Egy leukémiával küzdő nőnek választania kellett, hogy az egyéves túlélést ígérő kezelést választja, vagy egy megterhelőbbet, ami 5-7 évvel is meghosszabbítja az életét. A beteg végül nem élte túl a kezelést, a család pedig perre ment.

Élni akart még

A nő a családjával együtt a megterhelőbb kezelést választotta, de néhány nappal az első terápia megkezdése után belehalt a szövődményekbe. Fia szerint máshogy döntöttek volna, ha tisztában lettek volna azzal, hogy a terápia halálos kimenetelű lehet, de a kórház erről nem tájékoztatta őket – és ezt a Kúria is megerősítette. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb cikkeit ide kattintva éred el!

Ezek voltak az esélyek

Az édesanya négy évvel ezelőtt, kórházi kezelése során vesztette életét. 2019 márciusában leukémiával vették fel az egyik egészségügyi intézmény belgyógyászati klinikájára, ahol az osztályvezető főorvos szóban tájékoztatta az alkalmazható terápiákról: lehetőség volt nagy dózisú, ún. kuratív kemoterápiára, ami 5-7 éves túlélésre adhat esélyt, valamint kis dózisú, ún. palliatív kezelésre, amelynél kb. egyéves túlélésre lehetett számítani.

HOPPÁ! A forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu! Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Hvg, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt.

Szövődmények, fertőzés

A főorvos azt is elmondta, hogy a kuratív terápia megterheli a szervezetet, súlyos szövődmények, fertőzés is felléphet. A tájékoztatásnál Júlia felnőtt gyermekei is jelen voltak. A beteg a kuratív kemoterápiát választotta: az előzetes vizsgálatok is alátámasztották, hogy nincs olyan állapotban, ami kizárná ennek a lehetőségét.

Meghalt

Csaknem egy héttel az után, hogy Júlia kórházba került, elkezdték a terápiát. Ám négy nap után súlyos állapotromlás miatt le kellett állítani a kezelést: tüdőgyulladás és súlyos légzési elégtelenség alakult ki, majd meghalt.

Nem ezt választották volna

Tamás szerint a kórházi tájékoztatás nem tért ki arra, hogy a kuratív kemoterápia halálos kimenetelű is lehet, és ha édesanyja ezzel tisztában lett volna, akkor a rövidebb, de biztosabb túlélést ígérő palliatív kezelést választja.

Beperelte a kórházat

Bírósághoz fordult annak megállapítását kérve, hogy a kórház megsértette a teljes családban éléshez való jogát és emberi méltóságát – utóbbit azzal, hogy miután édesanyja cselekvőképtelen állapotba került, neki kellett döntenie az ellátásáról anélkül, hogy megfelelő tájékoztatást kapott volna a kezelés menetéről.

Példa nélküli ítélet

Az ügy a Kúriát is megjárta, és példa nélküli ítélet született azzal, hogy kimondták: a kórház a tájékoztatáshoz való jog megsértésével a hozzátartozók teljes családban éléshez való jogát is megsértette.

Kúriáig jutott az ügy

Mint a Kúria ítéletéből kiderül, Tamás keresetét először elutasították, de már az első fokon eljáró bíróság megállapította, hogy a kórház nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének. A rezidens orvos és az osztályvezető főorvos tanúvallomásai ugyanis önmagukban nem voltak elegendők annak bizonyítására, hogy a kuratív terápia halálos kockázatáról is tájékoztatták volna a beteget.

Nem tudták a kockázatokat

A bíróság azt is megállapította, hogy amikor Júlia a felnőtt gyermekeivel megbeszélte, hogy az ajánlott terápiák közül melyiket válassza, a kórház hibájából nem számolhattak azzal a kockázattal, hogy a terápia halálos kimenetelű is lehet. Arra az általános élettapasztalatra is hivatkozott a bíróság, ami szerint a terápiák kockázatának kiemelt jelentősége van a beteg választásában – írja az RTL.hu.

Tovább élt volna

Mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy a hiányos orvosi tájékoztatás nemcsak a beteg önrendelkezési jogát, de fia személyiségi jogát is sértette, hiszen ha a palliatív terápiát választják, valószínűsíthető, hogy az édesanyja egy évvel tovább élt volna. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb cikkeit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: illusztráció