Szlávik János, a Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője egy interjúban árulta el, hogy az 5 millió beoltott ugyan még mindig nem elég magas szám a nyájimmunitáshoz, de ahhoz már elég magas, hogy újabb enyhítéseket vezessen be a kormány. Úgy véli, a rendkívül alacsony napi esetszám miatt szintén a korlátozások elvétele mellett lesznek a döntéshozók, akik hamarosan bejelentik a terveiket az újabb lazítással kapcsolatban.

Nem lehet mindent elengedni

Szlávik János doktor a jelenlegi járványhelyzetről osztotta meg a véleményét, és elmondta, hogy a következő szám, amire figyelni kell, az az 5 millió beoltottnál lesz, ugyanis szerinte ez már igen-igen magas szám az enyhítésekhez. Bár hangsúlyozta azt is, hogy 5 milliónál sem szabad mindent elengedni, de a sok millió beoltott és a kevés napi esetszám szerinte elég lesz ahhoz, hogy újabb könnyítéseket lehessen tenni –  mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szlávik János.

Kültéren enyhítenek először

Szlávik arról beszélt, hogy kedvező járványhelyzetben kültérről kell elkezdeni az enyhítéseket, és úgy haladni a belső terek feloldásai felé. „Én gyanítom, hogy nemsokára már olyan rendezvényeket is meg lehet tartani, amelyek kültéren vannak” – súgta meg az infektológus. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Nem bízhatunk az időjárásban

A járványügyi szakember szerint nem lehet abban bízni, hogy az időjárás megakadályozza azt, hogy kitörjön a negyedik hullám, akár egy másik vírusvariánssal. Úgy gondolja, hogy a negyedik hullám nem a hidegen vagy a melegen fog múlni, hanem a beoltottak számán.

Kedvez a vírusnak a kevés oltás

Szlávik egyenesen úgy fogalmazott, hogy a negyedik hullám legfőbb kiváltó oka a beoltatlanok magas száma lehet, és nagy problémának tartja, hogy valamennyi országban az látszik, hogy az emberek 8-10 százaléka csak az első oltását veszi fel. Szerinte most minden országnak fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egyszerűen az országnak tesznek jót azzal, ha beoltatják magukat, mivel a következő hullámot csak az oltásokkal lehet megakadályozni.

Kell a második oltás is

„Az a baj, hogy bármennyire is jól hangzik az, hogy az első oltást követő három héttel már 70-80 százalékos védettség van, ez rendkívül gyorsan csökkenni fog. Ha nem lesz második oltás, akkor nem lesz meg a magas védettsége, igenis megfertőződhet, mert nem úgy védett, mint az, aki kettőt kapott” – emelte ki a főorvos, de ehhez azt is hozzátette, hogy igenis lesz olyan időszak, amikor már nem kell maszkot viselnünk az utcán.

Ritkán keverik az oltásokat

Szlávik azt is elmondta, hogy a védőoltások történetében eddig nagyon ritkán fordult elő, hogy különböző vakcinákat kevertek az oltásnál. Egyelőre csak kísérletek folynak, mi történik, ha egy vektor típusú vakcina után egy mRNS-típusút adnak be vagy épp fordítva.

Ez történik, ha keverik a vakcinákat

„Az első adat, amit tudunk, az, hogy ha valaki két különböző oltást kap egymás után, akkor több oltási reakció alakul ki a második után” – mondta az infektológus, aki azt is hangsúlyozta, hogy az oltási reakció minősége nem függ össze a védettség szintjével, tehát ha valaki belázasodik az oltás után, fáj a feje, gyenge, levert, az nem azt jelenti, hogy a szervezetében nagyobb védelem alakult ki koronavírus ellen.

Verseny a vírussal

A mutációk kapcsán azt mondta Szlávik János, hogy ezek azért alakulnak ki, mert a vírus menekülni próbál, ugyanakkor nem az oltások, hanem az emberek immunrendszere elől. „Ha olyan mutáció alakul ki, ami neki kedvező, tehát gyorsabban tud szaporodni vagy akár súlyosabb betegséget tud okozni, akkor az neki kedvező és az elszabadul” – magyarázta a főorvos, aki elmondta, hogy ez történt most Indiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Brazíliában is.

Hatékonyak a vakcinák

A terjedő vírusvariánsokkal szemben jó hír, hogy az elfogadott vakcinák hatékonyak, de ennek a szintje vakcinánként változó. A legrosszabb kutatási eredmények szerint van olyan vakcina, amely csak 50 százalékos hatékonyságú például a dél-afrikai mutánssal szemben, de Szlávik megnyugtatóul azt mondta, hogy ez nem azt jelenti, hogy az adott vakcina nem hatékony, csak egyszerűen gyengébb. Angliában már megjelent az indiai változat, azonban az eddigi megfigyelések szerint azok közül, akiket beoltottak, és mégis elkapták a fertőzést, senki sem került kórházba. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Szlávik János – Forrás: Heti tv