Az agglomeráció legnagyobb városában, Érden az utcák fele aszfalt nélküli földút, ezért a 75 ezres településen a polgármester sorsa dőlhet el az utcák aszfaltozásának a kérdésén. Egykor alvóvárosnak álmodták meg, aztán rájöttek, rossz úton járnak. Iparra van szükség, hogy legyen adóbevételük, amelyből lesz majd aszfaltozott utca, járda, óvoda és iskola. Multik helyett a legmodernebb high-tech cégekre és startupokra számítanak, jelentős adóbevételekre gyúrnak és úgy tűnik jó úton járnak. A város nyitottságot és összefogást hirdető polgármestere, Csőzik László lendületesen menedzseli Érdet, az sem zavarja, ha falakba ütközik, inkább szövetségeseket keres. Ellenzéki városvezetőként több kormányzati szereplővel is jó kapcsolatot alakított ki, rengeteg terve van, erős jövőképpel. A választások után a felesége lehet a térség országgyűlési képviselője, ha így alakul, az szerinte is érdekes konstelláció lesz. Nagyinterjú Csőzik Lászlóval, akivel az érdi Városházán az irodájában beszélgettünk.
Ön húsz éve befolyásos helyi politikus itt Érden. 2002-től képviselő, volt alpolgármester, most pedig polgármester. Ennyi idő alatt miért nem sikerült leaszfaltozni az összes utcát Érden?
450 km út van a városban, ennek nagyjából a fele földút. Szerintem két dolog miatt alakult ez így. Az egyik az, hogy Érd egészen elképesztő módon forráshiányos település. Lényegében nincs erős helyi gazdasága, alig van iparűzésiadó-bevétele, amelyet útfejlesztésekre lehetne fordítani. Jelenleg 75 ezer a bejelentett lakosok száma, és ennyi emberre az elmúlt évben olyan 2,5 milliárd forint helyi iparűzési adó jutott. Összehasonlításként Budaörs lakossága 30 ezer, és azt hiszem 10 milliárd forint a helyi iparűzési adóbevételük. Ott minden megvan: út, járda, felszíni vízelvezetés. Érd forráshiányosságának a gyökere az 1990-es évekbe nyúlik, amikor Érden a mából nézve rosszul értelmezett iparpolitikát folytattak. Ezt rögtön árnyalnám is, hiszen az akkori polgármesterrel, Harmat Bélával igen jó viszonyt ápolok, és tisztelem is őt, de mégiscsak azt kell mondani, hogy az ő várospolitikája nem volt kifejezetten nyitott a működő tőkére, a külföldi tőkére különösen nem, és arra sem, hogy Érdnek ipari beruházásai legyenek. Ma ennek annyiban isszuk a levélt, hogy döntően Budaörsön és Törökbálinton landoltak ezek a beruházások. Annak idején a Coca-Cola is Érden akart letelepedni, de valamiért nem támogatták, és elmentek Dunaharasztiba. Mentségére szolgáljon Harmat Bélának, úgy indult az önkormányzati rendszer, hogy az iparűzési adó nem számított annyira, ellenben a személyi jövedelemadó meghatározott mindent. A 90-es években ennek nagy része ugyanis itt maradt helyben a városoknál, vagyis az akkori törvények szerint a város lakosságszáma megalapozta volna a gazdasági hátteret, nem volt szükség iparra. Az akkori városvezetés azt mondta, Érd legyen egy alvóváros, legyen egy csendes, zöld kertváros. Azt hiszem, ebben az emberek támogatták az akkori polgármestert, hiszen többször újraválasztották, három ciklusban volt városvezető. Aztán a 90-es évek iparfejlesztési boomja lecsengett, azóta Érd csak integet a vonat után.
Ezek szerint Budaörs 31 éve pozícióban lévő polgármestere, Wittinghoff Tamás annak idején jó stratégiát választott. Úgy fogalmazott a nekünk adott nagyinterjúban nemrég, hogy rábeszélt annakidején mindenkit, fogadják be az ipart, mert különben elmennek a befektetők máshová, a budaörsiek pedig ülhetnek majd az autópálya szélén és hallgathatják a békakuruttyolást.
Nagyon jól ráérzett, igen. Persze az is hozzátartozik, hogy neki jobb területei voltak az M1–M7-bevezető mellett. Nálunk az M6-os csak a kétezres évek közepére épült meg, mi pedig csak az ottani területekben tudunk gondolkodni. Azért nálunk is van már két olyan nagyberuházás, amelyet megemlítenék. A Drogerie Marktnak itt van a raktárközpontja, és büszkék vagyunk az AVL-re is, mert az ehhez hasonló magas hozzáadott értéket képviselő vállalkozásokkal tud Érd kitörni a csapdából. Ami a kilencvenes éveknek a külföldi beruházások, multik dömpingje volt, az ma a 2020-as években a magas hozzáadott értékű, nem környezetszennyező high-tech vállalkozások. Ennek az iparágnak egyik zászlóshajója az AVL, ami osztrák családi vállalkozásként indult, ma pedig egy világcég, és csak Érden 500 olyan mérnök dolgozik náluk, akik döntően elektromos autó motorokat terveznek. Azért fontosak az ilyen cégek, mert ha megjelenik akkumuláltan ezer mérnök egy városban, az megváltoztatja a település szociológiáját is. Ezeknek az embereknek lakás-, szórakozási és sportlehetőség kell és az ilyen cégek olyan beszállítói kört, startupos köröket hoznak, amely beindíthatja a pozitív spirtált Érden. Most az AVL még két üzemet fog fejleszteni a 6-os–7-es út találkozásánál, a Tesco környékén. Szerintem azon a területen van Érd jövője megírva. Nagyon jó a viszony a céggel, és nagyon jó a viszony egyébként Palkovics miniszter úrral is, aki nagyon hisz az AVL-ben, és segítette ezt a beruházást. Stratégiai szövetségre léptünk, ez a miniszternek is tetszett, így fura módon ellenzéki polgármesterként azt mondanám, hogy sikerült kialakítani egy jó együttműködést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. Az ilyen cégekből kellene még szerintem hat-nyolc, hogy behozzuk a Budaörsöt.
Csőzik László interjú közben
Visszatérve az utakra, miből lesz pénz majdnem 250 km utca leaszfaltozására?
Mivel alig vannak erre fordítható bevételeink, maradnak a pályázatok. A Belügyminisztériumnál például évente 50 millió forintot lehet erre megcélozni. Egyik pályázaton se nyertünk, nekünk nem adtak erre pénzt. Azonban a helyi kormánypárti országgyűlési képviselőnek, Aradszki Andrásnak 2018-ban volt egy választási ígérete; ha nyer, 60 milliárd forintot hoz Érdre belterületi utcák építésére. Most jelenleg 250 milliót tudunk utcák felújítására fordítani, tehát érzékelhető a különbség a számok között
Hol van a képviselő által beígért 60 milliárd?
Most, ha megkérdeznék, ő azt mondaná, hogy hozott volna, de mi nem csináltunk terveket. Ez két dolog miatt nem igaz. (Aradszki András kormánypárti országgyűlési képviselő is interjút adott a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak, ebben szó volt az említett 60 milliárdról is. Ide kattintva lehet elolvasni – szerk.) Azért nem igaz, mert 2018 márciusában hangzott el az ígéret, hogy öt év alatt lehet elkölteni ezt a pénzt. 2019-ben volt az önkormányzati választás, vagyis a fideszes városvezetés, T. Mészáros András idején 1,5 évig semmi nem történt ez ügyben. Ezt terveztetni kell, engedélyes terveket kell csinálni, a csapadékvíz-elvezetésre is gondolva, azt is megterveztetve, geodéziai felmérések is kellenek, s ez mind rengeteg pénzbe kerül. Szerintem ők is úgy gondolták, hogy a kormány ad majd plusz 1-2 milliárdot a tervek elkészítésére a 60 milliárdos kivitelezési kereten felül. Jelenleg mi a tervezést sem tudjuk kifizetni. Példaként mondom, egy ófalusi utcának csak a tervezése most 30 milliónkba kerül, ennyi pénzből megcsinálunk másfél utcát az úgynevezett sima aszfaltozással. Természetesen kértem forrást útépítésre, szorgalmasan írogattam a kormánynak, de mindig visszautasítottak.
Értjük, de 20 évről beszélünk. Két évtized alatt sem voltak aszfaltozásra források Érden?
Tényleg nem. Annyira szegények voltunk, mint a templom egere, komolyan beszélek. Én alig vártam, hogy aszfaltozhassak, már bocsánat, hogy így mondom, mert ezzel lehet a legnagyobb népszerűséget elérni, és végül is nagy lemondások árán tavaszra elmondhatjuk, hogy 50 utcát megcsináltunk. Az előző városvezetéseknél máshol volt a súlypont. A Modern Városok Programot is úgy alakították ki, hogy az intézmények építését fontosabbnak tartották. Ezzel nagyon nehéz vitatkozni, mert ki mondja azt egy ovira meg egy iskolára, hogy nem kell, inkább aszfaltozzunk helyette? Nem véletlen, hogy ezt érezték már a 2018-as kampányban a fideszesek, és az útépítés 60 milliárdos ígéretével jöttek elő.
Nemrég egy érden megrendezett agglomerációs konferencián arról beszélt, hogy Érd lakosságszáma három év alatt 7 ezer fővel nőtt, és már 75 ezren élnek itt. Érd megtelt?
Szerintem Érd már akkor megtelt, amikor elérte a lakosságszám a 70 ezer főt, ez nagyjából 2017 környékén volt. Ha most megnépszavaztatnánk azt, hogy drága emberek, akarjátok-e, hogy még évi ezer lakossal gyarapodjon a város, akkor a válasz az lenne, hogy nem. Az érdiek féltik a madárfüttyöt, a saját megszokott életminőségüket az új beköltözőktől.
Ugyanazok, akik szintén ideköltözők voltak, csak már itt élnek.
Lényegében igen, így van, de az ő nézőpontjukból ez érthető. Az intézményi férőhelyek száma elégtelen, oviba, bölcsibe nem tudunk elhelyezni minden gyermeket. Ebben várunk áttörést, de ma még nincs elegendő férőhely. A másik az infrastruktúra állapota, és akkor gyorsan visszakanyarodunk ahhoz a kérdéshez, hogy nekünk nincs elegendő iparűzésiadó-bevételünk. Az érdiek is budaörssszerűek akarnak lenni, de itt nincs jelentős ipar.
Érd az agglomeráció és Pest megye legnagyobb városa. Mennyire kell a fejlődéshez kormányzati támogatás?
Nagyon. De azt kell, hogy mondjam, ez is furán fog hatni, hogy ilyen szinten remekül együtt tudunk dolgozni a kormányzati szereplőkkel. Orbán Viktorral én talán 20 éve, pécsi egyetemistaként találkoztam utoljára, nem hiszem, hogy szóba állna velem, de a kormányzati részéről velem tárgyalókkal csupa jó kapcsolatot alakítottam ki.
Feltételezzük ez a Modern Városok Programmal indult. Azzal mi a helyzet, van még? Mert nem nagyon hallani róla.
Igen, valóban ezzel indultak a kapcsolatok. A program jól halad és nagyon jó lenne, ha lehetne egy Modern Városok Program 2. is, mert ki fognak futni ezek a beruházások 2024 elejére. Átadjuk a magasépítési beruházások sorát, és lesz egy nagy dömping jövőre, amikor az uniós támogatási részéből, a VEKOP, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból hat-nyolc csomópont épül Érden. Tehát eddig lekopogom, tőlünk nemhogy nem vettek el forrást, hanem minden ilyen átcsoportosítási igényt, ráemelési igényt, határidő-módosítási kérelmet akceptáltak, és azt éreztem, hogy komolyan vesznek és fontosnak tartják ők is ezeket a beruházásokat.
Tehát akkor a kormányzati megszorítás egyelőre nem nagyon érinti Érdet?
De igen, mert ketté kell választanunk a pénzeket. Vannak a pántlikázott fejlesztési pénzek, amelyeket adott projektre kapa a város, ezeket nem veszik el. A másik a működtetési költségek: fizetések, a város üzemeltetése, takarítása, hadd ne soroljam tovább. Ez éves szinten olyan 11–13 milliárd forint, az önkormányzatiságnak ebben a dimenziójában nagyon hiányoznak a bevételek. A covidra hivatkozva elvontak tőlünk bevételeket, ezt nagyon megéreztük, de Érdnek a legfájóbb pont a gépjárműadó elvétele és a helyi iparűzési adó megfelezése volt. Egy családban is, ha az egyik kereső elveszíti a fizetésének a felét azt megsínyli az egész család. A Modern Városok Programban érkező pénzek kizárólag arra költhetők, amire kapjuk: új idősek otthonára, új iskolára, egy új csomópontra, és így tovább. Az előző időszakban még a fideszes T. Mészáros András alatt minden évben adott a kormány hétszázmilliót Érdnek, lényegében, csak úgy. Elfogadták ugyanis azt, amiről az interjú elején beszéltem, hogy itt nincs erős gazdaság, viszont hatalmas a város, nagy az infrastruktúra, sok a kiköltöző család, amely újabb infrastruktúra-fejlesztési igényt generál, mindezt pedig nem lehet a bevételek szintjén kezelni. A helyi bevételekből ugyanis nem lehet egyensúlyi költségvetést csinálni, ezért is kapunk bizonyos kompenzációt. Én úgy látom, a kormány úgy lőtte be az önkormányzatoknak juttatott működési támogatást, hogy ne menjenek csődbe, de ne is nagyon tudjanak a fejlesztésekkel villogni, hogy semmit se tudjunk felmutatni. Úgy érzem, politikailag ez a megfontolás van a háttérben.
Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki polgármesterek ne tudják teljesíteni az ígéreteiket?
Igen. Ezt azzal tudom bizonyítani, hogy 2020. december 24-én, szenteste napján reggel elolvastam az e-mailjeimet, ezek között volt a Magyar Közlöny kivonata. Nem volt kormányülés, mégis kormányhatározat szólt arról, hogy a 23 megyei jogú város közül kik kapnak 1,38 milliárd forintot szabad felhasználásra. Szinte csak fideszes vezetésű városok kaptak pénzt, Érd nem. Erre egyébként ők se tudnak mit mondani, hogy mi alapján osztották ki ezt a pénzt. Gulyás Gergelynek is mondtam egy tárgyaláson, hogy erre milyen magyarázattal tudtok szolgálni? De tudjátok mit, nem is érdekel a magyarázat, csak nekünk is adjátok oda. Mert pont ez az a pénz, ami nekünk eszméletlenül hiányzott. Ha ezt Érd is megkapta volna, most nem siránkoznék annyit, mert kevesebb probléma szakadt volna a nyakunkba.
És mi volt a miniszteri válasz a kérdésére?
Nem volt válasz, Isten az atyám. Mint az angolna, kisiklottak a válasz elől. Még azt sem mondták, hogy azért, mert ők a mieink, ti meg rossz fiúk vagytok. Talán egyszer, amikor nagyon-nagyon meleg volt a helyzet, akkor annyit mondtak, megvizsgáljuk a lehetőségét a kompenzációnak. Szita Károlynak, a Megyei Jogú Városok Szövetsége fideszes elnökének is elmondtuk, hogy az lett volna az elvárás, elnök úr, hogy miértünk is lobbizol. Erre azt felelte: megtettem, csak nem vezetett eredményre. Ennek a pénznek az elvesztésével elment egy olyan év, amikor sok utcát is le tudtunk volna aszfaltozni. 2021-ben az év első nyolc hónapjában jószerivel semmit nem tudunk fölmutatni. Már éreztem, hogy a lakosság, a szimpatizánsaink is azt mondták, hogy szeretnek minket, de mit tudunk mondani a kommentszekciókban, hogyan védjünk meg benneteket? És képzeljék el, szeptemberben siet föl a lépcsőn az adóirodának a vezetője, Enikő. Azt mondja, Polgármester úr, Laci, jó hírem van, s lobogtat két papírt, mondom, mi történt? Azt mondja, nem fogod elhinni, de hétszázmillióval több jött be iparűzési adóból, és 150 millió körül az építményadóból. Azért az tetemes summa. Jóllehet, ennek egy részét vissza kell utalni, mert adóelőleg formájában jön, és 2022-ben is lett felezés, de mindegy, beljebb lettünk 400 millióval és ebből tudtunk elkezdeni aszfaltozni ősszel.
Miből lett a városnak ekkora többletbevétele?
Az történt, hogy nagyjából nyolcezren költöztek Érdre, mióta polgármester vagyok, tehát a 2019 ősze óta. A vállalkozások száma 7700-ról felment bő 12 és fél ezerre.
Ezt hogy csinálták?
Az új lakók többsége a 30–45 éves korosztályba tartozik. A Covid miatt, vagy a CSOK miatt akik kijöttek, azok hozták az egyéni vállalkozásukat, hozták a családi bt.-jüket, hozták az egyszemélyes kft.-jüket meg a mindenféle cégüket, ide átjelentették, hiszen a Covid miatt otthonról dolgoztak. Ők már nem Karácsony Gergőéknek adóznak, hanem ide, Érdre. Ennek mi baromira örültünk, tehát van egy ilyen áldásos hatása is a kiköltözési hullámnak, ez mentette meg az érdi önkormányzatot attól, hogy ne mutasson föl semmit 2021-ben.
Akkor Érdnek jól jöttek az új lakók, hiszen plusz pénzeket hoznak, persze a másik oldalon ez új óvodák, iskolák, intézmények építésének az igényével is jár, nem?
Igen, egyik oldalról jó, a másikról nem. A plusz bevétel úgy kellett, mint egy falat kenyér, de a lakosság korösszetétele megváltozott. Rengeteg a gyermek, most két nagy bölcsőde kellene még, óvodából szerintem plusz négy, és iskolából is még legalább egy nagyra lenne szükség. Iskolákból amúgy jobban állunk, kérdés, akarunk-e például még egy középiskolát, de oda már nem megyek el. Amikor önkormányzatiságról beszélünk, meg agglomerációról, akkor az is hozzátartozik, hogy ugyan én nem tudom azt mondani, hogy nem ad a kormány intézményekre pénzt, mert adott pénzt, és most is van várományunk, hogy kapjunk ovikra, ebben mondom, jó a kooperáció. Csakhogy megérkeznek a fenntartási költségek, amelyeket abból a pici bevételből kellene biztosítanunk, ami most van. Ha ez rögtön elmegy az új intézmények fenntartására, akkor ismét megérkezünk ahhoz a kérdéshez, hogy miből aszfaltozzunk? Én nem mondom azt, hogy teljes lakosságstop kell, hiszen az túlzás lenne, de a jelen állapotunkban ennyi embernek nem tudunk színvonalas szolgáltatásokat biztosítani. Nem tudom Budapesten, hogy érezték magukat a kiköltöző családok, de valami elől menekültek, és Érdet választották.
Néhány napja bejelentette, hogy mesés Európai Uniós pénzeső hullhat Érdre. Erre mekkora az esély?
Igen, benyújtottunk közvetlenül az Európai Uniónak egy olyan pályázatot, amit ha elnyerünk, olyan beruházásokat hajthatunk végre, amikről eddig még csak nem is álmodhattunk. Soha nem látott forrásbőség állhat majd rendelkezésünkre. Az EU márciusig kiválaszt 100 várost a Horizon Europe program keretében, melyeknek összesen 95,5 milliárd eurót, mai árfolyamon 34 ezer milliárd forintot biztosít. Száz mintavárost csináltatnak, eszméletlen pénzek segítségével az adott önkormányzatokkal és a gazdasági szereplőkkel azért, hogy mi legyünk a másolandó modell a többiek számára. Ha nyerünk, akkor ötven- és százmilliárd forint közötti tartományban lévő pénzt kaphatunk.
Mikor derül ki, hogy lesz-e pénzeső?
Márciusig, de ne szaladjunk előre, nem akarom, hogy belelógjon a kezünk a bilibe, még nem dőlt el semmi.
Korábban megígérte az érdieknek, hogy a csatornázásra egykor háztartásonként befizetett 250 ezer forintot visszakapják. Ezzel mi a helyzet?
Ez úgy áll, hogy két lehetőség van rá. Az egyik a kormányváltás, amelynek köszönhetően ezt egyszeri támogatásként visszakapják, ez összesen jó 2–3 milliárd forintot jelent. Ez a pozitív forgatókönyv. Ha ez nem lesz meg, akkor hozzá szeretnénk látni részletekben, és nem az utolsó választási évben, mert akkor már semmi hitele az embernek, hanem jövőre, 2023 környékén.
Ez hány embert érint?
Az egykor bevont 17 ezer háztartásból szerintem legalább 14 ezret érinthet.
Ha jól értjük, akkor minden körülmények között jövőre elkezdődik a visszafizetés?
Igen, hacsak nem veszik el megint minden pénzünket. Úgy számolok, ha minden évben két-háromszázmillió forintot tudunk erre fordítani, akkor az évtized végére vissza tudjuk adni a pénzeket.
Kamatot nem fizet az önkormányzat?
Énszerintem azt nem tudunk adni, csak a tőkét. A vízgazdálkodási törvénynek van egy olyan passzusa, ami azt mondja, hogy az emberektől beszedett pénzt csak csatornára lehet költeni. Minden más beruházás jogsértő. Ebben mi a nagykarácsondi pert vesszük alapul. Nagykarácsondban teljesen hasonló helyzet zajlott le, mint Érden. Útra költötték el a csatornázásra létrejött társulás tagjainak a pénzét. Ott lelkes civilek beperelték az önkormányzatot, végül a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szerint jogsértő volt csatornázás helyett másra költeni a pénzt. Mi ezen a jogalapon gondoltuk, hogy igazunk van és morális okokból is el lehet ezt mondani, hogy 2014–15-ben, amikor ez a lehetőség adott volt, meg kellett volna kérdezni az embereket, visszakéritek-e a pénzeteket, vagy inkább aszfaltozzunk belőle?
A térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével, Aradszki Andrással milyen a kapcsolata, tudnak együtt dolgozni?
Ez nekem nagyon nagy fájdalmam, hogy nem. Pedig úgy tűnt, hogy menni fog, de rögtön az elején kiderült számomra, hogy valamiért ő nem érdekelt benne. Miért mondom ezt? Azért, mert két ünnepi alkalmat is megragadtam arra, hogy békejobbot nyújtsak, az egyik az alakulóülésen megtartott hosszabb felszólalásom, a másik pedig 2019-ben az október 23-ai ünnepségen elmondott beszédem. Mindkét alkalommal elhárították a közeledést, és amikor megjelent végül Aradszki az érdi közgyűlés színe előtt, a beszédében azt mondta, hogy ugyan jó munkát kíván nekünk, de 2019. október 13., az fekete nap Érd történetében, mert nyertünk. Onnantól kezdve egyszerűen nem megy. Amikor találkozom vele, akkor magánemberként elbeszélgetünk, tehát nem az van, hogy nem köszönünk egymásnak, de kerüljük a politikai témákat. Szerintem lehetett volna win-win játékokat játszani. Mondok egy példát, itt volt például a kastély ügye, ahol működött a KALOT, Katolikus Legényegyletek Országos Testülete, tök jobboldali téma, nekem vágyam, hogy visszaépítsük a kastélyt – abban sem ment az együttműködés. Szerintem ő ebben hibázott, mert apró közeledésekkel elérhető lett volna a közös munka, mint ahogy korábban mondtam más kormányzati szereplővel, most nem akarom azt mondani, hogy ragyogóan kijövök, de semmi probléma nincs, tehát még a Balog Zoltán püspök úrral is, aki miniszter volt, tudtam közös hangot találni.
A térségben az Ön felesége, Bősz Anett indul ez ellenzék jelöltjeként a kormánypárti Aradszki Andrással szemben. Ha nyer, az érdekes konstelláció lesz.
Az biztos, igen.
Ha nyer két forgatókönyv lehet: Nyer és lesz kormányváltás, nyer, de nem lesz kormányváltás.
Á, igen, ez nagyon, nagyon-nagyon hasznos észrevétel. Beszéljünk arról, amikor úgy nyer, hogy marad Orbán Viktor kormánya, ez az izgalmasabb. Nekem az a prognózisom, hogy bárki alakít is kormányt, nem lesz kétharmada, tehát ha úgy alakul, akkor Orbánnak sem lesz ekkora többsége. Ez viszont óhatatlanul megváltoztatja a mostani hangulatot, tehát én azt hiszem, ha marad a NER, akkor rá lesz kényszerítve arra, hogy az agglomerációban keresse az együttműködés lehetőségét. Most úgy néz ki a papírforma, hogy a fővárost és a gyűrűagglomerációt az ellenzék nyeri. Nem tudunk biztosra menni, mert bármi előfordulhat, előjöhetnek ügyek, megfordulhat a történet erre, arra is, de most nagyjából ez a papírforma. Nos, ha marad az Orbán-kormány, akkor ennek a régiónak a lakossága dühös lesz, ki lesz borulva.
És a másik verzió, amikor van kormányváltás és a felesége is nyer, akkor az ebédlőasztalnál mit mond majd az országgyűlési képviselő asszonynak, milyen ügyben segítsen elsőként?
Anett egy iszonyú nagy harcos lány, tehát ő a küzdésre rendezkedett be, feketeöves judós, magyar bajnok, nemzeti válogatott volt 8 éven át, ráadásul egy nagyon fegyelmezett sváb lány, akinek a munka a mindene. Olyan, mint egy munkagép, aki megy, csinálja, nem spórolja meg a konfliktusokat, nem megy bele játszmákba, hanem egyszerűen nyílt sisakkal teszi a dolgát. Én azt fogom tőle nyilván kérni ebben a helyzetben, hogy segítse hozzá Érdet a plusz forrásokhoz, úgy, hogy közben a környező településeknek is bőven jusson pénz.
