Kedden déltől újra megnyitják a Margitszigetet. Lehet futni, bringázni, sétálni. Mintegy 150 veszélyesnek minősített fát védtek meg ellensúlyokkal, az árvíz levonult, ismét biztonságos a sziget. A bejelentésről készült videót a cikkünk alján nézheted meg.
Balesetveszélyre utaltak
Lezárultak az árvízi utómunkálatok, október 8-án déltől újra megnyitják a Margitsziget. Az elmúlt napokban a Főkert szakértői a fák stabilitását vizsgálták. Olyan dőléseket, elmozdulásokat kerestek, amelyek balesetveszélyre utalhatnak. Ezzel párhuzamosan folyt a talaj felázottságának vizsgálata is. Mostanra befejeződtek a beavatkozások. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Árvízi védekezés a Margitszigeten
Belvizes területek a Margitszigeten
Az árvíz miatt azért voltak veszélyben a margitszigeti platánok, mert a többségük dől valamelyik irányba. A Duna magas vízállása miatt a Margitsziget teljesen átázott, több helyen jelentős belvízzel elöntött területek voltak.
Kifordulnak a földből a fák
Amikor a talaj nagyon átázik, elveszti a stabilitását és a fák gyökerei nem tudnak megkapaszkodni az elsárosodó talajban. Ilyenkor egy megdőlt fa könnyen kifordul a földből. Ezért volt veszélyes a Margitsziget, ennek a problémának az elhárításán dolgoztak a Főkert szakemberei.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Sárgával festett fatörzsek
Aki a Margitszigeten jár, ne lepődjön meg, ha néhány fán sárgával festett feliratokat lát. A fák törzsár látható számok azt jelentik, hogy mekkora dőlésköre van a fának, vagyis milyen távolságon belül nem szabad semmit sem alá tenni. Például tilos az ilyen helyeken mozgóbüfét felállítani.
Három szigetből csinálták
A Margitsziget 2,5 km hosszú, 500 méter széles és 96,5 hektár területű. Mai megjelenését három különálló sziget összekapcsolásával fejlesztették ki a 19. század végén, a Duna folyásának szabályozására. A mai déli csúcs különálló sziget, bozóttal benőtt homokzátony volt, melyet három néven is ismertek: Budai-, Kis- vagy Festő-sziget néven, mely utóbbi nevet a rajta festegető művészekről kapta. Az északi csúcsnál lévő kis szigetet Fürdő-szigetnek nevezték, nevét onnan kapta, hogy hőforrások fakadtak a szigeten.
Hőforrások ömlenek a Dunába
Ez az 1874 óta már nem létező sziget a mai Margit-híd környékén volt. Alacsony vízálláskor jelent meg, mint egy hosszú keskeny zátony. Ezen a kis földdarabon az egykori Vasárnapi Újság beszámolója szerint 50-60 meleg forrást számláltak meg a zátony Buda felőli részén. Ma már a szabályozás miatt a kotrógépek eltüntették ezt a zátonyt, a hőforrások pedig közvetlenül a Dunába ömlenek, így gátolják a Duna befagyását ezen a környéken. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Itt a főpolgármester videója
Kiemelt kép: Nagyrát a Margitszigeten – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
