A munka általában az egyik legfontosabb mérőeszköze annak, hogy kit és milyen mértékben tart értékesnek a társadalom. Minél többet dolgozik valaki, akár túlórázik is, illetve minél nagyobb vagy jobb teljesítményt tesz le az asztalra, hajlamosak vagyunk annál jobban megbecsülni. Ez pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a cégek túldolgoztassák munkavállalóikat, akik gyakran örömmel, de legalábbis észrevétlenül vesznek a nyakukba egyre több feladatot. Azonban, ha nem vigyázunk, a túlzásba vitt munkának is meglehet a böjtje, a kiégésen túl ugyanis számos mentális és egészségügyi probléma kiváltó oka ered a munkamániából.
Mi számít túlzásba vitt munkának?
Már a WHO-nak is vannak rá hivatalos adatai, heti hány óra fölött beszélhetünk túlzásba vitt munkáról, Japánban pedig 1969 óta külön kifejezés is létezik a túldolgozás okozta elhalálozásra, ami nem más, mint a „karoshi”. Nem szabad tehát félvállról venni a problémát, a szervezetünk ugyanis csak korlátozott ideig képes tartani a lépést a folyamatos feszültséggel és kimerültséggel, amit a pihenés elhanyagolása okoz.
A WHO egyik 2021-es felmérése alapján 745 ezer esetben sikerült összefüggést felállítani egyes betegségek és a munkaórák magas száma között. A kutatás során megállapították, hogy a heti munkaórák átlaga nagyjából 55 körül mozog, a magasabb beosztásban, például vezetői, vagy középvezetői szinten dolgozók pedig akár több mint 60 órát is dolgozhatnak hetente. Ez jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, nagyobb arányban fordulnak elő idegrendszeri problémák, agyvérzés és daganatos megbetegedések is.
Aki túl sokat dolgozik ugyanis nemcsak az alvást hajlamos elhanyagolni, hanem összességében kevésbé fordít figyelmet egészségi állapotára. A nem elegendő mozgás, az egysíkú, sokszor gyorsételekből álló étrend, a szükséges tápanyagok, vitaminok és aminosavak hiánya pedig különösen megviseli a szervezetet. A stressz negatív hatásai következtében csökkenhet a koncentrációs képesség, megnőhet a vérnyomás, előfordulhatnak keringési zavarok, illetve emésztési problémák is.
Hogyan ismerhetjük fel a tüneteit?
Erre a kérdésre túl könnyű lenne rávágni, hogy akkor, ha heti 40 óránál többet dolgozunk. Valójában azonban a nagyfokú stressz, a túlórák száma, illetve a pihenésre, feltöltődésre szánt idő együttesen befolyásolhatja, hogy szervezetünk túldolgoztatva érzi-e magát. Ha az alábbi tüneteket észleljük, mindenképp érdemes lehet nagyobb figyelmet fordítani az egészségünkre.
- Kimerültség
A kimerültség számos területen befolyásolhatja az életünket negatívan. Csökken a motivációnk, képtelenek vagyunk hosszabb ideig koncentrálni, produktív munkát végezni. Előfordulhat, hogy robotpilótába kapcsolunk, vagyis egyszerűen kihagy az agyunk egy-egy rutinfeladat közben. Ez lehet a reggeli fogmosás, hogy bezártuk-e magunk mögött az ajtót, de akár vezetés közben is előfordulhat.
A kimerültség tehát nagyon veszélyes és sokkal többről van szó, mint egyszerű kialvatlanságról. Fizikai és mentális tünetei egyaránt lehetnek. Mivel a szervezetünknek általános folyamataihoz, például bizonyos hormonok termelődéséhez, a sejtek megfelelő működéséhez is pihenésre van szüksége, a hosszú távú kimerültség komoly egészségügyi kockázattal jár.
- Kialvatlanság
Akkor ejtsünk szót a kialvatlanságról is! Ennek hátterében gyakran húzódik a stressz, illetve a hektikus napirendünk, amit gyakran igazítunk a munkánk köré. Ha hajlamosak vagyunk még az ágyban fekve is a másnapi teendőinken gondolkozni, esetleg azzal álmodunk, hogy mit nem csináltunk meg, mit rontottunk, vagy ronthatunk el a munkahelyünkön, biztosak lehetünk benne, hogy túldolgozzuk magunkat.
A felnőtt szervezet számára átlagosan napi hét óra alvás lenne szükséges, sokan azonban ennek csak a töredékét töltik pihenéssel. Ha sokáig dolgozunk és utána még szeretnénk időt szakítani szeretteinkre, barátainkra, kikapcsolódásra, először mindig az alvástól vesszük el az időt. További kockázata a kialvatlanságnak, hogy megnövelt koffeinbevitellel igyekszünk ébren maradni, ami pedig a szívünket terheli meg jobban. A sok kávétól pedig aztán még annyira sem tudunk aludni, így egy véget nem érő körforgásba kerülhetünk.
- Gyakori betegségek
Amikor „túlhajtjuk” magunkat, valójában szervezetünk tűrőképességét tesszük próbára, ami egy jól megtervezett szerkezetként rendszeres karbantartást igényel. Egy autóval szemben nem rendszeres olajcserére, hanem pihenésre, mentális és fizikai kikapcsolódásra, rendszeres mozgásra és egészséges táplálkozásra van szüksége, hogy megfelelően működjön.
Ha ezt elhanyagoljuk, elkezdenek előjönni a problémák. A fejfájás, gyomor- és emésztési panaszok, mellkasi fájdalom, idegesség és depresszió mind összefüggésbe hozható a stresszel, amit a túlzásba vitt munka okoz. Az immunrendszerünk is legyengülhet a hatására, ezért ne lepődjünk meg, ha gyakrabban vagyunk betegek.
+1 Súlyingadozás
A súlyingadozás is gyakran visszavezethető a stresszre és a túlzásba vitt munkára. Ha nincs időnk felállni az asztalunktól, csak gyorsan rendelni valamit, amit aztán két megbeszélés között bekaphatunk, gyakran nyúlunk gyorsételekhez. Ezek viszont az ajánlott kalóriabevitel sokszorosát tartalmazhatják, ráadásul magas szénhidrát és zsírtartalmuk mellett tartósítószerekkel és ízfokozókkal is tele vannak. Cserébe gyorsan meg is éhezünk utánuk.
A fokozott feszültség hatására ráadásul könnyen csaponghatunk a végletek között, ami az ételeket illeti. Vannak, akik stresszevőként mindig nassolnak valamit, mivel ezzel nyugtatják meg az idegeiket, míg másoknak teljesen elmegy az étvágya és egyszerűen elfelejtenek enni.
Hogyan ne dolgozzuk túl magunkat?
A túlzásba vitt munka épp olyan rossz szokás, mint a dohányzás, így erről is le kell szokni. Az alábbiakban ehhez adunk néhány tippet.
- Kövessük nyomon, milyen feladatra mennyi időt szánunk, így könnyebben tervezhetünk az időnkkel és elkerülhetjük a túlórát.
- Szánjunk időt az edzésre! Ha a napirendünkben is kijelölünk rá egy pár órát hetente könnyebben vehetjük rá magunkat ténylegesen a mozgásra.
- Szundikáljunk egyet napközben! A kávézásnál sokkal többet segíthet egy 10-20 perces szunyókálás, amiből nyugodtabban és energikusabban ébredhetünk fel. Ha otthonról dolgozunk ráadásul kényelmesen le is dőlhetünk mondjuk ebéd után.
- A barátokkal töltött idő szintén fontos. Ha csak egy délutáni kávéra is tudunk összefutni, a szocializálódás segíthet a stresszoldásban, mentálisan és fizikailag is feltöltődhetünk a segítségével.
- Vigyázzunk magunkra! A rendszeres mozgás mellett támogathatjuk szervezetünket étrendkiegészítőkkel, vitaminokkal és aminosavakkal is, így könnyebben vészelhetjük át a megterhelőbb időszakokat.
Ha a céges környezetünk követeli meg a rendszeres túlórát, az már egy kicsit nehezebb kérdés. Ilyenkor a hétvégi kikapcsolódásra és a szabadságokra érdemes nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Illetve arról se feledkezzünk meg, hogy jelezzük főnökünknek a problémát, hosszú távon ugyanis a dolgozók kimerültsége a munkájuk minőségére is hatással van, ami a vállalkozás sikerét is befolyásolhatja, így végső soron neki sem érdeke túldolgoztatni munkavállalóit.
Összességében tartsuk szem előtt, hogy magunktól, családunktól, szeretteinktől vesszük el az időt a túlzásba vitt munkával. Ha nem vigyázunk pedig komoly egészségügyi problémák is kialakulhatnak, amik az életminőségünk romlását okozhatják például magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, illetve depresszió formájában.