Az egykori SZDSZ-ből Ön és a budaörsi polgármester, Wittinghoff Tamás maradt talpon, és még mindig tudnak választást nyerni, ezt hogy csinálják? Érzékelhető olyan trend, hogy a fővárosból kiköltözőkkel együtt változnának pártpreferenciák az agglomerációban?
Rajtunk kívül még a szigethalmi polgármester, Fáki László is egykori SZDSZ-es. Én időközben jelentős mértékben tágítottam a politikai mezőmet. Ha valaki most megnézi a Facebook posztjaimat, akkor látja, az én politikai filozófiám a közösségépítés lett. Ami nem azt jelenti, hogy nem vagyok most is liberális gondolkodású, inkább úgy mondom, hogy eszméletlen nyitottsággal közlekedem a világban. Fontosnak tartom azt, hogy amíg én vagyok a polgármester, jól érezze magát itt egy székely ember, egy mélyen vallásos ember, vagy éppen egy balliberális demokrata beállítottságú is.
Ön ballibnek vagy inkább nemzeti liberálisnak tartja magát?
Hát, én leginkább a nemzeti szabadelvű politikai közepet képviselem. Nekem fontos, hogy anyai vonalon vajdasági magyar családból származom, ahol egykor üldözték a felmenőimet, tehát ezek az érzékenységek bennem megvannak. A kirekesztéstől, a 2002-es választások első fordulója óta tartó hideg polgárháborútól és a NER-től azonban kiüt a hideg veríték, lassan nem lehet élni az országban a gyűlölködéstől. Számomra a reformkor és a dualizmus nagyjai jelentik az igazodási pontot.
Nemrég itt Érden találkoztak az agglomeráció városainak vezetői és a főpolgármester, sőt még Márki-Zay Péter is itt volt. Ön akkor nem győzte hangsúlyozni, hogy az agglomerációban összefogásra lenne szükség. Miért tartja ezt most ilyen fontosnak?
Az agglomerációs politizálást az teszi könnyűvé, hogy a gyűrűrégióban azonosak a problémák. Csak négyet hadd ragadjak ki. Az egyik a közlekedés, tehát az állandó ingázásnak a problémái, a kötöttpályás közlekedésnek a hol hiánya, hol csak részleges volta, amin segíteni kell. A következő, az az intézményi férőhelyek elégtelen száma, hogy nincs hely a gyerekeknek például óvodában, bölcsődében. A harmadik, hogy akarunk-e helyben dolgozni, vagy inkább Pestre akarunk járni, de egyre inkább azt veszem észre, hogy nagyon sokan gondolkodnak abban, hogy itt helyben találják meg a munkahelyüket, meg ugye a Covid óta a távmunka is felértékelődött. A negyedik, hogy az agglomerációs településeknek fontos az identitásuk megteremtése. Iszonyú kihívás az, hogy az emberekből egységet csináljunk, közösséget építsünk.
A közösségépítés, a meggyökeresedés kérdése, valóban minden agglomerációs településen nagy kihívás. Dr. Németh Erzsébet szociológus azt mondta nekünk erről a kérdésről, hogy a betelepülők egy része kevésbé vesz részt a közösségi életben, mint azok, akik folyamatosan és hosszabb ideig egy adott településen laknak és csak abból lesz helyi, aki az is akar lenni, ehhez pedig helyi közösségekbe járás szükséges.
Igen, a közösségépítés roppant fontos itt Érden is. Én ebbe nagyon sok lelkiséget teszek be, iszonyú sokat dolgozok azért, hogy érzetre Érd „egy” város legyen. Én kisvárosban nőttem föl, Baján, ahol megvolt a közösség. Nem is emlékszem olyanra, hogy pártpolitikai vonalak széthasították volna az erős helyi közösségeket, ezt szeretném viszontlátni. Az agglomeráció valamennyi településén szerintem fontos törekvés lehet, hogy ezek az alvóvárosok, ingázóvárosok miként tudnak igazi közösséggé összeforrni. Ez hatalmas nagy melót igényel, mert nagyon nehéz megmozgatni az embereket. Én például Érd-Ófaluban élek, és amikor odaköltöztünk, ahelyett, hogy kiközösítettek volna, a legnagyobb szeretettel fogadtak be. Az egyik szomszédom például Orbán-hívő fideszes és mégis nagyon jó viszonyban vagyunk. Áthozzák a sütit, a disznótorost, és tök jól elvagyunk, és nem áll közénk a politika. Polgármesterként én nem ideologisztikusan működök, de azért rólam mindenki tudja, hogy szadeszos voltam. 2009-ben azonban kiléptem, és azóta nem is léptem be másik pártba, és szerintem már nem is fogok.
