A Covid miatt drámai napokat élt át, de a hite, kitartása és élni akarása megmentette. Megrögzött jobboldali, aki a kölcsönös megbecsülés mentén mindenkivel akar és tud együtt dolgozni. Évek óta országgyűlési képviselő, 66 éves és tele van tervekkel. Már a Törökbálintnál elhaladó Budapest-Varsó szuperexpressz nyomvonaláról tárgyal, új vasútállomásról egyeztet és minden érdi utcát leaszfaltozna, állítása szerint pénz is lenne erre. Aradszki András a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője ismét ringbe szállt az otthona, a Pest 1-es választókörzetért. A politikussal az érdi irodájában készítettünk nagyinterjút.
Képviselő úr, hogy van? A Covid miatt bő egy évvel ezelőtt kórházba került, 47 napig lélegeztetőgépen volt. Elmeséli mi történt, hogy élte át ezt a válságos időszakot?
A feleségemmel az ő szüleinek a sírjánál voltunk Bács megyében 2020. november 17-én. Egy sajtótájékoztatóra siettünk haza, de az autóban belázasodtam, le is mondtuk a tájékoztatót. Kiderült, hogy elkaptam a koronavírust. Hat nappal később kórházba kerültem, majd az intenzívre vittek és lélegeztetőgépre kapcsoltak. 47 nap után vettek le a lélegeztetőgépről, 2021. január 6-án kerültem ki a kórházból és rehabilitációs kezelésen vettem részt. Márciusban pedig már újra dolgoztam.
Nyilván sokkoló lehetett, amikor megmondták, hogy lélegeztetőgépre kell kapcsolni. Megosztaná velünk mi volt a gépre kapcsolás előtt az utolsó gondolata és 47 nappal később az első, amikor levették onnan?
A Semmelweis Egyetemen kerültem az intenzívre. Bevallom én még arra sem emlékszem, hogy állítólag írtam a feleségemnek egy sms-t.
És mit írt neki? Utólag biztosan megnézte.
Azt, hogy itt várok. Várok, és visznek valahová. Utána el is vették a készüléket. Onnantól kezdve álomfoszlányok vannak. Karácsony és újév között kezdtek el kivezetni ebből a mélyaltatásból, és akkor az első gondolatom az volt, hogy nekem családom van, nem szabad meghalnom. Utólag a feleségem mesélte, hogy minden nap bejött hozzám, egy üvegfalon keresztül nézett engem és imádkozott értem. Minden nap azon izgult, hogy még ott legyek az ablak mellett, körülöttem változtak a betegek, sokan nem élték túl. Azt is mesélték, hogy Balázs Fecó a szomszéd szobában feküdt…
Úgy tűnik Önt nagyon szereti a Jóisten!
Igen, én is így érzem. A kórház után Budakeszire az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe vittek, ahol a Semmelweis Egyetem klinikáján dolgozókhoz hasonlóan fantasztikus orvosok, terapeuták segítettek gyorsan talpra állni és visszahozni a megfelelő tüdőkapacitást és erőnlétet. Ebben szerintem az is segített, hogy korábban sokat sportoltam úsztam és még a százhalombattai öregfiúk kosárcsapatban is előfordultam. Pár hónap múlva mintha teljesen kicseréltek volna. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy végig fantasztikus volt az egészségügyieknek a helytállása. Mind a nővéreké, mind pedig az orvosoké, akik naponta olvasták a legfrissebb angol nyelvű szakirodalmat is, és nem hezitáltak, azonnal alkalmazni kezdték az ott megismert új módszereket. Ez emberileg és szakmailag is lenyűgöző volt. A lányom naplójában olvastam, hogy imaláncokat alakítottak a Parlamentben, a Facebookon és volt olyan nap, amikor százezer ember imádkozott értem. Tényleg hálás vagyok a Jóistennek, a családomnak, az egészségügynek és azoknak, akik imádkoztak értem. Hála nekik, és köszönöm!
Aradszki András interjú közben
Ön sikeres országgyűlési képviselő, hiszen több nyertes kampánya volt, kétszer is újraválasztották. Mire számít, 2018-hoz képest idén, 2022-ben itt az érdi körzetben?
