Újjászületik a visegrádi vár és környezete a most induló és 2035-ig tartó „Visegrád 700” kiemelt kormányzati beruházási programban. Évente milliárdokat biztosítanak a vár folyamatos megújulására.
Készülnek a 700. évfordulóra
A Visegrád 700 program célja a felbecsülhetetlen értékű helyszín teljes körű műemléki felújítása, illetve átfogó kulturális, turisztikai és közlekedésfejlesztési megújítása az 1335-ös visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
A teljes várkomplexum megújul
A következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a fellegvár és a királyi palota is. A fejlesztési célok között szerepel a terület akadálymentesítése és az erődrendszer két pontjának összekapcsolása, illetve bejárhatóvá tétele. Az erődítmény területének régóta esedékes régészeti feltárását is elvégzik.
Lovagi tornák helyén park lesz
A királyi palota egykor lovagi tornáknak otthont adó területe közparkként születik újjá, és a program magában foglalja a városközponti parkoló és sétány kialakítását, a Makovecz Imre tervezte Magyar László-tornacsarnok korszerűsítését, valamint a Viktorin sétány felújítását is.
Évente több milliárd
A felújítás hosszabb ideig tart, a kormány folyamatosan biztosítja rá az évente néhány milliárd forintra rúgó forrást. „Visegrád az ország fővárosa, a kontinens meghatározó művészeti és szellemi központja volt, és most közösen éppen azon dolgozunk, hogy a 21. században is rendkívül jelentős hely legyen”- mondta Vitályos Eszter államtitkár.
A V4-ek szülőhelye
A királyi palota falai között jött létre 1991-ben a közép-európai közeledés fontos „állomása”, a visegrádi négyek (V4) együttműködése is.
Elindult a projekt
Időközben a Magyar Közlönyben meg is jelent a „Visegrád 700” fejlesztési programról szóló kormányhatározat. Ebből kiderül, hogy a beruházás megvalósítása érdekében a Visegrádi önkormányzat 819,1 millió forintot kap egy tornacsarnok befejezésére, egy parkoló kialakítására, valamint a Kálvária felújítására.
Rendkívüli látványosság
Eöry Dénes, Visegrád polgármestere szerint azzal, hogy egy, a mai látogató számára is rendkívüli látványosságnak számító attrakció jön létre, a város is jól jár, hiszen mindez a működés fenntarthatóságát szolgálja.
A vár építése
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek a Dunakanyarban az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1242-es tatárjáráskor romba dőlt ispánsági vár köveiből építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el. Míg az uralkodó a Duna-parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erősíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
MTI/BPK – Kiemelt kép: Visegrádi vár – Forrás: Youtube/Tamás Marosi
