Szigetszentmiklós egyik kellemes kikapcsolódóhelye a Bucka-tó. Szép víztükör, nádas, kutyát sétáltató emberek és nyugalom fogadja az arra járót. Ma már nem is gondolnánk, hogy ennek a tavacskának a megtisztítása majdnem 5 milliárd forintba került.

A Bucka-tónál és környékén veszélyes és nem veszélyes hulladékok – kohósalak, sérült ipari akkumulátorok, gázolajos hordók, építési hulladék, nehézfémekkel szennyezett anyagok, abroncsok és kommunális hulladék – érintkeznek a felszín alatti vízzel, így komoly környezetszennyezést okoznak.

A tó egykor sóderbánya volt, melyet a környező gyárak – pl. az autógyár mellett a Csepel Vas- és Fémművek – hulladékkal töltöttek fel. Ezzel a módszerrel akkor díjmentesen helyezhettek el olyan szennyező anyagokat, amelyeket nem tudtak máshová elszállítani.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Kármentesítés

A Bucka-tó kármentesítése fontos projekt volt Szigetszentmiklós életében. A helyi média folyamatosan beszámolt a munkálatokról, végül 2015-ben lezárult a tó kármentesítése.

A Lakihegy Rádió akkor így számolt be az eseményről: A kivitelező elvégezte a tereprendezést, az ideiglenes létesítmények bontását, valamint a terület füvesítését és növényesítését. A 15 db kútból álló monitoring rendszer 4 évig üzemel és a területen lévő talajvíztest minőségének ellenőrzését végzi. A polgármester ünnepnapnak nevezte a beruházás befejezésének napját. A Lakihegy Rádiónak úgy nyilatkozott: a kármentesítésnek köszönhetően 6 és fél hektár területet kapott vissza a város.

Talán még most is vannak mérgező anyagok

A Greenpeace szerint a talajban cink, kadmium és nikkel, a talajvízben pedig többek között olajok, üzemanyagok és poliaromás szénhidrogének voltak a határértéket meghaladó mennyiségben. A területen 2013–15 között volt kármentesítés, de még a 2017-es dokumentációjuk is azt rögzíti, hogy egyes veszélyes vegyületek mennyisége a talajban közel harmincszorosa, a sejt- és idegméreg ólomé pedig négyszerese az úgynevezett „B” határértéknek. A talajvízben a daganatkeltő króm IV., a molibdén és az arzén szintén határérték feletti mennyiségben van jelen – írják az oldalukon.

Sokba került az utódoknak

A Bucka-tó környéke ma már egy kellemes park, egyre több szép új ház épül a környéken, azonban örök mementója marad az ész nélküli, felelőtlen környezetszennyezésnek és annak, hogy a névtelenségbe vesző egykori döntéshozók ostobasága milyen sokba kerül az utódoknak.

Kiemelt kép: Bucka-tó 2019 őszén – Fotók: BudaPestkörnyéke.hu