Az agglomeráció lakossága az elmúlt 20 évben jelentősen megnőtt. Vannak olyan települések, ahol 150%-os népességnövekedés történt, ilyen Telki, de megduplázta lakosságszámát Délegyháza, Veresegyház és Diósd is. Hogyan alakult ez így és milyen következményekkel jár? Vitézy Dávid, Csőzik László, Gémesi György

Régi sztori

Az agglomeráció problémáit több politikus az elmúlt 30 év, tehát a rendszerváltozás óta eltelt időszak szabályozatlanságainak tulajdonítja, holott a folyamat már 100 évvel ezelőtt elkezdődött. Erről tanúskodik a Budapest Környéke című újság egyik 1907-es száma, ahol a Dunaharasztiba kiköltözők problémáiról, közlekedési gondokról írnak. Ide kapcsolódik: Korrupció Budapesten és környékén, az aszfaltozással trükközött a fővárosi politikus már 1907-ben is.

Kritikus 30 év

Az agglomerációban élők mindennapi problémáinak a jó része, például a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek hiánya, nem megfelelő csatornázottság, burkolatlan utak viszont valóban az elmúlt 30 év termékei. Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója erről nemrég azt nyilatkozta a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak, hogy a probléma gyökere még az 1990-es években lezajlott lakásprivatizáció körül keresendő.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Növekedési potenciál

A BFK vezetője hozzátette: „A szocializmus állami lakásait, a lakótelepi és belvárosi lakásokat a lakók nagyon alacsony áron megszerezték, sokan rögtön piaci áron eladták, és abból a pénzből az agglomerációban építkeztek, a települések pedig ebben növekedési és gazdasági potenciált láttak, korlátok nélkül engedték a zöldfelületeken burjánzó építkezéseket.” Itt a teljes interjú: „Budapest és az agglomeráció közlekedésszervezését érdemes lenne egységes alapra helyezni” – állítja Vitézy Dávid, aki azt is elmondta, hogyan rontottuk el az agglomerációt és miként lehetne élhető Budapestet és környékét csinálni 

Semmilyen korlát

Vitézy Dávid szerint mára az a helyzet, hogy „30 éven keresztül az történt, és történik mind a mai napig, hogy mivel semmilyen korlát nem volt, a legolcsóbb dolog zöld területen építkezni, nem kifizetve az új lakás létrehozásának valós költségét. Hiszen, ha valaki épít egy családi vagy társasházat az agglomerációban, általában nem neki kell arról gondoskodnia arról, hogy az alapvető infrastruktúra, az utak, a közművek, játszótér, óvódák, iskolák, esetleg a kötöttpályás közlekedés odakerüljön. A közszféra, az állam és az önkormányzatok szaladnak az események után.”

Rosszul értelmezett

Csőzik László, Érd polgármestere nemrég arról beszélt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak, hogy náluk az intézményi férőhelyek száma elégtelen, oviba, bölcsibe nem tudnak elhelyezni minden gyermeket. A polgármester elmondta: a 90-es években mai szemmel nézve rosszul értelmezett iparpolitikát folytattak náluk. Ipar nélküli alvóvárost csináltak Érdből. Az akkori jogszabályok alapján ugyanis a személyi jövedelemadó egy részét visszakapták a városok, vagyis minél többen laktak ott, annál több pénzhez jutottak. Ezt később megváltoztatták, de addigra jelentősebb iparűzési adót fizető cég megtalálta már a helyét Budaörsön vagy Dunaharasztiban. Témába vág: “Érd legyen a megyeszékhely!” – mondja Csőzik László, Érd polgármestere, aki liberálisnak vallja magát, mégis nagyon jóban van az Orbán-hívő fideszes szomszédjával – Nagyinterjú az agglomeráció legnagyobb városának első emberével

