A koronavírus hosszútávon velünk marad, nem tűnik el az életünkből, erre kell készülnünk – állítja Kemenesi Gábor, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa. Magyarországon 1 millió embernek kellene beoltatnia magát ahhoz, hogy közel kerüljünk a nyájimmunitáshoz.
Hamis remények
A SARS CoV-2 néven ismert koronavírus nem úgy tűnik el, mint a 2002-2004-es járványt okozó „kistestvére”, a SARS CoV-1. A hamisnak vélt reményeket Kemenesi Gábor virológus és Rusvai Miklós állatorvos-virológus arra alapozza, hogy vadállatokban is kimutatták az új koronavírust. Mind a két szakember azt mondta: azon múlik a járvány vége, mennyien oltatják be magukat.
Sokáig velünk marad
A koronavírus hosszútávon velünk marad. Vadállatok körében is kimutatták, ami nem meglepő, hiszen az emberiség teljes kiterjedésében érintett, csupán idő kérdése volt, hogy a velünk szorosan érintkező fogékony állatokon kívül (állatkerti macskafélék, nyércfarmok) a természetben is felüsse a fejét – írja közösségi oldalán Kemenesi Gábor víruskutató.
Szerteágazó hálózat
A természet szerteágazó hálózatot alkot, ennek immáron része az újonnan megjelent koronavírus is, jó eséllyel talál majd utat más élőlényekbe…” – hívta fel a figyelmet virológus.
Az állatorvos-virológus szerint is marad a COVID-19
A Ripost megkérdezte Rusvai Miklós állatorvos-virológust, aki alátámasztotta a tényeket és azt mondta: ezzel teljes bizonyosságot nyert, hogy velünk marad a SARS CoV2, és annak mutációi is.
Sok háziállat is elkaphatja
„Számos állatfaj fogékony a vírusra, a nagymacskafélék, medvefélék, vadászgörények, nyércek, de a háziállatok is. Érdekes viszont, hogy a sertés nem, pedig próbálták nagy dózissal megfertőzni. Pontosan nem tudjuk, hogy melyik faj miért fogékony a SARS CoV 2-re.
Nagyon változékony a koronavírus
A válasz valószínűleg abban áll, hogy a vírusnak sikerül-e úgy mutálódnia, hogy a túlélése érdekében újabb és újabb fajok sejtjeihez képes kapcsolódni. A SARS CoV-2 is hihetetlenül változékony, mint a vírusok általában, akár nagyon rövid idő alatt képes alkalmazkodni a környezetéhez” – magyarázta a lapnak a szakember.
Védőoltás kell a nyájimmunitáshoz
Ahhoz, hogy a nyájimmunitás természetes módon kialakuljon, még nagyon sok embernek kellene meghalnia. Az egyetlen megoldás ennek elkerülésére a védőoltás széleskörű alkalmazása.
A vakcina lehet a megoldás
Ugyanezen a véleményen van Kemenesi Gábor pécsi víruskutató is: A vakcinák megoldást nyújtanak, hogy kezelhetővé tegyük a vírus jelenlétéből fakadó krízishelyzetet, az eddigi adatok azt mutatják ugyanis, hogy a vakcina képes lesz megvédeni a súlyos megbetegedéstől, a kórházak telítődésétől, ami miatt most a társadalom működése felfordult – írta.
1 millió embernek kellene beoltatnia magát Magyarországon
A szakemberek szerint hazánkban eddig a lakosság 15 százaléka eshetett át a fertőzésen. A teljes nyájimmunitáshoz még legalább 40 százaléknak, azaz körülbelül négymillió embernek kellene beoltatnia magát. Eddig valamivel több, mint 200 ezren regisztrálták magukat védőoltásra.
3 hónap alatt megoldható lenne az a betegség
„Ez nagyon fontos lenne! Érthető, hogy nem teszik kötelezővé, de emberéletek múlhatnak azon, megértik-e ezt elegen. Ráadásul a nyájimmunitás eléréséhez idő kell: ha januárban elkezdik oltani az embereket, akkor nagyjából áprilisra rendeződhet a helyzet” – vélekedik a szakember.
Aki átesett e fertőzésen 6 hónapig immunis marad
A tudomány eddigi ismeretei szerint aktív és jól működő sejtes immunitás alakul ki, legalább 6 hónapig (eddig vizsgálták). Ez nagyon kedvező hír – írja a víruskutató.
Kiemelt kép: Kemenesi Gábor víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa – Forrás: Facebook/Kemenesi Gábor
