„A vasútfejlesztések önkormányzati ellenzése most újabb budapesti kerületben folytatódik: ezúttal a 18. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor terjesztett elő egy olyan javaslatot a képviselőtestület június végi ülésére, mely gyakorlatilag a lajosmizsei vasútvonal budapesti szakaszának felszámolását indítványozza. Az anyag állítása szerint ráadásul Gyál polgármesterével, Pápai Mihállyal összefogva javasolja ezt.” – írja Vitézy Dávid, korábbi közlekedési államtitkár a közösségi oldalán.
Két polgármester nyírja a vasútfejlesztést
A 18. kerületi polgármester az előterjesztésében azt javasolja, hogy a vonal Gyált és a 18. kerület lakott területeit elkerülve, az M5-ös autópálya mentén épüljön újjá, csakhogy ennek Vitézy Dávid szerint semmi értelme. „Ezen a vasútvonalon nem járnak InterCity-k, nem járnak tehervonatok, csak elővárosi vonatok – épp azt szolgálná a fejlesztés, hogy az itt élő mintegy 70 ezer ember gyorsan, kényelmesen, kötöttpályán juthasson be 15 percenként Budapest központjába, felújított állomásokkal, új P+R parkolókkal és kerékpártárolókkal – olyan színvonalon, ahogy például a felújított esztergomi vonal utasai tehetik.” A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Semmi értelme nem marad
„Ha a vasutat elűzik a lakóterületekről, az egész beruházásnak semmi értelme nem marad. Délebbre Felsőpakony, Ócsa, Dabas és a vonal többi települése egyébként egyöntetűen támogatja a beruházást, de ha épp a két legnagyobb érintett lakott területet elkerüli a vonal, ekkora beruházás nem tud életképes maradni.” – teszi hozzá a volt államtitkár.
40 km/h-val döcögnek a vonatok
A 142-es Budapest – Lajosmizse – Kecskemét vasútvonal Budapest környékének utolsó villamosítatlan vasútvonala, ahol az egyvágányos, jellemzően 40 km/h-s sebességkorlátozással működő pályán óránként döcögnek az elővárosi vonatok. „Ez ma nem túl vonzó, de épp azt mutatta ki a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretében készült modellezés és vizsgálat, hogy ezen a vonalon van a központi régióban a legnagyobb növekedési potenciál a vasút fejlesztésében. Ha a kertvárosokat 15 percenként közlekedő, korszerű motorvonatok kötik össze a belvárossal, akár négyszeresére is nőhet az utasok száma. Gyál és Pestszentimre felől a Nyugatiba érdemben csökkenthető az autóval ingázók száma és a közúti forgalom, nem csak itt, de az összes belsőbb kerületben, Ferencvárostól Kőbányáig.” – fogalmaz Vitézy Dávid.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Metrót akar a két polgármester
„A mikor a Kormány döntése nyomán – az azóta megszűnt Budapest Fejlesztési Központ részéről – megrendeltük a tervek elkészítését 2021-ben európai uniós források segítségével, sokat vizsgáltuk ezt a szakaszt, és tucatnyi alkalommal egyeztettük a terveket az önkormányzatokkal. Sajnos szinte mindig falnak ütköztünk, alapvetően azért, mert a szintbeli vasúti átjárókat használó autós közlekedés szempontjai miatt a vonatok sűrítését nem tudta elfogadni sem a 18. kerület és egyébként Gyál sem. Sok tárgyalás után a tervekbe végül több új különszintű közúti átjáró került, de a tervet ennek ellenére sem tudták elfogadni, a kerület mindenáron azt a laikusok számára talán jól hangzó, de teljesen irreális mantrát hajtogatta: metrót szeretnének, végig föld alatt vezetett vasúttal.” – teszi hozzá a volt közlekedési államtitkár.
Különszintű vasúti kereszteződések
„Bár a vonalban nagy utasszám-növekedési potenciál van, de a metróvá alakítás sem társadalmi, sem közgazdasági szempontból nem volt igazolható. Nálunk három-négyszer gazdagabb országok nagyvárosaiban sincsen ilyen, a családi házas kertvárosokat az elővárosi vasútvonalak a felszínen, nem egyszer magasvezetésben (töltésen vagy hídszerkezeten) szelik át. Így a tervek maradtak a felszíni vezetésnél, két vágánnyal, színvonalas akadálymentesített megállókkal és a fontos közúti keresztezéseknél a különszintű csomópontok megépítésével.”
Autós logika
„Akármennyit is egyeztettünk, az autós logika annyira erős volt, hogy a vasút teljes elsüllyesztése nélkül a vonal fejlesztését nem tudták elképzelni. Pedig az érintettek a BFK által készített 2022-es felmérés alapján elsöprő többségben támogatják a fejlesztést: 93% támogatta a pálya kétvágányúsítását minden lehetséges szakaszon, 95% a vonatok sűrítését, 91% a sebesség emelését. A két önkormányzat tehát saját választópolgárai elsöprő többségének akaratával megy szembe egy kisebbség érdekeinek kiszolgálásával.” – állítja Vitézy Dávid.
Vitézy Dávid
Felfüggesztett beruházás
„A beruházást, mint szinte minden mást, az uniós pénzek befagyasztása és a hazai költségvetés beszűkült mozgástere miatt felfüggesztették, előbb-utóbb remélhetőleg újraindulhat – ennek próbálnak most elébe menni az önkormányzatok és megakadályozni, hogy a lajosmizsei vasútvonal fejleszthető legyen. Pedig fejlesztés nélkül a vonal sorsa további lassú sorvadás, majd a műszaki állapot ellehetetlenülése miatt a bezárás lesz.” – szögezi le a volt közlekedési államtitkár.
300 ezerrel több az autó Budapesten és környékén
Budapesten és Pest megyében 300 ezerrel lett több autó az elmúlt tíz évben és az agglomeráció lakosságszáma megállíthatatlanul nő, az elmúlt tíz évben 10% fölött. „A rövidtávú lokális részérdekek mentén a vasútfejlesztések ellehetetlenítése, ahogy a Déli Körvasút esetében, úgy itt is szembemegy minden létező klímavédelmi, környezetvédelmi és közlekedéspolitikai alapelvvel, az ország, a régió és Budapest hivatalos városfejlesztési és közlekedési dokumentumaival.” – állítja Vitézy Dávid.
Szégyen, szomorú, hogy itt tartunk
A közlekedési szakértő hozzáteszi: „Szégyen lenne, ha 2023-ban a 18. kerület vagy Gyál lényegében azt mondaná ki, hogy mivel autóból nézve a vasút csak zavaró tényező, ezért nem támogatják a vasút felújítását – még akkor is, ha önmagában nyilván egy vasútvonal jövőjének eldöntése nem önkormányzati hatáskör. Elvileg persze a Kormány az országos, több településen átívelő jellege miatt egy ilyen önkormányzati döntés ellenében is tud vasutat fejleszteni, ahogy vidéken autópályákat vagy akár például a Budapest-Belgrád esetében vasutat is fejleszt, de ismerve a jelenlegi országos közlekedéspolitikai alapállást, erre kevés az esély – miért ne inkább másutt fejlesztene a kormányzat, ha Budapest, és ezúttal még az agglomeráció érintett települése is önként tesz keresztbe és mond le az értelmes és előremutató vasútfejlesztésről? Szomorú, de itt tartunk.” – zárja sorait Vitézy Dávid. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció – Fotó: BPK
