Ahogy arról elsőként itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon beszámoltunk, 370 millió forintos állami támogatásból fejleszteni akarja a Kisoroszi önkormányzata a Szigetcsúcsot a Szentendrei-szigeten. Most kiderült, hogy a beruházást a nemzeti park is kifogásolta, de nem foglalkoztak az érveikkel, így a beruházás gyorsan megvalósulhat.

Felkapott hely

Budapest környékének egyik legnépszerűbb kirándulóhelye Kisoroszinál a Szigetcsúcs. Fantasztikus vízivilág, csodálatos táj és panoráma várja az ide érkezőket. Az elmúlt években annyira felkapott lett, hogy egy nyári hétvégén akár ezer ember is strandolhat, táborozhat a területen. A helyi önkormányzat fejleszteni szeretné a Szigetcsúcsot. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Turisztikai tervek

Molnár Csaba, Kisoroszi független polgármestere hosszabb ideje ambicionálja a Szigetcsúcs fejlesztését, ahogy más jelentősebb projekteket is a Szentendrei-sziget északi szegletében. A Szigetcsúcs turisztikai fejlesztésének terveit Molnár 2017-es megválasztása után kezdték kidolgozni, amihez hátszelet adott az az akkor hozott kormányhatározat, mely a Dunakanyar strandjainak „egységes, élményígéretet fokozó fejlesztését” tűzte ki célul – írja a Telex.

Hoppá! Magyarország 15. legolvasottabb weboldala lett a BudaPestkörnyéke.hu. Az auditált DKT/Gemius mérés szerint pedig a 11. legnépszerűbb hírportál lett az országban. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

 

Népszerű a Szigetcsúcs

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Fejlesztene az önkormányzat

Az önkormányzat modernizálni akarja a területet. A covid előtt a polgármester, Molnár Csaba azt nyilatkozta, hogy szilárd burkolattal látják el a táborozóhely bejáratáig vezető utat. A Szigetcsúcson ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna, elektromos hálózat, valamint közvilágítás kerül kialakításra. Legális szabad strand, mobil vizesblokkok, úszómesteri tartózkodó, öltöző egységek készülnek. „Padokat, strand- és utcabútorokat, szelektív szeméttárolókat helyezünk ki, a vendéglátó-ipari egységek fejlesztése is megtörténik. Kerékpártárolót építünk, kerékpárok, kenuk, kajakok és mentőcsónak beszerzésére is meg fog történni” – mondta a polgármester. A fejlesztésekre 300 millió forint állami támogatást kapott a település.

Kempingezők a Szigetcsúcson

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Gyanakvóak

Kisorosziban és a környékén sokan gyanakvóak a fejlesztéssel kapcsolatban. Attól tartanak, hogy így akarják valakik lépésről-lépésre lenyúlni az egyedülálló területet. A Kisoroszi Szigetvédők csoportja petíciót is megfogalmazott. Ezt írják: „Követeljük, hogy az illetékes felügyeleti hatóság lépjen fel a tervezett természetkárosító nagyberuházás ellen a természetvédelmi törvények maradéktalan betartatásával. Követeljük, hogy a vízitúrázók békés, csendes, különleges nomád tábora ne alakuljon át természetpusztító turisztikai nagyüzemmé.”

Politikai blöff

Molnár Csaba polgármester a tiltakozással kapcsolatban annyit mondott a Telexnek, hogy szerinte a petíció csak egy politikai blöff, a tiltakozások súlytalanok. Molnár Csaba azt is megerősítette, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség már aláírta a nagyságrendileg 370 millió forintos támogatást a kisoroszi önkormányzat által beadott fejlesztési pályázatra, szerinte minden engedély rendelkezésre áll, és a beruházás a tiltakozások ellenére még 2021-ben megvalósul. Molnár szerint a petíció aláírói között alig harmincan vannak helyi lakosok.

Beszállt a momentumos jelölt

A fejlesztések elleni harcba beszállt a Momentum helyi országgyűlési képviselő-jelöltje, Buzinkay György is. Így fogalmazott a közösségi oldalán: „Nem hagyhatjuk, hogy természeti örökségünk önkényes beruházói érdekek kezébe kerüljön, hogy bárki is háborgassa ezt a zöld és természetközeli területet, melyben élünk! Ha te is egyetértesz azzal, hogy a kisoroszi Natura 2000 jelzésű területet nem szabad háborgatni, az ottani természetet semmilyen módon nem lehet károsítani és önkényes érdekeknek kiszolgáltatni, írd alá az alábbi petíciót! – írja a momentumos politikus.

Kifogásokkal élt a nemzeti park is

A beruházás engedélyezési eljárása során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is kifogásokkal élt. A terület természetvédelmi kezelőjeként ők hivatalból megküldték a szakmai véleményüket a Kormányhivatalnak, és alapvető hiányosságokra hívták fel a figyelmet.

Szennyvízkezelés megoldása nem tisztázott

A Nemzeti Park igazgatóságának álláspontja szerint a vizsgálati dokumentáció „nem vizsgálta a beruházás várható hatásainak kiterjedését és nagyságát, valamint a tervezett konténer építmények rendszeres, illetve árvízi helyzet miatti telepítésének és elhordásának hatását. “Kifogást emeltünk továbbá az ellen is, hogy a tervezett vizesblokk tekintetében a szennyvízkezelés megoldása nem tisztázott” – válaszolták a nemzeti Park álláspontját firtató állampolgári kérdésre. Bár a Kormányhivatal a Nemzeti Park aggodalmai után kiegészítette a dokumentációt, a Nemzeti Park szerint ez a kiegészített anyag sem adott megnyugtató választ a jelzett problémákra, csak a sátorozó- és lakókocsihelyek kijelölésével kapcsolatban korlátozták a korábbi terveket.

Eredeti tradíció

Az önkormányzati fejlesztés az ellenzők szerint ráereszti a tömegturizmust a természetvédelmi területre, ahelyett, hogy fenntartható ökoturizmusban gondolkodna. A projekt egyik kritikusa a Kisoroszit második otthonának tekintő Juhász István, aki a rendszerváltás után az Antall-kormányban kormánytanácsosként dolgozott az országos turisztikai stratégia kialakításán. A nyolcvanas években ő kezdeményezte a Szigetcsúcs sorompóval való lezárását a Pilisi Parkerdő akkori igazgatójával, a Természetvédelmi Hivatal elnökével és a helyi önkormányzattal együtt. Szerinte az akkor kiépített minimális infrastruktúra karbantartással, korszerűsítésével ma is elegendő lenne, az továbbra is funkcióképes, és a beach-hangulatú fejlesztések helyett a szigetspiccen a jövőben is inkább az eredeti tradíció megtartásának, természetbe illő nomádtáboroknak lenne helye. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Szigetcsúcs – Fotó: MTI/Mohai Balázs