Ha már szóba került a város Ófalu része, ami a Duna-parton van, Érd miért nem akar semmit sem kezdeni a Dunával, miközben hosszú Duna-partja van a városnak.
A legfontosabb vezérelv a természeti szépség megőrzése. Nem akarunk belőle Kopaszi-gátat csinálni. A kerékpáros sport és wellnessturizmus irányába szeretnénk nyitni, én személyesen a kerékpáros turizmusban látok nagy fantáziát, most az EuroVelo 6 fejlesztés előbb-utóbb, szerintem idén nem, de jövőre elér a kivitelezési stádiumba, ami annyit jelent, hogy a Campona utcától a Százhalombatta Óváros között minden fel lesz újítva. Nálunk ez a gát rekonstrukcióját jelenti, de nagyon szeretném, ha egyszer lenne Érdnek saját dunai kikötője is. Legutóbb például áthívott engem a 22. kerületi fideszes polgármester, hogy beszéljünk a közös ügyekről, és az egyik ilyen közös ügy, amit ő fölvetett, nem a személyi közlekedés, hanem a teherforgalmi, áruforgalmi kikötő volt, ami a két települést érintené. 2010 környékén már készült Nagytétény és Érd határában kialakítandó áruforgalmi kikötőre, logisztikai parkra egy tanulmányterv. Perspektivikusan gazdaságilag egy jó húzás lenne, mi ezt támogatjuk. Ez a terület szerencsére messze a csodaszép ártéri erdő fölött van, egy olyan területen, ahol ki lehet alakítani egy ilyen létesítményt.
Úgy látjuk tervekből nincs hiány. Ön 10 év múlva milyen Érdet szeretne? Addigra minden utca le lesz már aszfaltozva?
Hát, nagyon remélem, hogy igen. Most nagyjából 2030-ról beszélünk, ami azért szimbolikus, mert Érdnek a postai irányítószáma 2030, én pedig a 2030 Egyesületnek voltam a fő politikusa, és amikor ezekről a grandiózus tervekről beszéltünk, akkor mindig azt mondtuk, hát akkor írjuk be, hogy 2030. És igen, azt gondolom, teljesen reális, hogy akkor már ne legyen burkolatlan út Érden, de ennél többet akarunk. Olyan zöld várost, olyan életminőséget szeretnénk nyújtani az ideköltöző családoknak és a fiataloknak, hogy péntek vagy szombat este el tudjanak menni itt bulizni, biliárdozni, kiülhessünk nyáron bárok és bisztrók szép teraszaira, és igazi riválisai legyünk Budapestnek. Azt is nagyon szeretném, ha marad a megyerendszer, akkor Érd legyen a megyeszékhely. De oda még hosszú út vezet.
Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.
Ha már idáig eljutottál ezeket az interjúkat se hagyd ki
- Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, kiterjesztené a BKK működését az egész agglomerációra
- Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója, meglepően átfogó képet festett Budapest és környékének közelekdés-fejlesztéséről és elmondta a véleményét a kétterepjárós agglomerációs életmódról
- Wittinghoff Tamás, Budaörs 31 éve hivatalban lévő polgármestere franciául tárgyalta le az Auchan érkezését
- Győri Ottilia, Budakeszi polgármestera szeretné, ha a János-hegy alatti metróalagútról kellene beszélnie
- Buzinkay György képviselőjelölt centrumkórházat szeretne Észak-Buda térségének
- Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere kijelentette, megtelt a település, nincs náluk több hely
- Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint akinek 5 Mercedes álla háza előtt, fizessen többet
- Szél Bernadett, országgyűlési képviselőre egyes településeken ráhívják a körzeti megbízottat
- Faix Csaba, a Budapest Brand Zrt. vezére szétterítené a turizmust a városban
- Herczeg Ágnes, a LIDL tanácsadója, borszakértő szerint az agglomerációban fantasztikus borok készülnek
- Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszitől Vácig fut a Duna-parton
- Németh Erzsébet, szociológus professzor a lakóparkos, betelepült gyüttmentek és az igazi tősgyökeres helyiek csatájáról mesélt
Kiemelt kép: Csőzik László, Érd polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