Nem a semmiből jött ez a bizalom, amivel az érdiek megtiszteltek az elmúlt ciklusokban. 31 éve élek Érden, azóta tevékenyen veszek részt a város, a térség közéletében. Másokkal ellentétben engem nem a politikai kalandorság hozott ide, én ide tartozom. Nem ajtóstól rontottam a házba, végigjártam a politikusi ranglétra valamennyi fokát. Voltam külsős bizottsági tag, ami segített abban, hogy fokozatosan kiismerjem magamat a helyi közügyek labirintusában, megismerjem az itt élő embereket és a problémáikat. Ezek nem megspórolható tapasztalatok. Ezekkel gazdagodva lettem később önkormányzati képviselő, majd alpolgármester. A felelősséggel járó feladatok újabb és újabb ismereteket, tapasztalatokat jelentettek és mindenekelőtt sok-sok személyes találkozást az érdi emberekkel. Végül kialakult egy olyan bizalmi viszony az itt élőkkel, aminek köszönhetően 2010-ben az egyéni országgyűlési képviselőjük lehettem. Azóta minden percben ezt a bizalmat igyekszem viszonozni: az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint fejlesztési pénzt hoztam Érdre és környékére. Politikai ellenfeleim persze mindezt eltagadják. De őket nem láthattuk korábban a helyi közéletben, van köztük olyan, aki alig három éve költözött Érdre, részben azzal a céllal, hogy politikai karriert építsen. Ő a Magyar Liberális Pártból az MSZP-Párbeszéd listáján került be a parlamentbe, majd onnan némi belső pártközi csata és ellenszolgáltatások után átült a DK-ba, és onnét ostorozza a magyar kormány teljesítményét, beleértve az én teljesítményemet is.
Érden nagyon sok kátyús, murvás út van, nagy szükség lenne arra, hogy beinduljon az útfejlesztés. Négy évvel ezelőtt azt mondta, hogy szerzett erre 60 milliárd forintot. Mi a helyzet ezzel a pénzzel?
Az utcák helyzete Érden tényleg régi és nagy probléma, amelynek a megoldása a fideszes városvezetés alatt megkezdődött, több más, halaszthatatlan fejlesztéssel együtt, mint például az egészségügyi intézményeink teljes körű felújítása vagy az iskolák és óvodák építése. Mindezek mellett 2010 és 2019 között 70 km új út készült el, úgy hogy az azt megelőző 80 évben 100 km. A főútvonalakat teljesen rendbe tettük, beleértve a felszíni víz elvezetését is. Megvalósultak olyan útberuházások, amelyek jobbá teszik az érdiek életét, például a Felső-Parkvárosban az Iparos úti csomópont teljesen átalakult, az egykori nagy dugók helyszínén jobb áteresztőképességű útkereszteződést építettünk. Tehát az utakkal kapcsolatban komoly előrelépés történt az elmúlt 12 évben. Négy évvel ezelőtt azt vállaltuk, hogy az érdi lakóutcák fejlesztésére 60 milliárd forint kormányzati támogatás érkezik azzal a feltétellel, hogy a városvezetés elkészíti az ehhez szükséges útfejlesztési koncepciót. A város fideszes vezetése komolyan vette ezt és határozott arról, hogy megfelelő keretet biztosít annak a kialakítására, milyen utakat, mikor, milyen ütemezéssel és milyen közlekedési megoldásokkal építenek át. Tehát egy olyan tanulmányterv készítéséről döntött az akkori közgyűlés, amely alapján ütemezetten le lehet majd hívni a 60 milliárdot. Ez a határozat azóta is hatályban van, az érdi városvezetés azonban 2019-ben megváltozott, a terv pedig nem készült el. Vagyis a baloldali városvezetés cserben hagyta az érdieket azzal, hogy munka helyett csak a markát tartja. A saját részét a feladatból azonban nem hajlandó elvégezni.
Tehát van pénz utakra, csak tervek nincsenek?
Egy országos költségvetés úgy működik, hogy amikor megtervezik, tudják mire szánják a pénzt. Érdnek biztosított a magyar kormány 60 milliárd forintot, de nem úgy, hogy tessék itt van, majd ha elkészültök szóljatok. Ütemezett kifizetéssel igen, van pénz az érdi utcák felújítására. Ez a projekt az új városvezetés érkezésével megállt. Nincs olyan dokumentum a kormány kezében, amire bátran azt mondhatja, hogy számonkérhetően, előre látható módon, tervezhetően oda lehet adni az adófizetők pénzét Érdnek. Mégiscsak 60 milliárd forintról van szó. Ennyi pénzt sehol a világon nem adnak oda habókra senkinek. Aki ezt gondolja, az nem komoly ember.
Akkor most az utcákra szánt 60 milliárd elúszott vagy sem?
Nem úszott el, ez még mindig Érd rendelkezésére áll, amennyiben elkészül az ütemezést magában foglaló dokumentum. A kormányzat azért is óvatos, mert a Modern Városok Program (MVP) keretében Érdre sok pénz, 70 milliárd forint jutott, de ott sem mindenhol sikerült felhasználni a forrásokat.
Mire nem költöttek Érden, amire Ön szerint lett volna forrás?
Például az ófalusi fejlesztések nem indultak el. Az érdi városházán kiírták a közbeszerzési eljárást majd visszavonták. A 2019-es önkormányzati választás után csak a Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt, tehát a kormányon keresztül finanszírozott útfejlesztések valósultak meg Érden. Az önkormányzatnak saját közbeszerzéssel kellene lebonyolítania a fejlesztési projektek jelentős részét, de ez valamiért nem megy. Ilyen előzmények után megértem a kormányzati szervek még fokozottabb óvatosságát, hogy azt kérik: nézzük meg, mire, mikor és mennyit kell adni. Érd számláján továbbra is ott áll az MVP-re szánt 20 milliárd forint fejlesztési pénz, de 2019 óta lényegében semmit nem költöttek el belőle, továbbá ezen felül Érdre több száz millió forint támogatás jött azóta is. Az előző vezetés idejében megindult egészségügyi fejlesztéseknek a lezárásaként például már az új érdi városvezetés tudta átadni az egyik háziorvosi rendelőt. Legutóbb az én közreműködésemre a Modern Városok Program úgynevezett maradványpénzét kapta meg Érd, ebből tudják fejleszteni az orvosi és szakorvosi rendelőintézet eszközparkját és a napelemparkot. Nem akarok csúnya szavakat mondani, de a teszetoszaságnak a csimborasszója az érd-parkvárosi oktatási centrum a sorsa.
Ezt hogy érti?
2021. augusztus 18-án elkészült egy iskola tornateremmel és uszodával. Akkor kezdtek el azon gondolkodni, hogy az eszközök beszerzésére is közbeszerzést kell kiírni, pedig a fideszes képviselők előtte másfél éve mondták, hogy el kellene kezdeni. Öt első osztály indult a régi iskolában, a gyerekek egymás hegyén hátán vannak, az új iskolába várhatóan csak 2022 szeptemberétől járhatnak majd a tanulók, holott már rég kész van.
Úgy érti, hogy ott áll egy iskola üresen?
Igen, áll egy új iskola teljesen üresen. Nincs benne pad, tábla, tehát azok az eszközök, amik egy 24 tantermes, korszerű iskolába kellenek, közben az uszodát is fűtik. Egyszerűen az ember nem akarja elhinni, hogy ez a korszerű, 21. századi igényeket kielégítő, energiatakarékos, minden feltétellel; játszóudvarral, uszodával, tornateremmel felszerelt iskola elkészült és nincs kihasználva. Ez egy olyan példája a helyi városvezetés döntésképtelenségének, hozzá nem értésének, felelőtlenségének, amit nem tudom, hogy lehet megmagyarázni. Nekem fáj a szívem ezért.
Úgy tűnik nagyon nincs jóban az érdi polgármesterrel, Csőzik Lászlóval.
A viszony alakulása nem rajtam múlt. Az a helyzet, hogy 2019-ig minden polgármesterrel pártállástól függetlenül remekül együtt tudtam működni, és jelen pillanatban is minden polgármesterrel kiváló a kapcsolatom a választókerületben. Konstruktív napi, a megoldásra törekvő kapcsolatban vagyunk egy polgármester kivételével, ez momentán pont Csőzik László. Aki megtette azt a ciklusa elején, hogy nem jött el egy, a választókerület településeinek jövőjéről szóló megbeszélésre, amit én kezdeményeztem. Azzal az indokkal, hogy elfelejtette beírni a naptárjába. Hangsúlyozom, egy megyei jogú város polgármesteréről beszélünk. Öt másik település polgármestere ott volt a megbeszélésen, ő nem.
Mi az oka ennek?
Gondolom az új feleségének, Bősz Anettnek a megjelenése és a politikai arénába való belépése. Csőzik László a kezdet kezdetén– legalábbis a szavak szintjén – nagyon készségesnek mutatkozott abban, hogy folytatja Érd történelmének legnagyobb ívű fejlesztési programját, a Modern Városok Programot, bár gyanúra adhatott volna okot, hogy már a hivatalba lépése után a nyakukba szakadt tehernek nevezte azt. Aztán fokozatosan a politikai hangsúlyokat helyezte előtérbe, nyilván a felesége politikai érdekei szerint. Amivel megüzente, hogy nem a helyiek vezetése, nem a helyiek életének jobbá tétele a fontos számára, hanem hogy apportálja a várost a „családi bizniszbe”. Ami azért is szomorú, mert mindeközben a közbenjárásomra minden korábbinál több támogatást kapott a város. Csőzik László és Bősz Anett ezt is eltagadják, a befolyt pénzt nem a város fejlesztésére fordítják, hanem dugdossák, csak hogy mindebből kétes értékű politikai tőkét kovácsolhassanak.
Ebből a politikai csatatérből Ön szerint mit látnak a helyiek?
A következményeit biztosan megérzik. Sok mindennel gazdagodhatott volna Érd az elmúlt két és fél évben, ha a városvezetés nem a pártpolitikával, hanem az érdiekkel törődik. Például bölcsőde épülhetett volna. Elindulhatott volna a tanítás az oktatási centrumban. Már rég elkezdődhetett volna a város teljes útrekonstrukciója. Az előző városvezetés mintegy negyvenmilliárd forintot hagyott itt a kasszában a Modern Városok Program fejlesztésére, amelyből 20 milliárd szerződésekkel nem volt lekötve, ebből azóta is nulla forintot költöttek el. 2019-ben nyertes bölcsődepályázata volt Érdnek és nyertes óvodapályázata volt a szomszédos Tárnoknak. A tárnoki polgármester független ugyan, de mindenki tudja a baloldali kötődését, első dolga volt, hogy ezt a pályázatot sínre tegye, elindítsa, folytassa, már át is adtuk ott az új óvodát. Érd esetében ez nem történhetett meg, mert itt a polgármesternek fontosabb volt azt lódítani, hogy nincs pénz. Közben mai napig is közel húszmilliárd forint ott van a számlán a Modern Városok Program folytatására. Ám ő inkább arra játszik, hogy az építőanyagárak és a beruházási költség emelkedése miatt széttárja a karját és azt mondja, hogy nem tudta megépíteni, közben pedig a kormányra mutogat, hogy nem ad pénzt. Még egyszer hangsúlyozom ugyanabból a starthelyzetből Tárnokon lett óvoda, Érden meg nem valósult meg a bölcsőde.
Kívülről nézve az elején úgy tűnt, hogy menni fog az együttműködés Ön és Csőzik László között. Korábban sok olyan poszt pörgött a Facebookon, amelyen Önöket együtt lehetett látni és tényleg úgy látszott, hogy a fontos dolgokban menni fog a közös munka.
Nekem, mint kereszténydemokrata politikusnak van egy minimumom. Azok után, amiket a kampányban résztvevők ránk összehazudtak – nem akarom ezeket idézni, mert ezek kiejtése egy kocsmában is súlyos következmények járna – arra kértem, hogy ezektől határolódjon el, nyissunk tiszta lapot és dolgozzunk együtt. Erre nem volt hajlandó. Ez nálam nem hiúsági kérdés, félre is tettem, mondtam, mindegy, az érdiek érdekében működjünk együtt, üljünk le és beszéljük meg. Nem történt ilyesmi. Nem én árultam el az érdieket a politikai oldalhoz tartozással, hanem felesége Bősz Anett támogatása érdekében, ő.
A csatornázás ügyében is konfliktus van Érden a jobb és baloldal között. Csőzik László a nemrég nekünk adott interjúban azt mondta, hogy a jobboldal visszadhatta volna az érdi háztartásoktól beszedett 250 ezer forintot, de nem tették. Ő viszont visszafizeti.
A csatornapénzek visszafizetésének ígérete egy nagy hazugság, ráadásul törvénytelen is. A beruházás költségeivel jogszerűen elszámoltak az arra illetékesek. Csőzikék politikai haszonszerzést csináltak belőle. A Csőzik László és felesége, Bősz Anett által letarolt érdi baloldal irányítása alatt álló önkormányzat biztosan nem fog senkinek semmit visszafizetni.
