Évtizedes távlatban a magyarországi bérleti díjak emelkedése nemzetközi szinten is kiugró: több mint 60 százalékkal nőttek 2007 és 2019 között. A legfrissebb adatok szerint idén januárban a fővárosi bérleti díjak 10 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékos volt az éves növekedés üteme.

Még mindig tempós emelkedést mutatnak az átlagos bérleti díjak Budapesten és a megyeszékhelyeken, ám a részletes adatok alapján már vannak fővárosi kerületek és vidéki nagyvárosok, ahol megállt a drágulás – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amelynek apropóját az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat új összeállítása adta. Az összeállítás a bérleti díjak változását vizsgálta évtizedes távlatban.

Az Eurostat szerint 2007 és 2019 harmadik negyedéve között Magyarországon több mint 60 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak. Ezzel a magyar piac dobogós lett, ennél nagyobb bérletidíj-emelkedés csak Csehországban és Litvániában volt, előbbiben közel 80, utóbbiban több mint 100 százalékkal mentek feljebb a díjak 12 év alatt. Az ingatlan.com pedig több mint 10 ezer magánszemély által tavaly és idén januárban feladott hirdetés alapján azt nézte meg, hogy hol tart most a magyar albérletpiac.

Miért drágulnak?

A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban 165 ezer forint volt, ami 10 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal 100 ezer forintra nőtt a havi díj. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az átlagos bérleti díjak alapján továbbra is tempós az albérletárak emelkedése.

“A tavaly január óta bekövetkezett drágulás annak is köszönhető, hogy Magyarországon jelentősen növekedett a bérszínvonal, ami idén is folytatódhat, igaz kisebb mértékben, mint az elmúlt években. Emiatt a tulajdonosok is évről-évre több pénzt tudtak kérni a kiadó lakásokért.” – fogalmazott a szakember.

Hozzátette: Az átlagos bérleti díjak emelkedésében szerepe van annak is, hogy a Budapestre és a többi nagyvárosba költöző emberek nagy része az első években a vásárlás helyett inkább lakást bérel a magas ingatlanáraknak köszönhetően. Ez pedig folyamatos utánpótlást jelent a kiadó lakások iránti keresletben.

Ahol véget ért a drágulás

Az ingatlan.com elemzése ugyanakkor egy fontos változást is bemutat. “A korábbi években a legtöbb fővárosi kerületben és a megyeszékhelyeken egyaránt jelentősen emelkedtek a bérleti díjak. Az idén januári adatok szerint azonban több olyan kerület és város van, ahol véget ért az emelkedés” – emelte ki Balogh László.

Az elemzés szerint a főváros 6. kerületében, amely felkapott lokáció volt az albérletpiacon, idén januárban 199 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami mindössze 2 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az 5. kerületben pedig stagnáltak az árak, így most 230 ezernél jár a havi díj.

A vidéki nagyvárosok közül hasonló a helyzet Debrecenben, ahol szintén mindössze 2 százalékkal 100 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Kecskeméten és Szombathelyen ugyanennyiért lehet lakást bérelni, ami viszont nem jelent változást a tavaly januári szinthez képest egyik városban sem. Pécsett sem változtak tavaly január óta az albérletárak, itt havonta átlagosan 90 ezer forintot kell fizetni.

A szakértő szerint bár a januári összesített adatok két számjegyű drágulást mutatnak, könnyen lehet, hogy az év során még több város és kerület vált stagnálásba, mert a bérleti díjak is sok helyen közelítik azt a szintet, amelynél többet a bérlők már nehezen tudnak kifizetni.

Kiemelt kép: Lakáésok a Marina Parton – Fotó: BPK