Lázár János kormánybiztos több alkalommal is arról beszélt, hogy a külföldi kiskereskedelmi láncokat, ilyen például az Aldi vagy a Lidl, ki kellene tenni az országból. Most kiderül már el is készült egy mesterterv arra, hogyan lehetne kinyírni ezeket a milliárdos forgalmú cégeket. Adóemelés, büntetés és élelmiszer beszolgáltatás is szerepel a tervezetben.
Adóemelés
Egy dokumentum szerint a kormány arra készül, hogy megemelje a kiskereskedelmi adót, illetve előírja, hogy a lejárati időhöz közeledő élelmiszereket ingyen szolgáltassa be az államnak – írja a Telex. Az elképzelés súlyát még nehéz felbecsülni, hiszen jelenlegi formájában életképtelen elemeket is tartalmaz, de az ágazati szereplők egy része újabb diszkontellenes támadásként értelmezi a tervet. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Bajban a Lidl
A kereskedelmi szakmában hetek óta keringő tervezetről a következőket érdemes tudni: A 100 milliárd forint feletti árbevételre a kiskereskedelmi láncok különadója az eddigi 2,5%-ról 2,7%-ra emelkedne. Ez az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco mellett érintené az iparcikket árusító boltokat, mint az IKEA, Obi, Média Markt.
Élelmiszerek beszolgáltatása
Ennél súlyosabb lépésnek tűnik, hogy a láncok – az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében – kötelesek lennének felajánlani az államnak minden olyan élelmiszert ingyen felajánlani, amelyek minőség-megőrzési időtartama 48 óra múlva lejár – írja a Portfolio. Erre a célra az állam megalapítaná az Élelmiszermentő Központot (ÉMK).
Nem érinti a magyarokat
A terv ebben a formában a külföldi szereplőket sújtaná, hiszen a nagy láncok nem hazai tulajdonban vannak, míg a kisebb, magyar tulajdonú boltokra a beszolgáltatás nem vonatkozna. A CBA, a Reál, vagy a Coop a franchise rendszer miatt eshet ki az új terv hatóköréből.
Vivát magyarok
Überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok! – véli Lázár János, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos, aki a Portfolionak adott novemberi interjújában hangsúlyozta, emberi ésszel nem fogható fel, hogy mi a jó az élelmiszerimportban Magyarországnak, miközben rendelkezésére áll a termőföld és édesvíz, amellyel képes lenne megfelelő mennyiségű élelmiszer termelésére, a hazai lakosság ellátására.
Kormányzati beavatkozás
Fontosnak tartja, hogy a magyar minőségi alapanyag-termelést akár kormányzati beavatkozással hazai szereplők dolgozzák fel. Továbbá javasolja, hogy a magyar állam a kiskereskedelem jogszabályi környezetének patrióta alakításával igyekezzék lehetővé tenni egy egységes magyar lánc létrejöttét. Ez is érdekelhet: Dráma a Lidl parkolónál: „Óriási fájdalmai voltak a fiamnak” – mondta a gyermekét mentő édesapa
Vasárnapi boltzár
„A magyar üzleti szereplőknek fel kellene ismerniük, hogy ami jó a Spar, a Lidl vagy az Aldi tulajdonosának, annak jónak kell lennie a magyarnak is. Ehhez kormányzati eszközöket kell rendelni. A kiskereskedelmi adóval szembeni megfutamodás súlyos hiba volt Magyarország részéről, talán az egyik legnagyobb az elmúlt 12 évben, a vasárnapi boltzár mellett.” – mondta Lázár.
Alkotméányos problémák
A tervezet alkotmányossági kérdéseket vet fel. Áder János köztársasági elnök a hulladékgazdálkodási törvényre kért is alkotmányossági kontrollt, mondván, nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék. A minőségmegőrzési határidő előtt 48 órával egy terméknek még bőven van piaci értéke. Sőt, még a lejárat utáninak is, hiszen minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági határidő közötti időszakban bizonyos korlátozott felhasználásra (elajándékozás, takarmányozás stb.) még lehetőség van.
Pékáru is kérdéses
Egyelőre a megfogalmazással is baj van, a dokumentum szerint ugyanis a beszolgáltatás akár a pékárukra is vonatkoztatható lenne, ami a 48 órás határidőt figyelembe véve elég abszurd lehetőség lenne. (Vélhetően ez sokat finomodna, ha életbe lép.) Ennél jóval nagyobb baj, hogy a felajánlási kötelezettség azon túl, hogy értéket vonna el a boltoktól rengeteg pluszmunkát jelentene, hiszen egy ilyen rendszer működtetése óriási adminisztrációs feladatot, informatikai fejlesztési igényt jelentene.
Drágulás jönne
Érdekes lehet azon is elgondolkodni, hogy milyen hatással lehet egy ilyen rendszer bevezetése az árakra. Mivel a láncok többletköltséggel és magasabb adóval szembesülnek, azért valószínűleg drágítanák a termékeiket. Ha viszont a beszolgáltatás többletköltséggel járna, a lejárat előtti termékektől megérné nekik akár jóval olcsóbban megszabadulni a boltokban. Ez viszont tovább drágíthatná a frissebb termékeket.
Drágább a magyar bolt?
Lázár János kijelentésit hallgatva sokan aggódnak amiatt, hogy egy mesterségesen előnyös helyzetbe hozott magyar üzletláncban drágábban lehet majd bevásárolni, mint most az Aldiban vagy a Lidlben. Lázár János erre azt válaszolta, hogy számos európai ország példáját lehet hozni, amelyek ezt már meglépték, többen Közép-Európában is. Ezt is olvasd el: Kiakadtak a Lidl miatt Hidegkúton, sokan a hátuk közepére sem akarnak új áruházat
Kishitüség
Mint fogalmazott: „Ha Lengyelország, Szlovákia vagy Ausztria képes volt rá, akkor a magyar kishitűséget is félre kell tenni, mivel a vidék jövőbeli talpon maradásához szükségszerű, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazattá váljon Magyarországon.” Ezt februárban mondta: Lidl, Aldi, Spar: Lázár János kiszorítaná őket a magyar piacról és inkább magyar árukkal feltöltött magyar boltokat szeretne
Orbán Viktor mondta
Orbán Viktor tíz éve megfogalmazta, hogy az energia, pénzügy, média és kiskereskedelem szektornak magyar tulajdonban kell lennie. Az ígéretét beváltotta, kivéve a kiskereskedelem terén. Továbbra is dübörög az Aldi, Lidl, Penny Market, Auschan, Tesco és a Spar. Ezen biztosan változtatni fognak, ha 2022-ben ismét nyernek a jelenlegi kormánypártok. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció
