Filmesek szállták meg a budaörsi repteret, itt forgatták ugyanis a Netfilx számára a Repülő hollandik című sorozatot, amely a milliárdossá vált repülőgépgyáros Anthony Fokker és a KLM légitársaságot alapító, Albert Plesman életét mutatja be. A film előzetesét a cikkünk alján nézheted meg.
Legendás szereplők
A holland légitársaság, a KLM alapítója, Albert Plesman és a legendás repülőgépgyáros, Anthony Fokker közti kapcsolatot, az 1919-1939 közt eltelt húsz év történésein keresztül bemutató Vliegende Hollanders-t (ezt leginkább Repülő hollandik-ként lehetne fordítani) Magyarországon nem mutatták be, a nyolcrészes minisorozatot azonban részben biztosan a főváros határában forgatták – írja a 24.hu.
Milliók látták
Az első amszterdami repülőgépkiállítás szervezésével induló, a második világháború kezdetével záruló történet számos részlete fiktív, az epizódok azonban így is számtalan nézőt – az első rész 1,6 milliót, a nyolcadik pedig 779 ezret – ültettek a képernyő elé.
Hirdetés
Csodálatosan felújított lakás Újbudán, az Etele Plaza és az MOL Campus közelében, nem messze a Duna-parttól. Alkalmi ár: 68,5 MFt. Készpénzes vásárló esetén alkuképes az ár! A részletekért kattints az alábbi képre!
Budaörsi repülőtér
A film előzetesében feltűnik a budaörsi repülőtér. Jól látszik a kör alakú fogadóépület, amely a filmben a Douglas repülőgépgyártó központjává változott.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Budaörsi repülőtér napjainkban
Legrégebbi
A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi, ma is működő kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép-forgalmat bonyolít le. A terület Budaörssel határos, de közigazgatásilag Budapest 11. kerületéhez tartozik.
Kinőtték a repülők
A kormányzó fia, Horthy István 1937-ben vágta át a repülőtér elkészültét jelző szalagot. A repülőtér ekkor vette át Budapest korábbi légikikötője, a mátyásföldi repülőtér szerepét a polgári és sportrepülésben. A létesítmény a kor igényeinek megfelelő, ám nehezen bővíthető és számos más szempontból is nehezen fejleszthető volta tette szükségessé a Ferihegyi repülőtér építését. A megnövekedett légiforgalom, a nem betonozott és a rövid kifutópályák hamar megmutatták a hely korlátait.
Gyakran használják a filmesek
Legnagyobb hangár
A főépülettől néhány lépésnyire álló, a nagyközönség számára kevésbé ismert budaörsi nagyhangár, egykor Eutópa legnagyobbja volt. Természetesen a filmben is hangárként tűnik fel, középső pillérén azonban jól látható a kőbe vésett magyar címer.
Budaörsi hangár belülről
Ipari műemlék
A budaörsi reptér 1950-ig Magyarország első nemzetközi repülőtereként működött, ekkor vette át a helyét a ferihegyi repülőtér. A budaörsi repülőtér az ezredfordulón vált ipari műemlékké, köszönhetően a fogadóépületnek, illetve a füves futópálya alatt futó, a száz éven át működött zuglói Zsolnay-gyárban készült vízelvezető rendszerének.
Itt a film bemutatója, 01:10-nél van a reptér
Kiemelt kép: Részlet a fenti videóból
