Nem kell engedély a 2024 előtt engedély nélkül fúrt, 50 méternél nem mélyebb háztartási kutakra, erről döntött kedden a parlament.
Nagy könnyítés
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az eddig érvényben lévő szabályok alapján idén év végéig engedélyeztetni kellett volna a korábban illegálisan létesült kutakat, háztartási vízigény esetén a jegyzőnél. Ez alapján több százezer kútnál merülhetett fel, hogy nem felelnek majd meg az engedélyeztetésnek. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Nem kell engedély
Május közepén aztán kiderült, hogy a kormány változtatásra készül és 2024 januárjától megszűnik a háztartási, kerti kutak és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítésekor jelenleg szükséges bejelentési kötelezettség, valamint engedélyeztetésre sem lesz szükség.
Ezek a kutak mentesülnek
Az új előírás szerint azok a kutak mentesülnek a hivatalos eljárás alól, amelyek mélysége nem haladja meg az 50 métert, nem érintik az első vízzáró réteget, háztartási és mezőgazdasági használatra szolgálnak és vízkészlet-védelmi szempontból nem védendő területen találhatók.
Új kutakra is vonatkozik
A 2024-től életbe lépő könnyítés azokra is vonatkozik, akik új kutat létesítenének, és azokra is, akik korábban engedély nélküli, vagy a kiadott engedélytől eltérő kutat üzemeltetnek – írja a 24.hu.
Kutanként 1 millió forint
Korábban írtunk arról, hogy a tulajdonosoknak a kiszivárgott információk alapján nagyjából kutanként egymillió forintba fog kerülni az engedélyeztetési eljárás, miközben évi négyszázezer köbméter vizet használhatnak fel ingyenesen. A legtöbb gazda nem is használ el ennyi vizet, tehát úgy tűnik, hogy csak a bürokráciára fognak kutanként egymillió forintot fizetni – állítja a képviselő.
Nincs másik megoldás
Toroczkai szerint sok százezer olyan magyar van, akik a háztartásukhoz használják a vizet. Ők tanyán, falvakban, külterületeken élnek és nem is tudják máshogy megoldani a vízellátásunkat, csak a fúrt kútból.
Be kell vizsgáltatni a kút vizét
Sokan nem tudják, hogy az engedélyeztetési eljárás során kötelezően előírják, hogy akkreditált laborban vizsgáltassák be a vizet, és hogyha az nem megfelelő – márpedig szinte biztos, hogy nem lesz megfelelő a víz minősége -, akkor saját költségükön víztisztító rendszert kell építeniük, ezzel pedig még nincs vége e költégeknek. Talajterhelési díjat kell majd fizetni, vagy zárt süllyesztett beton vagy műanyag tárolóba kell majd vezetniük a szennyezett, használt vizet, vagyis a költségek csak nőnek.
Kétmilliós költségek
„Ez alsó hangon nagyjából kétmillió forint a jelenlegi árak alapján. Megint nem kell szakembernek lenni, hogy megmondjuk: magyarok százezrei nem fogják tudni megfizetni ezt a bürokratikus díjat, amiért az állam nem ad lényegében semmit. Csak a bürokráciát kell megfizetni” – mondta Toroczkai László a parlamentben.
Engedély nélküli kutak
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában megjegyezte: a korábbi jogszabályi rendelkezések szerint a kutak létesítése, fennmaradása, üzemeltetése és megszüntetése minden esetben vízjogi engedélyköteles tevékenység volt, ennek ellenére jelentős számban engedély nélkül fúrtak kutat. A becslések szerint tíz- és százezer közt van a nem bejelentett kutak száma.
Mentesülnek a bírság alól, akik időben lépnek
A mezőgazdasági célú öntöző kutak és a házi szükségleteket kielégítő kutak fogalma közt határozott különbség van. Mentesül a vízgazdálkodási bírság alól az, aki a háztartási vízigény kielégítését szolgáló kútra a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét a jegyzőnél benyújtja. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció
