Föld alatti futóversenyt rendeztek szombaton a Kőbányai pincerendszerben. Ovisok, kisiskolások és nagyobbak is kocoghattak egyet a különleges történelmi helyszínen, a ritkán látogatható föld alatti labirintusban. De hol van ez a hely és hogyan jött létre?

A Kőbányai pincerendszer valójában egy föld alatti kőbánya, amely az évszázadok során labirintussá nőtte ki magát. Most szombaton ebben az állandó 10 Celsius-fokos, sok kilométer hosszúságú pincerendszerben szerveztek futóversenyt. Friss hírek itt!

A BBU Föld Alatti Futás 2020 rendezvény során több táv közül lehetett választani. Kisgyerekkel pár kilométeres, nagyobbakkal akár félmaratont is lehetett futni a részben a föld alatt vezetett pályán.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Versenyző fut a BBU föld alatti félmaratonon Budapesten, a Kőbányai pincerendszerben 2020. február 15-én. MTI/Balogh Zoltán

Az MTI által kiadott képeken is jól látszik, hogy a felszín alatti futásnak különleges hangulata van, nem hiába egyre népszerűbb ez a rendezvény a fővárosban. Az alábbi fénykép mozgatásával te is körbenézhetsz a pincerendszerben.

De mi ez a Kőbányai pincerendszer?

A labirintus a kibányászott kövek helyén kialakult alagúthálózat, amely óriási kiterjedésű, gyakorlatilag föld alatti utcák hálózatából áll. Átlagosan 6-8 méterre van a felszín alatt, de a legmélyebb pontja is csak 30 méter mély.

Az itt kitermelt kőből építették szinte fél Budapestet. A bánya már az 1200-as években is működött, de az igazi felpörgése az 1938-as pesti árvíz után történt. Az itt található úgynevezett szarmata mészkő könnyen alakítható, a sótömbökhöz hasonlóan könnyen vágható, a felszínre kerülve kiszárad és tovább szilárdul.

Ebből épült például a Lánchíd két pillére, a Margit híd, a Citadella, a Mátyás-templom, az Akadémia, az Operaház és megannyi épület a fővárosban.

Az 1890-es évekre megszűnt a kőfejtés, a feleslegessé váló pincerészeket a borkereskedők távoli vidékek borainak tárolására, az idetelepített sörfőzdék az árpa csíráztatására használták, miközben a klímája miatt hatalmas mennyiségű jeget és többféle élelmiszert is itt tároltak.

Egyes részeiben laktak, bűnözők alkalmanként bújóhelyként használták. A II. világháborúban óvóhelyként hasznosították, katonai vezetési pontot építettek ki benne, gépeket, fontos irattárakat beraktározva próbálták azokat a háború pusztításától megmenteni. A bombázások miatt ide menekítették a magyar repülőgépgyártás egy részét is.

Jelenleg a bortárolás már elenyésző, kis részben raktárnak használják, illetve gombát termesztenek benne, de nagyrészt kihasználatlanul áll. A pincerendszer nagyobb részben a kőbányai önkormányzat, kisebb részben a Dreher Sörgyárak és számos résztulajdonos birtokában van.

2008-óta a kerület vezetése évente több alkalommal különböző kulturális eseményeket, túrákat szervez és lehetőséget adnak arra is, hogy akár egy olyan futóversenyt rendezzenek a labirintusban, mint szombaton, ahol kicsik és nagyok együtt kocoghattak a főváros különleges történelmi pontján.

Kiemelt kép: Versenyző fut a BBU föld alatti félmaratonon Budapesten, a Kőbányai pincerendszerben 2020. február 15-én. MTI/Balogh Zoltán