapság már többnyire nem csupán papír alapon, de elektronikus formában kezelik a legtöbb dokumentumot, így is szükséges azonban a pontosság és monotóniatűrés.
A határidők betartása ugyanígy ide tartozik, valamint a jogi jártasság, és a folyamatos önképzés. A bérszámfejtőknek – akárcsak a könyvelőknek – folyamatosan naprakésznek kell lenniük, követniük kell a törvényi változásokat, hiszen csak így tudják elvégezni a munkájukat.
Ha mindehhez hozzávesszük az emberi oldalt, láthatjuk, egy bérszámfejtőnek egyenesen diplomatának is kell lennie, már ami az emberi ügyeket illeti. Három felől vannak ugyanis nyomásnak kitéve.
A cég ügyvezetője szempontjából az számít, hogy időre minden meglegyen pontosan, és a munkavállalók pontosan megkapják a bérszámfejtett összeg alapján a fizetésüket. Ha ez nincs meg, a munkavállaló esetleg felmond, a cég pedig egy jó munkaerőt veszíthet el. A NAV-nak természetesen szintén az a fontos, hogy minden meglegyen határidőre, pontosan és hibátlanul, neki a számok fontosak. Az alkalmazottak pedig – előfordul ez gyakran – a bérszámfejtőre önthetik a frusztrációjukat, hiszen ki más lenne kéznél, amikor kiderül valami, ami nem egészen kellemes a fizetéssel kapcsolatban? A gazdasági irodák sokszor több drámának szemtanúi, mint a kávézó-sarkok, a profi bérszámfejtő azonban nem veszi magára a dolgokat, hanem meghallgat, ha kell, akár vigasztal is, aztán csinálja a dolgát tovább.
Miért fontos a profizmus?
Ahogy az eddigiekből láttuk, a bérszámfejtőn folyamatosan nagy a nyomás, több oldalról nehezednek a vállára a cég alkalmazottainak pénzügyei és problémái. A profi bérszámfejtő példás nyugalommal tudja kezelni a az érzelemmel telített helyzeteket, a gyakran előforduló stresszhelyzeteket.
A profizmushoz hozzátartozik a hibátlanság is. Jól tudjuk, csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit, és nyilván valamennyien emberből vagyunk. Ami itt a profit az átlagostól megkülönbözteti, az az, hogy a határidők szorításában (megint a stressz!) a bérszámfejtő időt talál arra, hogy ellenőrizze a munkáját, hogy minden a helyén van-e, papírok, dokumentumok, aláírások, számok, tizedesvesszők. Ezt a munkát nem érdemes megspórolni, és aki profi, nem is teszi.
A jó bérszámfejtőről ezek alapján tudhatjuk, hogy már-már emberfeletti türelemmel és precizitással van megáldva, de higgyük el, ha ilyet találunk, megéri megtartani.
Kiemelt kép: Photo by Marten Bjork on Unsplash
