A téli időszámítás Magyarországon minden év októberének utolsó vasárnapján kezdődik. Ez 2021-ben október 31-re esik, amikor hajnali 3 órakor 2 órára állnak át automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd visszatekerni.

Idén tuti marad

Idén biztos nem, de valószínűleg jövőre sem búcsúzunk el az óraátállítástól. A magyar kormány alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltöröljük, de csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között – írja a napi.hu.

Az EU-ban nem tudnak megállapodni

Az óraátállítás megszüntetéséről az uniós tárgyalások az Európai Unió Tanácsában megakadtak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak a témát illetően, csak jelentős tagállami egyetértéssel lehetne továbblépni. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

A csehek a gátjai

A Magyar Alvás Szövetség szerint azzal, hogy Csehország folytatja az őszi és tavaszi időszámításra való átállást a következő években is konzerválhatja ezt a helyzetet Európában, hiszen az európai országoknak közösen kell lépniük az ügyben.

Nyárira szavazna Gulyás Gergely

Az Infostart megkérdezte a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy mikor dönthet a kormány az óraátállítás eltörléséről, de mindannyiszor azt felelte, hogy nincs napirenden a kérdés, de személyes véleménye szerint az óraátállítás megszüntetése esetén inkább a nyári időszámítást kellene megtartani.

Évek óta elemzik az adatokat

Mint megírtuk a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pénteki tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg.

Több mint száz országban van jelen a nyári időszámítás

A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest. A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

Benjamin Franklin felvetése

A Mavir közleményében felidézte azt is, hogy a nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében.

Magyarország és a nyári időszámítás

Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.

Ennyien részesítenék előnyben a nyári időszámítást

Egy magyarországi kutatás eredményeként kiderült, hogy a magyarok 65 százaléka a nyári időszámítást részesíteni előnyben. A Publicus Intézet 1001 főt kérdezett meg arról, mit is gondolnak az óraátállításról, a válaszolók 81 százaléka pedig arról számolt be, hogy szeretné, ha megszűnne az átállás és csak egy időszámítás lenne hazánkban.