Gyakran büdös és sárga víz folyik a csapokból a pesti agglomerációban. A települések kinőtték a hálózatot, amely régi és cserélni kellene. Milliárdokról van szó, ezért hat település: Vecsés, Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód és Üllő polgármestere levelet írt a helyi fideszes országgyűlési képviselőnek, Szűcs Lajosnak, hogy csináljon már valamit. A képviselő postásnak állt és továbbította a levelet az illetékes államtitkárnak. Nagy kérdés, hogy mikor lesz ebből normális csapvíz.
Sárga és büdös víz
A pesti agglomeráció közösségi oldalain slágertéma a sárgás fürdővíz, a tönkrement technikai eszközök és ruhák képei. Az ott élők jogosan szeretnének egészséges ivóvizet kapni a pénzükért. Vecsés, Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód és Üllő polgármestere nyílt levelet írt a helyi országgyűlési képviselőnek, Szűcs Csabának, hogy segítsen pénzt szerezni az ivóvízhálózat korszerűsítéséhez. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Elavult vízvezetékek
„Településeinken a vízhálózat kiépítése a 60-as és a 70-es években kezdődött az akkor ismert és rendelkezésre álló technológiák segítségével. Mára ezek a rendszerek elavultak, cseréjük, felújításuk aktuálissá vált.” – írják a polgármesterek a nyílt levelükben.
Sok új lakó
A 80-as évek eleje óta a pesti agglomeráció kedvező gazdaság-földrajzi adottságai miatt rendkívüli változásokon ment át, mely folyamat a mai napig zajlik, sőt az elmúlt években új lendületet kapott. Egyrészt a jobb megélhetés reményében rengeteg család költözött az itt található városokba, falvakba, másrészt a repülőtér és az autópályák közelsége miatt rengeteg hazai és külföldi vállalkozás települt le a környéken.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Víztorony Vecsés főterén
Egyre nehezebb
Ez a robbanásszerű fejlődés jelentősen növelte az infrastruktúra igénybevételét a vízkivét mennyiségét. Ezek együttesen vezettek oda, hogy az amúgy is elöregedő vízhálózat egyre nehezebben szolgálja ki a felmerülő igényeket.
Gusztustalan iszap
Nehézségeket tetézi, hogy a térségben fellelhető ivóvíz vas-mangán tartalma meglehetősen magas, ez pedig számos kellemetlenséget okoz az itt élőknek. A vasdioxid lerakódott a csőfalakra és nyomásingadozás, csőtörés esetén leoldódik onnan, mely meglehetősen gusztustalan sárgás iszappá változtatja az ívóvizet, a mangán pedig a pangó vezetékekben okozhat kellemetlen szagot.
Kritikus állapot
A víziközmű cégek a hálózataik karbantartására, üzemeltetésére koncentrálnak és a jelenlegi működési, jogszabályi keretek között többre nem is képesek. A települések önerőből egy-egy kritikus állapotban lévő rövid szakaszt tudnak kicserélni, de a megoldás az ütemezett és folyamatos vízhálózat rekonstrukció lehetne – írják a polgármesterek a nyílt levelükben.
Tervek vannak, pénz nincs
„Az önkormányzatok rendelkeznek a probléma kiküszöböléséhez szükséges tervekkel, ismerjük a hálózatok műszaki állapotát, de a kivitelezéshez szükséges fedezet nem áll rendelkezésünkre.” – teszik hozzá a települések vezetői.
Csővezetékek cseréje nem elegendő
Bonyolítja a helyzetet, hogy párhuzamosan több feladatot kellene megoldani. Erre példaként írják, hogy hiába telepítenének a kivételi pontokhoz vas-, mangántalanító berendezéseket a vízminőség javítása érdekében a hálózat cseréjére is szükség van és ez a dilemma fordítva is igaz, hiába a csővezeték cseréje, ha nem telepítenek vas-, mangántalanító berendezéseket.
Vízveszteség
Az elfogadható szolgáltatási színvonalat a hálózat folyamatos öblítésével és mosásával próbálják fenntartani, de ez nem szünteti meg a probléma forrását, csak ideiglenesen kezeli, így az újra és újra ismétlődik. Ráadásul az hálózat-öblítés- és mosatás jelentős vízveszteséget okoz.
5 milliárd forint
Vecsés estében a víz- és csatornaszolgáltató, a DPMV Zrt. adatai alapján hozzávetőleg 100 kilométernyi vízvezetéket kellene kicserélni, és egy vas-mangántalanító berendezést felszerelni. Ennek a becsült költsége 2020-ban 5 milliárd forint volt.
Városháza Vecsésen
Lobbizó polgármesterek
A polgármesterek lobbiznak a levélben. Arról írnak, hogy a Kormány az Európai Unió társfinanszírozásának segítségével célul tűzte ki a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítását, a biológiai sokféleség megőrzését, városi zöld infrastruktúra létrehozását, a környezetszennyezés csökkentését.
Nem találkoztak vele
„Értesüléseink szerint, a Kormány elhatározott szándéka, hogy a víziközműrendszerek és zöld-kék infrastruktúra megújítása érdekében pályázatot írjon ki. A pályázat részleteinek kidolgozására és a társadalmi egyeztetés lebonyolítására az Innovációs és Technológiai Minisztérium kapott megbízást, melynek eredményeként a pályázati felhívás tervezete már év elején megjelent a hivatalos fórumokon, de a konkrét pályázati kiírással azóta nem találkoztunk.” – írják a települések vezetői, majd pénzt kérnek:
Szerezzen pénzt!
„Tisztelt Képviselő Úr, a fent bemutatott állapot országszerte számos más települést is érint, ezért kérjük Önt, hogy a probléma hatékony megoldása érdekében, belátható időn belül szíveskedjenek forrást biztosítani, mielőtt az egészséges ívóvízszolgáltatás veszélybe nem kerül.” – írja az országgyűlési képviselőnek Szlahó Csaba, Vecsés; Gál Zsolt, Ecser; Pápai Mihály, Gyál; Gyenes Levente, Gyömrő; Tabányi Pál, Maglód és Kissné Szabó Katalin Üllő polgármestere.
Megtette a magáét
A polgármesterek által aláírt levelet Szűcs Lajos országgyűlési képviselő tegnap átadta Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai államtitkárának. Pénzt még nem ígért senki a térségben élő sok százezer ember ivóvízellátásának megoldásához, láthatóan egyelőre csak a mosolygásnál tart a lobbizás. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Átadta, átvette
Kiemelt kép: illusztráció