Top 3 község: Telki, Délegyháza, Pócsmegyer

Az agglomeráció az elmúlt 20 évben óriásra nőtt Budapest környékén. Ha az elmúlt két évtizedet vesszük figyelembe, akkor a legnagyobbat nőtt községek toplistája így néz ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint: Teli (150%), Délegyháza (148%), Pócsmegyer (137%), Nagytarcsa (124%), Csomád (116%), Herceghalom (105%), Szada (101%),

Top 3 város: Veresegyház, Diósd, Biatorbágy

Az agglomerációs városok sem maradtak ki a népességrobbanásból. Így néz ki a legnagyobbat nőtt városok toplistája: Veresegyház (105%), Diósd (104%), Biatorbágy (82%), Szigetszentmiklós (75%), Halásztelek (68%), Dunavarsány (54%), Dunakeszi (50%), Szigethalom (49%), Gyömrő (47%), Őrbottyán (46%), Kistarcsa (45%), Dunaharaszti (43%), Piliscsaba (42%), Göd (38%), Pécel (36%)

Megduplázódott népesség

A városok közül tehát kettő, Veresegyház és Diósd az, ahol megduplázódott a népesség, a községek közül hat ilyen van az agglomerációban. Vannak olyan polgármesterek, akik már évekkel ezelőtt felismerték a túlnépesedés okozta problémákat, ezért megpróbálták visszafogni. Ilyen Gödöllő.

Fenntartható várospolitika

Gémesi György, Gödöllő polgármestere arról beszélt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak, hogy ma nem érdekeltek az önkormányzatok a lakosságszám-növekedésben, mert nem az alapján finanszírozzák a feladataikat, a legfontosabb a fenntartható várospolitika. Ezt is olvasd el: „Akinek öt Mercedes áll a háza előtt, fizessen többet” – mondja Gémesi György, Gödöllő polgármestere aki azt is elárulta miért van mostanában rossz kedve

Csoda után katasztrófa

Mint fogalmazott: „Lehet egy pillant alatt csodát művelni, amikor minden nagyon szép, de két év múlva már minden rossz lesz. Utak, szolgáltatások kellenek, különben egy nagy fejestugrás a sötétségbe a településfejlesztés. A lakosság számának növelése nagyon kecsegtető egy polgármester számára, de a másik oldalon meg kell nézni, ki fogja megépíteni az utat, ki fogja biztosítani a bölcsődét, óvodát, iskolát és a többit. Ehhez számolni kell. Én úgy érzem, mi ezzel a lehetőséggel felelősen gazdálkodtunk.” – mondta portálunknak Gémesi György.

Sokkal több az új lakó

Nagykovácsi polgármestere, Kiszelné Mohos Katalin arról beszélt portálunknak, hogy náluk összességében ma már sokkal több a beköltöző, mint a helyi. Nagykovácsiban is vannak konfliktusok emiatt, hiszen aki már kiköltözött, ugyanúgy beáll azoknak a táborába, akik azt mondják, hogy ide most már ne jöjjön több ember.

Nincs több építési telek

„Értem, hogy Nagykovácsi kiváló adottságai miatt egyre többen akarnak Budapestről kiköltözni hozzánk, viszont én a magam részéről és a képviselőtársaimmal együtt nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy több építési telket nem alakítunk már ki. Tehát nem lesz több belterületbe vonás, nincsen több építési telek, nem veszünk el több helyet a természettől.” – tette hozzá a település polgármestere. Ezt se hagyd ki: „Nagykovácsi megtelt” – állítja Kiszelné Mohos Katalin, a luxusfalu polgármestere, aki elmagyarázta mi a bajuk a településen feszültséget okozó cserkészekkel

Fellázadtak az emberek a polgármester ellen

A túlnépesedéssel sok helyi probléma is felszínre bukkan, pár nappal ezelőtt arról írtunk itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon, hogy Nagytarcsán fellázad az emberek egy része a polgármester ellen, mert elegük van abból, hogy nincs megfelelő szolgáltatás és infrastruktúra a településen. Lehet, hogy a nagytarcsai példa ragadós lesz? A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Épülő lakópark a budai agglomerációban – Fotó: BPK