Felrobbantották a Biatorbágyi viadukt egyik sínszálát, mélybe zuhant a Bécsi gyorsvonat, 22-en meghaltak. Ilyen címekkel jelentek meg az újságok 1931 szeptember 14-én, miután Matuska Szilveszter elkövette a merényletet. Most a Fortepan archívumból látványos felvételek kerültek elő.
Forró volt a hangulat
A harmincas évek elején forró volt a hangulat Magyarországon. Az első világháború és Trianon okozta csalódottság, elégedetlenség vegyült a második világháború előszelével. Sokan bosszút forraltak, mások a megroggyant egzisztenciájuk miatt váltak könnyen befolyásolhatóvá. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 254 ezernél is többen követnek minket.
Csendőrök a völgyhíd alatt
Merénylet
Egy szeptemberi estén a 39 éves Matuska Szilveszter a Biatorbágyi viadukthoz lopózott. A nyolc emelet magas völgyhíd egyik sínszála alá dinamitot erősített és várt. Amikor megérkezett Budapest felől a Bécsbe tartó gyorsvonat Matuska nem tétlenkedett, robbantott.
Roncsok a viaduknál
22 ember meghalt
Nagy dörrenés után másodperceken belül a mélységbe zuhant a gyorsvonat, az utasok közül 22-en nem élték túl a merényletet, a roncsok közt lelték halálukat.
Felrobbant a gőzmozdony
A Fortepan archívumban megtalálhatók az egykori baleset után készült felvételek. Jól látszik, hogy a település akkor még egyáltalán nem volt úgy kiépülve errefelé mint most. Az is látszik a régi felvételeken, hogy a gőzmozdony a zuhanást követő becsapódástól felrobbant, szinte felismerhetetlen lett.
Ennyi maradt a mozdonyból
A vonat eleje zuhant a mélybe
A vonat utolsó kocsija viszonyleg épségben megúszta, mert fennakadt a domboldalon, vélhetően ebben ültek a merénylet túlélői. A mozdony és a szerelvény első néhány kocsija azonban belezuhant a 26 méteres szakadékba. A hídszerkezet csak kisebb mértékben rongálódott meg, így a helyreállítás mindössze húsz napot vett igénybe, és 1931. október 3-án újra átadták a viaduktot a forgalomnak.
Nem sok maradt a vonatból
Újabb robbantás fenyegette a viaduktot
1944 végén a viaduktot újabb robbantás veszélye fenyegette. A visszavonuló német hadsereg ugyanis kiadta a parancsot a felrobbantására, de Wiesner Lajos őrmester, a torbágyi és herceghalmi hídőrség parancsnoka kijátszotta a parancsot, máshol hajtotta végre a robbantást, így megmentette a völgyhidat.
Robbantás a moziban
A viadukt, illetve a felrobbantását célzó merénylet több filmben is megjelenik. Ezek közé tartozik Várkonyi Zoltán Merénylet című, 1959-ben bemutatott filmje, Básti Lajos főszereplésével, valamint Simó Sándor 1982-es, Viadukt című filmalkotása. EZT IS OLVASD EL: Valami furcsa dolog készül a biatorbágyi viadukton, már épül a szerkezet
A filmesek is mélybe küldtek egy vonatot
A Simó-film érdekessége az volt, hogy az eredeti biatorbágyi helyszínen egy valódi, hetekkel korábban leselejtezett vonat felhasználásával forgatták le a mozit. Akkor még olcsóbb volt ugyanis összetörni egy igazi vonatot, mint makettet építeni. Az akkor már évek óta használaton kívül álló völgyhídon, a film kedvéért visszaépítették a síneket, a vágányon egy kis ívet csináltak, így a vonat detonáció nélkül is le tudott zuhanni. Az egykori beszámolók szerint, a forgatás miatt majdnem egy napig nem lehetett a viaduktnál közlekedni.
Matuska Szilveszter, a merénylő
Több robbantás is köthető hozzá
Matuska Szilveszter 1892. január 29-én született Csantevéren. A kalocsai tanítóképző elvégzése után 1903-ban tanító lett. Az első világháborúban őrvezető volt a szerb harctéren, majd Oroszországba került. A háború után visszatért szülőfalujába tanítónak. Az oktatás mellett sóval, petróleummal, cukorral üzletelt. 1922-ben Budapestre költözött lányával és feleségével. Fűszerüzletet nyitott, ingatlanokkal üzletelt és tőzsdézett. 1929-ben ingatlan bizniszbe kezdett Bécsben, ezért oda költözött. Az üzletei nem jöttek be, közben a felesége megbetegedett, 1930-ra Matuska csődbe ment. A Biatorbágyi viadukt felrobbantása után elfogták, kiderült, hogy korábban egy német és osztrák vasúti robbantásnak is ő volt az elkövetője. A váci börtönbe került, majd 1945-ben az oroszokat bevárva kiszabadult és orvosnak adta ki magát. 1945. végén Csantavéren tűnt fel, ahol egy nacionalista szónoklata után a partizánok elfogták. Nagybátyja szerint egy szabadkai tömegsírba temették. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 254 ezernél is többen követnek minket.
A viadukt ma már kellemes kirándulóhely
Kiemelt kép: Merénylet után készült felvétel – Forrás: Fortepan.hu
