Filmesek szállták meg a budaörsi repteret, itt forgatták ugyanis a Netfilx számára a Repülő hollandik című sorozatot, amely a milliárdossá vált repülőgépgyáros Anthony Fokker és a KLM légitársaságot alapító, Albert Plesman életét mutatja be. A film előzetesét a cikkünk alján nézheted meg.

Legendás szereplők

A holland légitársaság, a KLM alapítója, Albert Plesman és a legendás repülőgépgyáros, Anthony Fokker közti kapcsolatot, az 1919-1939 közt eltelt húsz év történésein keresztül bemutató Vliegende Hollanders-t (ezt leginkább Repülő hollandik-ként lehetne fordítani) Magyarországon nem mutatták be, a nyolcrészes minisorozatot azonban részben biztosan a főváros határában forgatták – írja a 24.hu.

Milliók látták

Az első amszterdami repülőgépkiállítás szervezésével induló, a második világháború kezdetével záruló történet számos részlete fiktív, az epizódok azonban így is számtalan nézőt – az első rész 1,6 milliót, a nyolcadik pedig 779 ezret – ültettek a képernyő elé.

Köszönjük a napi 335 ezer érdeklődő olvasónknak, hogy a BudaPestkörnyéke.hu Magyarország TOP legolvasottabb hírportáljai közé került. Részletek itt. Közben a holnapi és mai programajánlónkat ide kattintva éred el!

Budaörsi repülőtér

A film előzetesében feltűnik a budaörsi repülőtér. Jól látszik a kör alakú fogadóépület, amely a filmben a Douglas repülőgépgyártó központjává változott.

Budaörsi repülőtér napjainkban

Budaörsi repülőtér – BPKmontázs

Legrégebbi

A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi, ma is működő kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép-forgalmat bonyolít le. A terület Budaörssel határos, de közigazgatásilag Budapest 11. kerületéhez tartozik.

Kinőtték a repülők

A kormányzó fia, Horthy István 1937-ben vágta át a repülőtér elkészültét jelző szalagot. A repülőtér ekkor vette át Budapest korábbi légikikötője, a mátyásföldi repülőtér szerepét a polgári és sportrepülésben. A létesítmény a kor igényeinek megfelelő, ám nehezen bővíthető és számos más szempontból is nehezen fejleszthető volta tette szükségessé a Ferihegyi repülőtér építését. A megnövekedett légiforgalom, a nem betonozott és a rövid kifutópályák hamar megmutatták a hely korlátait.

Gyakran használják a filmesek

Budaörsi repülőtér – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Legnagyobb hangár

A főépülettől néhány lépésnyire álló, a nagyközönség számára kevésbé ismert budaörsi nagyhangár, egykor Eutópa legnagyobbja volt. Természetesen a filmben is hangárként tűnik fel, középső pillérén azonban jól látható a kőbe vésett magyar címer.

Budaörsi hangár belülről

Budaörsi repülőtér hangár – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Ipari műemlék

A budaörsi reptér 1950-ig Magyarország első nemzetközi repülőtereként működött, ekkor vette át a helyét a ferihegyi repülőtér. A budaörsi repülőtér az ezredfordulón vált ipari műemlékké, köszönhetően a fogadóépületnek, illetve a füves futópálya alatt futó, a száz éven át működött zuglói Zsolnay-gyárban készült vízelvezető rendszerének.

Itt a film bemutatója, 01:10-nél van a reptér

Kiemelt kép: Részlet a fenti videóból