A világ számos pontján palackozzák és igazi kincsként tekintenek a karsztvizekre, Magyarországon ipari víz lesz belőle és akkumlátor gyártáshoz használják fel. A tatai karsztvizeket ismét megcsapolják, elvezetik Komáromba és ipari vízként pocsékolják el, holott Komáromban a Dunából is ki lehetne emelni az ipar számára szükséges vízmennyiséget. A rendszerváltás előtt a kommunista államgépezet már lecsapott a környék karsztvizeire. Az úgynevezett eocén program keretében 30 métert süllyedt a környék karsztvíz szintje, akkor kaptak észbe, hogy nagy a baj, amikor a budapesti gyógyforrások vízhozama is veszélybe került. Úgy tűnik elfelejtették az 40 évvel ezelőtti katasztrófahelyzetet.

Ipari vízként pocsékolják el a kincset érő karsztvizet

„Az elmúlt években a Fidesz a környezetvédelem helyett a profit pártjára állt, ezt tapasztaltuk a tatai tó partjára tervezett szállodaépítésnél, és most, amikor a tatai ivóvízkészletet a jogszabályokat kijátszva a komáromi ipari park működtetésére kívánják fordítani” – hangzott el Ungár Péter és Konczer Erik ellenzéki politikusok sajtótájékoztatóján. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Megcsapolják a vízkészletet

Komárom város megnövekedett ivóvízigényére hivatkozva kívánják megcsapolni a tatai karsztvizeket, holott a valóságban a vízre a komáromi ipari parknak van szüksége és nem az ott élőknek – mondta el Konczer Erik, a DK politikusa, az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje Komárom-Esztergom megye 1-es számú választókörzetében.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Szennyező gyártási folyamat

Az elektromosautó-gyártás legszennyezőbb gyártási elemei kerültek a megyébe, legyen szó az akkumulátorgyártásról vagy a rézfólia gyártásról. Az EU vízkeret irányelve szerint jó minőségben meg kell őriznünk a felszíni és a felszín alatti vizeinket. Ez került most veszélybe ezekkel a gyárakkal – tette hozzá a politikus.

Eocén program

Talán sokaknak ismerősen cseng az eocén program, a szocialista Magyarország államadósságának 25 százalékáért felelős ipari kudarc. Az 1970-80-as években Tata-Dorog-Oroszlány környékén barnaszénbányákat nyitottak, hogy áramot termeljenek azzal majd a bicskei hőerőműben.

30 métert apadt a vízszint

A probléma az volt, hogy a barnaszén a karsztvíz szintje alatt volt, így minden idők legnagyobb magyar vízkiszivattyúzási hadművelete indult. A barnaszén miatt döbbenetes mennyiségű kiváló minőségű, ívóvizet pazaroltak el. A föld alatti vízkészlet szintje 30 méterrel apadt. Mivel a Dunántúli-Középhegység a felszín alatt összefüggő karsztrendszer, a Tatabánya környéki bányáktól 100 km-re is problémák jelentkeztek.

40 év alatt sem állt vissza a vízszint

Források tömege apadt el, csökkent a Hévízi-tó vízhozama, már a budapesti gyógyfürdők vízkészletén is érzékelhető volt a csökkenés. A 80-as években végül leállították a programot, a bányákat bezárták, Bicskén soha sem épült meg a tervezett hőerőmű. A környék azóta sem regenerálódott, a tatai források 30 év után sem működnek.

Gazdasági csőd

A karsztvizet tönkretevő eocén program gazdaságilag is nagy bukás volt, hiszen annyira megnőttek a költségek, hogy a rendszerváltáskor feljegyzett magyar államadósság negyedét, vagyis 25 százalékát ez a program hozta össze. A tatai vízkészlet megcsapolásáról tehát konkrét emlékünk van. A dübörgő magyar ipar oltárán áldozták fel az ország akkori vezetői ezt a páratlan természeti kincset egy akkor előnyösnek vélt gazdasági cél érdekében.

A mai vezető párt is kinézte a tatai karsztvizet

Az ellenzék szerint a Fidesz a jogszabályokat kijátszva használná most fel a tatabányaiak ivóvízét a komáromi ipari park működtetéséhez. Mivel tatai források alig adnak vizet, vagy már el is apadtak, ezért a Tata-komáromi vízvezeték pályázatát módosították, hogy engedélyezzék a felszín alatti vizek ipari felhasználását. Ezt először a „komáromi ipari park megnövekedett vízigényével”, később Komárom város megnövekedett vízigényével indokolták.

Fideszes kiváltságosok

Formálisan tehát nem a tatabányai karsztvizet használják fel a komáromi ipari parkban, hanem az eddigi komáromi ivóvizet, ami viszont Tatáról érkezik majd. A DK szerint a fideszes polgármester biztosítja a fideszes kiváltságosok kiszolgálását a településrendezési jogszabályokkal, a befektetőt kitömik uniós vagy hazai támogatással, és a kivitelező szintén leszedi a sápot – írja a Napi.hu.

Pénzszerzési lehetőség

A portál szerint mindenki jól jár, kivéve a tataiakat és a megye lakosságát, akiknek egy élhetetlen város marad a megnövekedett forgalommal és sérült természeti élőhelyekkel. Azért kell leváltani április 3-án a kormányt, hogy végre az itt élők véleménye kerüljön a középpontba, ne a korrupció és a lopás – írják a közleményükben. Tarthatatlan, hogy a Fidesznek mindig csak akkor jut eszébe a természet, amikor pénzszerzési lehetőséget lát. Ez így volt a Balatonnál, a Fertő-tavi cölöpházaknál és Tatán is, az Öreg-tó mellé építeni tervezett „gigahotellal” is – mondta Konczer Erik. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Széchenyi Gyógyfürdő – Forrás: Termalfurdok.com