Érd a 72 ezres népességével kétségtelenül a Pest 1-es választókerület legnagyobb települése, de azért itt van még Diósd, Pusztazámor, Tárnok, Sóskút és Törökbálint is, ahol napokon belül indul egy zajvédő fal építése.
A törökbálintiak és a diósdiak megkerestek, hogy az M0 és az M1-es miatt nagy a zaj a település egyes részein és jó lenne zajvédelmi megoldást kialakítani. Felvettem a kapcsolatot az illetékes tárcával és egy innovatív megoldásban gondolkodtunk. Ennek az a lényege, hogy dinamikus forgalomszabályozást alakítunk ki, tehát az aktuális zajszinthez igazodva villannak fel a sebességkorlátozó táblák, és az ellenőrzés is bele lesz építve a rendszerbe. 2016-ban Diósdon már történt egy zajvédelmi beruházás, csökkent is a zajszint. Az M0-ás menti zajvédelemben én tovább szeretnék menni. Diósd, Törökbálint és Érd vonatkozásában tervezünk egy zajvédelmi csomagot megvalósítani. Ebben a tárca messzemenőleg támogat, és Európai Uniós pénzek is lesznek erre. Az M0-nak a törökbálinti oldalán zajvédelmi fal fog épülni, a diósdi oldalon pedig zajgyűjtő kollektorokkal megemelik a már elkészült és létező falat. A szándékok komolyságát jelzi, hogy pár napja Diósdnál elkezdődött a zajvédelmi beruházások egyik fontos elemének kivitelezése. Ugyancsak innovatív megoldásról van szó, amelynek segítségével Törökbálint és Diósd közötti M0-ás felüljáróra is zajvédelem kerül, hogy megvédjük a környéken élőket a zajforrástól.
A jelenlegi tervek szerint az M0-M1 kereszteződésénél, a Tópark lakópark és az Auchan között robognak majd el a Budapest-Varsó nagysebességű szupervonatok. Az Auchan mögötti üres területen, a Hosszúrétnél fogják elkezdeni a fékezést, hogy a 350 km/h-ás sebességről Budapestig kényelmesen megálljanak a szerelvények. Ettől sokan félnek és azt követelik, hogy alagútban vezessék el a vasúti pályát. Ön támogatja ezt az elképzelést?
Nekem az itt élő emberek szolgálata az első. Elkészült az a munkaanyag, amely a nagysebességű vonatpálya környezeti hatásvizsgálatának alapjául szolgál. Ezzel kapcsolatban március 1-től egy évig lehet észrevételeket tenni. Törökbálint polgármesterével, Elek Sándor polgármester úrral közösen, maximálisan szeretnénk védeni a törökbálintiak érdekeit. Az illetékesekkel már találkoztunk és elmondtuk nekik, hogy az itt élők számára a nagysebességű vasút nyomvonala csak akkor elfogadható, ha ezen a szakaszon alagút épül. Szerintem ezzel nem lesz probléma.
Az agglomerációs településvezetők, politikusok közül pártállástól függetlenül egyre többen vetik fel, hogy Budapest és környékének a közösségi közlekedését egységes alapokra kellene helyezni. Egységes menetrendre és egységes jegyrendszerre lenne szükség. Egy ilyen közlekedésszervező cégben részt kellene vennie a Fővárosi Önkormányzatnak, a településeknek és az államnak. Ön is támogatja ezt az elképzelést?
Van egy kínai mondás: Mindegy, hogy milyen színű a macska, csak fogja meg az egeret.
Ez ismerős mondat, az oltások kapcsán Orbán Viktortól is hallottuk.
Igen, sokszor előkerül ez a mondás. Amiről most kérdezett, kellő tisztelettel azt mondom, hogy ezek technikai kérdések. A fontos az, hogy a kormány az agglomerációs települések oldalán áll és kezdeményező módban van. Roppant fontos, hogy a közlekedési fejlesztések, amelyeket a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ kezel elkészüljenek. Ha kész egy beruházás, érdemes eldönteni, hogy az adott közlekedési eszközt ki kezeli. Igen, az egységes tarifa, – és jegyrendszer valóban fontos, de jelen pillanatban még nem ez az eldöntendő kérdés. Abban nincs vita, hogy erre szükség van. Ezért is lett egy kormányzati döntés következtében egységes irányítású a Volán és a MÁV. Az egymást szolgáló, segítő, kiegészítő közösségi közlekedési rendszert az állam hozza létre. Magam részéről nagyon vasútpárti vagyok, rendszeresen utazom a fővárosba vonattal és sokkal gyorsabban bent vagyok a Parlamentben, mint autóval. A közösségi közlekedés fejlesztése, tehát nem is lehet kérdés. Itt az érdi választókerületben jelentős előrelépések történtek a vasútfejlesztés terén is. A felújított pályákon gyorsabban és kiszámíthatóbban járnak már a korszerű vonatok. Éppen most kezdeményezünk a törökbálinti polgármesterrel egy találkozót Vitézy Dáviddal. Szeretnénk vele egyeztetni az érdi vasútállomás elérhetőségéről. Akik ugyanis Érd- Parkvárosban laknak, azoktól nagyon távol van az állomás. Most Elek Sándorral, Törökbálint polgármesterével azt szeretnénk, ha Tóparknál lenne egy új állomás, ez ugyanis ideális lenne a törökbálintiaknak, a parkvárosiaknak, sőt Tárnoknak és Sóskútnak is. Egy nagyobb P+R parkoló építésével jelentős forgalmat lehetne átvinni a vasútra, ezzel csökkenhetnének a dugók az M1-M7 bevezetőn és a Budaörsi úton. Döntés van arról, hogy a Diósd megállóhely mellett P+R parkoló épüljön. A pénzügyi forrás erre már megvan. A parkoló megépítése szintén nagy előrelépés lesz az ingázók életében.
Ha már itt van a választókerület peremén a Duna, mire lehetne hasznosítani a folyópartot Ön szerint?
A Modern Városok Programja tartalmazza az érdi Duna-part fejlesztését és pénzt is rendelt hozzá. A korábbi érdi városvezetés jól gazdálkodott, mert nagyon értékes Duna-parti, turisztikai célú beruházásra alkalmas területet vásárolt meg, különböző kiszolgáló létesítményekre meg is volt a pénz. A koncepció szerint piaci befektetési alapon működhetne ott bármilyen szolgáltatás, ezért a mindenkori városvezetésnek kellene kitalálni, hogy mit szeretne az érdi Duna-parton. Sajnos ez a projekt is elakadt 2019-ben. Legutóbb egy olyan városi előterjesztést láttam Érden, hogy a Duna mellett a hódokról kellene egymilliárdért is drágábban egy kiállítást csinálni. Ha rosszul aludnék, akkor erre biztos fölriadnék, de szerencsére jó alvó vagyok.
Egy országgyűlési képviselő pozíciójából nézve milyen a jó polgármester?
Az, aki a településén élő valamennyi embert képviseli, nem csak azokat, akik rá szavaztak. Az ilyen polgármester felelős vezető, akivel együtt lehet dolgozni. Törökbálint polgármesterével, aki szintén Fidesz-KDNP jelöltjeként lett politikus például rendszeresen eszmét cserélünk, néha különböző állásponton vagyunk, de mindig megtudtunk és meg is akartunk egyezni. Én mindenkivel együtt tudok dolgozni, aki felelősséget érez az általa vezetett településért. Engem inspirál az együttműködés a nem fideszes polgármesterekkel. Ennek vannak eredményei Diósdon is. Ott éppen egy új iskola építéséről született döntés, 150 millió forintot meghaladó támogatást kaptak lakóutak felújítására, építésére. Kiváló a kapcsolat Sóskúton Kőnig Ferenccel, aki sohasem volt fideszes, mindig függetlenként nyert. A Magyar Falu Program keretében vittünk Sóskútra forrásokat, ebből újítottuk fel az iskola tornatermét és az együttműködésnek köszönhetően megépül a falu első bölcsődéje. Tárnokon sem fideszes a polgármester, mégis kiváló és eredményes vele a kapcsolatom, aminek eredményeként új óvoda létesült és Tárnok is kapott 150 millió forintot a lakóutak fejlesztésére. A dolgok mai állása szerint a Zámori úton márciusban megkezdődik a régen várt körforgalom kivitelezése, valamint az út felújítása. Egyetértünk abban dr. Lukács László polgármester úrral, hogy község közlekedési terheltségét egy elkerülő út tudja orvosolni. Ez egy hosszabb projekt lesz, de el kell kezdeni. Szóval az én nézőpontomból tényleg az a jó polgármester, akivel együtt lehet dolgozni és közösen tudunk tenni az ott élők érdekében.
Ön hogy látja, az elmúlt 12 évben amióta jobboldali országgyűlési képviselője van Érdnek és környékének, mi mindent sikerült elérni, megcsinálni?
Az elmúlt 12 évben több, mint 300 Milliárd Ft-ot sikerült különböző programokra a körzetbe hozni. Ennek köszönhetően Érden és a választókerületben minden településen érzékelhető beruházások, fejlesztések történtek. Érd csatornázottsága a megyei jogú városok közül a legalacsonyabb szinten volt, alig 10%. Mára a csatornázottság aránya Érden, Tárnokon, Diósdon 95%-os lett. Érden épült két új általános iskola. Új épületekkel, felújításokkal nőtt az óvodai férőhelyek száma. Most épül egy gimnázium, és a szakképzési centrum. Az utóbbi a felmenő rendszerű technikusi képzést is el fogja látni. Aszfaltoztunk 70 km utat. Tizedáron visszavásároltuk a banktól, miután a szocialisták, Csőzik László alpolgármester statisztálásával, rossz pénzügyi konstrukcióban építették meg a város sportcsarnokát, amelyben európai hírű kézilabdát csináltunk. Az ehhez szükséges 800 millió forint költségvetési támogatás volt az első komolyabb összeg, amit kezdő képviselőként a kerületbe tudtam hozni. Óriási egészségügyi beruházásokat teljesítettünk, Érden, Törökbálinton. Érden az összes orvosi rendelő épülete megújult, a szakorvosi rendelőt is felújítottuk modern technológiával szereltük fel, sőt még maradt pénz a további fejlesztésekre is. Törökbálinton a Tüdőgyógyintézet új épülettel bővült. A rendőrség új épületbe költözött. Törvénymódosítási javaslatomnak köszönhetően megalakult az Érdi Járásbíróság, valamint az ügyészség. Az elhelyezésüket szolgáló új épület átadása márciusban lesz. A választókerület polgárai ügyeket Érden és nem Budaörsön tudják intézni. Tárnokon szintén épült bölcsőde és óvoda megújulta a Heinrich Antal Ház és Könyvtár, körforgalom épült a 7-es főúton, ezért ott már nem kell torlódásra számítani. Számos lakóút újult és újul meg. Törökbálinton napelempark, iskola, óvoda, bölcsődefejlesztések történtek, történnek. A Belső tó megvalósítására – eddig nem volt ilyen tó – 230 millió, továbbá: intézmények energetikai korszerűsítésére 150 millió, az új bölcsőde megvalósítására 400 millió forint költségvetési támogatást sikerült elérnem. Megépült az új városháza, ami ugyan önkormányzati forrásból valósult meg, de a kormányablak kiépítése képviselői vívmány volt. Büszke vagyok arra, hogy Érden kettő, Törökbálinton egy, Diósdon még egy kormányablak működik. Tehát a közigazgatási fejlesztésekben is komoly előrelépések történtek ebben a választókerületben. Diósdon is óvoda, bölcsőde épült, szinte bizonyos, hogy megkezdődhet egy másik bölcsőde építése, bővítettük az általános iskolát. Az iskola további bővítéséről is van döntés, amely új tornatermeket és tantermeket jelent. A kézilabda utánpótlást szolgáló tornacsarnok építése megkezdődött. Komoly zajvédelmi beruházások indulnak Diósdon és Törökbálinton, Érden az M0-ás mentén. Úgy látom, hogy minden településen érzékelhető változások, az ott élők életét javító intézkedések, beruházások és programok valósultak meg. Nemsokára megkezdődik a Dél-Budai Centrumkórház építése az M1-M7 bevezető és az Egér út kereszteződésénél. Itt robotsebészettel, helikopteres leszállóhellyel, igazi modern egészségügyi intézmény lesz, jelentősen hozzájárul majd a térségben élők jólétéhez. Ennek már meg is van az építési engedélye. Időközben Pest megye levált a Közép-magyarországi régióban Budapestről, egy önálló régió lesz, ezáltal az Európai Uniós források megindultak, megjegyzem, hogy ennek az első kezdeményezője 2001-ben egy T. Mészáros András nevű Pest megyei elnök volt. Akkor ezt még a Fidesz sem nagyon támogatta, a szocialisták meg végképp nem, de most eljutottunk oda, hogy EU-n keresztül is átment ez a rendszer. Ne feledjük, annak idején itt született meg az ötlet, az érdi fejekben.
Szép hosszú az elindult vagy megvalósult fejlesztésekről a listája, mire a legbüszkébb?
Legfőképpen arra vagyok büszke, hogy Érd felkerült egy olyan térképre, ahol eddig nem szerepelt. Az igazgatási, közigazgatási, igazságszolgáltatási terület ez. Olyan regionális jellegű intézmények jöttek ide, ami a közös munkánk eredménye az előző polgármesterrel T. Mészáros Andrással. Idekerült a tankerület központja és a szakképzési centrum. Ebben a járásban 150 ezer ember él, megérdemeltek már egy helyi bíróságot és a jogbiztonság valamint a bűnözés elleni küzdelem érdekében megérdemeltek egy saját ügyészséget is. Ezekkel az intézményekkel Érd kezd olyan településsé válni, ami egy megyei jogú városhoz méltó pozíciót jelent, mindemellett meg tudja tartani kertvárosias, családias jellegét.
Mi az, amit még szeretne elérni, mivel folytatná a munkát a következő ciklusban?
Nyilvánvaló, hogy amennyiben az érdi városvezetés is képes lesz cselekedni, a feladatát ellátni, akkor a lakóutak fejlesztése továbbra is prioritás. Nagyon fontos, hogy Érd számára biztosítsuk azt az iparűzésiadó-hátteret, ami szükséges ahhoz, hogy saját fejlesztési forrásból az önkormányzatiság elvei szerint tudjon dönteni és előrelépni. Tudomásom szerint Érden kívül nincs olyan település, ahol az állam azért vásárol földterületet, hogy ott ipari parkot létesítsen, amely ipari park bevétele a városnak az iparűzési adóbevételét és építményiadó-bevételét fogja gyarapítani. Ebben a választási körzetben Érd és Tárnok határában van ilyen, és bízom abban, hogy az ipari park is megvalósul, ebben biztosan tudok és akarok is segíteni Érdnek.
Egy olyan forgatókönyv esetén, amikor Önt újraválasztják országgyűlési képviselőnek, de kormányváltás történik, az új kormánnyal dűlőre tudna jutni a jövőbeni fejlesztések elindításában?
Én mindenkivel együtt tudok dolgozni, ha megvan rá a másik oldalról is a szándék. A beruházások nem azon múlnak, hogy a kormány fideszes vagy sem, hanem hogy a polgármesterek alkalmasak-e arra, hogy megfelelően kézben tartsák a településük ügyeit, megfelelően tárgyaljanak a fejlesztési projektekről, a beruházókkal és az állami szereplőkkel, ha pedig szükséges akkor képesek legyenek félretenni a politikai előítéleteiket. Én biztos vagyok abban, hogy a Fidesz-KDNP színeiben továbbra is komoly fejlesztéseket tudok a választókerületbe hozni. Én is itt élek, nekem is fontos ez a közösség van mit tennünk annak érdekében, hogy az itt élők komfortérzete, életminősége érezhetően még jobb legyen.
Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette
Ha már idáig eljutottál ezeket az interjúkat se hagyd ki
- Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, kiterjesztené a BKK működését az egész agglomerációra
- Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója, meglepően átfogó képet festett Budapest és környékének közelekedés-fejlesztéséről és elmondta a véleményét a kétterepjárós agglomerációs életmódról
- Csőzik László, Érd polgármestere szerint naná, hogy Érdnek kell lennie Pest megye székhelyének
- Wittinghoff Tamás, Budaörs 31 éve hivatalban lévő polgármestere franciául tárgyalta le az Auchan érkezését
- Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere szeretné, ha a János-hegy alatti metróalagútról kellene beszélnie
- Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere kijelentette, megtelt a település, nincs náluk több hely
- Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint akinek 5 Mercedes álla háza előtt, fizessen többet
- Faix Csaba, a Budapest Brand Zrt. vezére szétterítené a turizmust a városban
- Herczeg Ágnes, a Lidl tanácsadója, borszakértő szerint az agglomerációban fantasztikus borok készülnek
- Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszitől Vácig fut a Duna-parton
- Németh Erzsébet, szociológus professzor a lakóparkos, betelepült gyüttmentek és az igazi tősgyökeres helyiek csatájáról mesélt
Kiemelt kép: Aradszki András, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
