Összeült a dunavarsányi képviselő-testület, ahol a térség országgyűlési képviselője, Bóna Zoltán bejelentette, hogy 2022-ben megkezdődik a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, ezért évekig vágányzár lesz a környéken. Ezzel egyidőben kezdődik a HÉV felújítása és az 51-es út átépítése is. Sokan felháborodtak, hogy miért nem tudták jobban összehangolni a munkát, hogyan járnak majd így be Pestre dolgozni, mi lesz az ingázókkal?

Kezdődik a milliárdokba kerülő vasút építése

Hónapokon belül megindulnak a gépek és elkezdődik az 590 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Idén májusban számoltunk be arról, hogy Dunavarsány fideszes polgármestere, Gergőné Varga Tünde türelmetlen hangvételű levelet írt a Kínai Magyar Vasúti Nonprofit Zrt igazgatójának arról, hogy tájékoztassák már őket, mi fog történni hamarosan a városukban. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Nem bontanak házakat

Eltelt fél év és a fideszes országgyűlési képviselő, Bóna Zoltán jelentette be, hogy megkezdődik a vasútvonal építése és senki se aggódjon a településen, mert a házakat ez nem fogja érinteni. Mint fogalmazott: maximum néhány telek vége kerülhet csak védőtávolságba.

Napi 300 ezer érdeklődő olvasó! A BudaPestkörnyéke.hu a 11. legolvasottabb hírportál lett Magyarországon. Részletek itt. Közben ne hagyd ki a napi programajánlatunkat sem, mert Budapesten és környékén mindig történik valami. Ide kattintva megnézem a friss programokat.

 

 

A választások előtt bejelenthetik

„Jó hírrel is tudok szolgálni, történetesen egy ma reggeli megbeszélésen ígéretet kaptam arra, hogy a vasút által leginkább érintett két város, Dunaharaszti és Dunavarsány eltérő szintű átjárót kaphat. Ennek hivatalos bejelentése a következő évben várható.” – mondta az országgyűlési képviselő a dunavarsányiaknak.

Nehéz lesz az élet

Dunavarsány környékén nehéz lesz az élet jövőre és vélhetően még 2023-ban is. A Budapest-Belgrád vasútvonal miatt 2-3 évig vágányzár lesz a vasúti közlekedésben, közben jövőre kezdődnek a Taksony-Bugyi 51-es főút körforgalom munkálatai és az 51-es kétsávosítása az M0-ás felé, ráadásul a H6-os HÉV átépítése is megkezdődik, vagyis a közlekedés, az ingázás sokkal több időt fog igénybe venni a környéken az elkövetkező időszakban – írta posztjában Knul Andrea helyi önkormányzati képviselő.

Többen kiakadtak

A Facebookon már most sokan kiakadtak, hogy miért nem hangolták jobban össze az építkezéseket, hogyan fognak így a gyerekek suliba, a felnőttek pedig munkába járni Dunavarsányról. Többen azt sem értik ha már százmilliárdokért új vasútvonalat építenek, miért nem kerülik ki a sínek a lakott területeket.

A Budapest-Belgrád vasútvonal

A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a  beruházás összértéke közel 590 milliárd forint. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik. 

Mészáros Lőrinc építi

A beruházást magyar oldalról a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani, egy nemrég benyújtott törvényjavaslat értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak fog minősülni és 10 évre titkosítanák a fejlesztés részleteit. Ezt is olvasd el: Elkaszálták Mészáros Lőrincék tervét, mégsem nyithatnak bányát Délegyházán, az építkezésekről származó törmeléket máshová kell vinni

Ki kell adni a dokumentumokat

Friss hír, hogy Szél Bernadett országgyűlési képviselő pert indított a szerződés kiadásáért, a kormány az eljárásban nem tudta bizonyítani, hogy szükséges a titkosítás. Jogerős ítélet mondta ki, hogy ki kell adnia a Külgazdasági- és Külügyminisztériumnak a kínai hitelből tervezett Budapest–Belgrád-vasútvonal hitelszerződését.

Szigorú kínai hitelszerződések

Egy márciusban megjelent német-amerikai tanulmány, amely száz darab, fejlődő országokkal kötött kínai hitelszerződést vizsgált át, és hasonlított össze egy tágabb, más országok és nemzetközi szervezetek hiteleinek kondícióit tartalmazó „kontrollcsoporttal” megállapította, hogy a vizsgált kínai hitelszerződések az átlagnál szigorúbb titoktartási kötelezettséget írnak elő. Kemény kondíciókat és szűk újratárgyalási lehetőségeket fogalmaznak meg, sokszor külpolitikai kitételeket is tartalmaznak, egyes elemeikben pedig jobban hasonlítanak a piaci, kereskedelmi banki hitelekre, mint a nemzetközi intézmények és más államok által nyújtott, jellemzően a piacinál jobb kondíciókat ajánló hivatalos kölcsönökre – írja a G7. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: ilusztráció, forrás: NIF Zrt.