Vitézy Dávid a BKK korábbi vezérigazgatója a minap részletesen leírta, hogy Norvégia fővárosában, Oslóban miként csökkentették gyakorlatilag nullára a közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát. A megoldás kulcsa az volt, hogy nagyon megnehezítették az autósok dolgát. Vitézy Dávid 35 éves, közgazdász, nincs jogsija és úgy tűnik, a főpolgármester ismét szívesen látná őt a BKK élén.

Karácsony Gergely főpolgármester az mfor.hu oldalnak decemberben azt mondta a BKK új vezetőjével kapcsolatban feltett kérdésre, hogy „Kevés nála alkalmasabb ember lehet erre a posztra, örülnék, ha pályázna.” Ebből úgy tűnik, hogy a főváros új vezetése Vitézyt szívesen visszaültetné a BKK vezetői székébe, ennek fényében pedig különösen fontosak az alábbiak:

Vitézy Dávid a minap ezt írta a norvég Aftenposten hírlap friss cikke alapján: „Míg 1975-ben még 41, 2019-ben összesen 1 ember halt meg közlekedési balesetben Oslóban, ő a kisbuszát vezette egy villamosmegálló melletti korlátnak. A második világháború óta először fordult elő, hogy a közlekedési baleseteknek leginkább kitett csoportokban nem volt egyetlen áldozat sem: egyetlen 15 évnél fiatalabb gyermek, egyetlen kerékpáros, egyetlen gyalogos sem lett közlekedési baleset áldozata 2019-ben a norvég fővárosban.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Magyarországon a balesetek áldozatainak 35-40%-a a gyalogosok és kerékpárosok közül kerül ki – miközben a balesetek 85%-át a személyszállító járműveket vezetők idézik elő.

Mi Oslo titka, minek köszönhető, hogy az elmúlt években szinte nullára csökkent a balesetek száma? A tavalyi eredmények kapcsán nyilatkozó közlekedési vezetők szerint egy dolog változott meg ott nagyon az elmúlt években: a város aktív forgalomcsillapításba kezdett, melynek kimondott célja volt a közúti halálesetek és ezt követően a balesetben súlyosan megsérültek számának nullához közelítése.

Ennek jegyében Oslo belvárosában számos útszakaszt lezártak az autók előtt, helyüket új sétálóutcák és kerékpársávok vették át. 700 db utcai, felszíni parkolóhelyet pótlás nélkül felszámolták a teljes belvárosban, felismerve az olcsó közterületi parkolás káros szerepét az autóközpontú városi életmódban.

Jelentősen drágult a városi útdíj és a parkolási díj is. Kiszorították a belvárosból az átmenőforgalom egy jelentős részét. Az így felszabadult helyen új buszsávok, biztonságos kerékpársávok létesültek, néhány év alatt. A megmaradt főutakon pedig csökkentették a megengedett sebességet és ezáltal a sávok szélességét.

A forgalmi rend rengeteget számít: a nem száguldásra csábító főutakon a járművezetők jobban figyelnek, lassabban haladnak és defenzívebben vezetnek.” – írja Vitézy Dávid.

Budapest

Forgalom a Váci úton – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

A magyar fővárossal kapcsolatban így fogalmaz: „A forgalomcsillapítás gyakran csak a környezetvédelem, klímaváltozás és a városi környezet élhetősége kapcsán kerül szóba Budapesten, pedig a baleseti kockázat és a halálos vagy súlyosan sérült áldozatok számának csökkenése is legalább ennyire fontos aspektus.

Az utak, közterek felosztása, a sávok szélessége, a megfelelő szélességű kerékpársávok léte mind-mind elemi hatással vannak arra, mennyire biztonságos a város és mennyire csábítja az embereket autózásra, és ha már autóba ülnek, a száguldásra.

A KSH elérhető 2019-es adatai szerint az Oslónál 2,5-szer nagyobb Budapesten csak az első három negyedévben 35-ször többen haltak meg az utakon, mint a norvég fővárosban. Budapesten a 2018-as egész éves adat 49 halott és 819 súlyos sérült volt – a hasonló méretű Bécsben is kevesebb, mint harmadannyian haltak meg az utakon.

Budapesten minden 36 ezer lakosra jut egy halálos baleset – ami azt jelenti, hogy kétszer akkora eséllyel halunk meg az utakon, mint a londoniak, háromszor akkora eséllyel, mint a bécsiek és húszszor akkora eséllyel, mint Oslo lakói.” – írja Facebook oldalán a BKK volt vezetője, aki talán ismét az lehet.

400 ezer napi ingázó

Buszok a Kolosy téren – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Ha a BKK netán az autóközlekedés visszaszorítására törekedne úgy, hogy az agglomerációból naponta bejáró 400 ezer embernek nem kínálnak jól elérhető, korszerű, kényelmes elővárosi közlekedési alternatívát, akkor Budapest gazdasági fejlődése könnyen megtorpanhat. A jelenlegi közösségi közlekedés nem tud ennyi embert kiszolgálni, talán legközelebb a volt BKK vezér azt is leírja, hogy Oslóban miként oldották meg az agglomerációs ingázók minőségi közlekedését.

Kiemelt kép: Vitézy Dávid – Forrás: Facebook/Vitézy Dávid