A miniszterelnök kilenc óra környékén adta le szavazatát a 12. kerületben található Béla király úti szavazókörben. Vasárnap rendkívüli nyitvatartás van a kormányablakokban, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újakat igényelhessenek a választópolgárok. Érdemes tudni, hogy az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja. A választási rendszerben azonban van egy rendkívüli eset, amikor sorsolással döntik el, melyik jelölt a győztes. Közben vasárnap kora reggel elsőként adta le szavazatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin.

Orbán Viktor és felesége is szavazott

A miniszterelnök kilenc óra környékén adta le szavazatát a 12. kerületben található Béla király úti szavazókörben. Orbán feleségével közösen voksolt, utána egy rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy főpolgármester-választás kérdésében azt tette, amit lányai, felesége és Szentkirályi Alexandra tanácsolt. Az EP-választáson 21 mandátumnak örülne, de „sajnos azt nem lehet”.

Ha nem írod alá, nem szavazhatsz

Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszamegy és magával viszi az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat. Vissza kell utasítani azt, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken). A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Lejárt okmányok

A választási törvény szerint szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet, a szavazatszámláló bizottság nem engedi szavazni azt, aki ezt nem tudja igazolni, vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. Minden választásnál akadnak olyanok, akik csak a szavazás napján szembesülnek azzal, hogy lejárt valamelyik személyi okmányuk.

19 óráig nyitva vannak a kormányablakok

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium korábban közölte: annak érdekében, hogy minél többen élhessenek szavazati jogukkal, és azok se maradjanak ki a voksolásból, akik csak a szavazás napján eszmélnek rá, hogy kulcsfontosságú okmányaik lejártak vagy elvesztek, a kormányablakok – néhány kivétellel – országszerte nyitva tartanak a választási hétvégén, vasárnap, a választás napján 7 és 19 óra között.

Lakcímet nem lehet bejelenteni

Felhívták a figyelmet arra, hogy a választási hétvégén kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre van lehetőség. Ugyanakkor új lakcímet csak június 7-én pénteken 10 óráig lehetett bejelenteni, ezt követően hétfőig csak az elveszett lakcímkártya pótlására van lehetőség, a lakcímváltozás bejelentésére nincs. Közölték azt is, ha a voksolás hétvégéjén valakinek semmilyen érvényes személyazonosító igazolványa sincs, a kormányablakban ideiglenes személyi igazolványt állítanak ki, amivel lehetséges a szavazás.

Egy szavazat is dönthet

Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, akkor megnyerte a választást. A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú „legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot. A vármegyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölő szervezetek. Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.

Szavazategyenlőség esetén új választás lesz az adott helyen

A választás a tízezer lakosúnál népesebb településeken egyéni választókerületi rendszerben zajlik. A választás akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen), vagy ha a két legtöbb voksot kapó polgármester- és képviselőjelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is. Ilyenkor a mandátum betöltésére időszaki választást kell kitűzni.

Különleges esetben sorsolás dönt a győztesről

A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek. A betöltetlen helyekre időszaki választást kell kitűzni. Ha viszont az utolsó bejutó helyre szavazategyenlőség alakul ki, akkor nem időközi választás lesz, hanem sorsolással döntik el, ki szerez mandátumot. Ha polgármesterjelöltek között alakul ki szavazategyenlőség, akkor időközi választást kell tartani.

Figyelj, hová kell menned szavazni

A választónak célszerű indulás előtt ellenőriznie a választási irodától kapott tájékoztatón, hogy melyik szavazókörbe várják. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 124-gyel kevesebb szavazókör van a most vasárnapi választáson, mint a két évvel ezelőtti országgyűlésin: akkor 10 243 magyarországi szavazókör volt, most 10 119. Ennek az az oka, hogy a jegyzőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a települési lakosságszám alakulását, és ha változást vagy jelentős eltérést tapasztalnak, és az egyes szavazókörhöz tartozók száma átlépi az 1500-at (például azért, mert egy új lakópark épült), és emiatt ketté kell osztani a szavazókört, vagy két szomszédos szavazókör összlétszáma 1500 alá csökken, és így össze kell vonni azokat, vagy csak az egyenlőtlenségek megszüntetése miatt módosítaniuk kell a szavazókörök határát. Előfordulhat az is, hogy a szavazóhelyiségeket áthelyezik, ha a korábbi szavazókör már nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, például bezárt az iskola, ahol a szavazókör volt.

Rendkívüli események a szavazókörben

A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely veszélyezteti a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamelyik tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki vagy áramszünet következik be a szavazóhelyiségben. Rendkívüli eseménynek számít az is, ha bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság valamely tagját, választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.

Lehetetlenné válhat a szavazás

A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni. Az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik, vagy ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget és értesíteni kell a rendőrséget.

Szíjjártó a békére szavazott

A szavazókör nyitására érkező tárcavezető kijelentette, hogy ez egy történelmi jelentőségű és történelmi téttel bíró választás, amire egy éles a helyzetben kerül sor, tekintettel arra, hogy Közép-Európában, Magyarország szomszédságában háború dúl. „A mai szavazás nagymértékben befolyásolja, hogy az elkövetkezendő időszakban Európa háborús lángra fog-e lobbanni, vagy újra a béke kontinense leszünk” – fogalmazott. Hozzátette: aki a Fideszre szavaz, az a békére szavaz, és aki a Fideszre szavaz, az hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a háború a szomszédból ne terjedhessen tovább, ne váljunk mi is a háború áldozataivá. A miniszter emlékeztetett, Magyarország már most is hatalmas árat fizetett egy olyan háborúért, amihez a magyaroknak semmi köze sincsen. „Itt az ideje, hogy végre világossá tegyük, hogy mi nem akarunk háborút, nem akarunk háborúban élni, és nem akarjuk, hogy Európát egy háború uralja az elkövetkezendő években is” – mondta.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán