Dugóban fulladozik Budakeszi, mégis imádják a helyiek. Az egykori sváb falu megpróbál város lenni, központi szerepre törekszik, folyamatos fejlődésben van, de a természeti értékeket nem adják semmi pénzért. Legutóbb egy kiszáradt tónál tervezett elkerülő útból lett balhé, majd egyezség. Az önkormányzat figyel az ott élők véleményére, a fideszes polgármester, Dr. Győri Ottilia kézben tartja Budakeszit és a környéket, hiszen a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás elnökeként még 12 másik település dolgaira is rálátása van. Pénzeket menedzsel és eléri azt, amit csak kevés településvezetőnek sikerül, közben nem panaszkodik, azt mondja mindig abból kell megoldani a dolgokat, ami van. Nagyinterjú Budakeszi polgármesterével, aki a János-hegy alatti esetleges metróalagútról is beszélt. Dr. Győri Ottiliával a helyi Városházán beszélgettünk.

A Nádas-tóról kevesen hallottak, most mégis az események középpontjába került, mivel egy elkerülőút épült volna a Telki út és a Budaörsi út között, amely érintette volna ennek a tónak a területét. A civilek közbeléptek, az önkormányzat pedig lényegében úgy szavazott, ahogy a civilek akarták: Tó lesz, út nem. Mennyire lett ebből politikai ügy?

Bízom benne, hogy nem lett politikai ügy. Végül is mindegyik országgyűlési képviselő-jelölt, a kormánypárti és az ellenzéki is hosszú időn keresztül amellett foglalt állást, hogy majd a lakosság végiggondolja, mit szeretne, mit áldozzunk be egy ilyen útért cserébe. Érdemes tudni, hogy a Zsámbéki-medence autóbuszos közlekedés tervezési projektjének a részeként fölmerült, hogy Budaörs, Páty és Telki között épüljön egy átkötő út. Erre az átkötő útra a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) tett javaslatot, öt nyomvonalat vázoltak fel, ebből kettő keresztülvágta volna a mamutfenyők és a Nádas-tó közötti területet. A tervek véleményezésére az önkormányzatnak tíznapos határidőt adtak a decemberi levelükben.

Ez sok vagy kevés?

Kevés.

Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu – részletek itt.

 

Korábban Szentendrének is hasonló határidőt szabott meg a BFK egy terv véleményezésére, az sem tetszett az ottani polgármesternek, Fülöp Zsoltnak. A BFK vezérigazgatója, Vitézy Dávid, épen itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon válaszolt a szentendrei polgármesternek és elmagyarázta, miért elegendő ennyi idő a döntésre.

Értem. Mindenesetre a Fő utcán, a Főtér melletti szakasz buszsávokkal történő kiszélesítése, az okmányirodánál a Dózsa György téri parkoló ügyében meg tudtuk adni a választ tíz napon belül, de ez az átkötő út más kérdés volt. Sok környezetvédelmi, közlekedési, természetvédelmi, pénzügyi és településpolitikai kérdést is felvetett. A képviselő-testület végül kért határidő-módosítást, amit megkaptunk.

Időközben viszont eldőlt, hogy nem lesz út a Nádas-tónál, most hogyan tovább?

Igen, január 17-én egy lakossági fórumot hívtunk össze, itt mindenki elmondhatta a véleményét. Akkor már körvonalazódott, hogy az emberek nem nagyon szeretnék a természeti értékeket feláldozni az út, egész pontosan a Telki út és a Pátyi út közötti szakasz miatt, amely érintette volna a Nádas-tó környékét. Január 27-én végül úgy döntött az önkormányzat, hogy a természeti értékek védelmét figyelembe véve a Pátyi út és Telki út közötti szakaszra vonatkozóan az összes útvonaltervet elvetettük. Felkértük a BFK-t, hogy a Zsámbéki-medence autóbuszos közlekedésfejlesztési projekt keretében tervezze meg az összekötő útnak a Budaörsi út és Pátyi út közötti szakaszát. Ezt minden képviselő egyhangúan támogatta.

Akkor ez most a civilek győzelme?

Ez a budakesziek győzelme. Meghallgattuk egymás szavát és közösen eldöntöttük, hogy a természeti értékek fontosak, nem áldozzuk be azokat egy út miatt, sőt inkább előkészítjük a Nádas-tó revitalizációját, terveket készíttetünk arra, hogyan lehet belőle egy olyan hely, amire tényleg nagyon büszkék lesznek majd a budakesziek.

Győri Ottilia interjú közben

Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Visszatérve egy pillanatra az útra: Vitézy Dávidék simán mondhatják, hogy a fél út, tehát csak a Pátyi és a Budaörsi út közötti szakasz megépítése nem elfogadható számukra és akkor az sem épül meg, ugye?

Ők végül is egy gesztust tettek felénk. Lényegében országos hatáskörük van, egy állami tervezőiroda, akinél ott van a szakértelem, ott van a tudás, ott vannak az adatok. Ezek alapján igen, mondhatják, hogy nem épül meg. A közbeszerzési eljárásban ez az átkötőút opcionálisan szerepel, tehát ha azt mondja a BFK, hogy ők úgy látják, ez szakmailag nem indokolt, akkor nem lesz út, de azt is mondhatják, hogy érdemes megépíteni.

Mikor derül ki, hogy ebből az egész útprojektből lesz-e valami vagy sem?

Az önkormányzat döntése után megírtuk a levelet a BFK-nak, elvileg augusztusig kell kiviteli engedélyes terveket szállítaniuk, addig biztosan kiderül.

Mikor volt a Nádas-tóban utoljára víz?

Régen. Úgy emlékszem tizenvalahány évvel ezelőtt egy esős ősz után volt benne víz, befagyott és lehetett rajta korcsolyázni. Nekem ez az egyetlen egy emlékem. Én ott lakom nem messze, szóval sokat sétálok arra. Egyébként az egy nagyon szép környék. Most az önkormányzat a Pilisi Parkerdővel együtt a kezelési tervnek megfelelően rendet rak a tónál, a revitalizációra pedig tanulmányterveket rendelünk, hogy lássuk mit lehet belőle kihozni.

Akár azt is, hogy ott legyen állandó vízfelület?

Igen, a mi városunkban ez egy álom, hogy ott legyen egy vizes élőhely. Egyébként tényleg szép lehetne, én is egyetértek azzal, hogy meg kell vizsgálni, és ha a szakemberek azt mondják, hogy ennek van realitása, akkor az önkormányzat meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy ez meg is valósuljon. Sokféle pályázat van az ilyen természeti élőhelyeknek a felélesztésének támogatására.

Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

A buszsávok kapcsán is egyetértés alakult ki, sőt része lett a Budakeszi minimumnak. Sokan ettől várják az állandósult dugók csökkenését a városban. Hogy áll most a buszsávok építése?

Igen, valóban kialakítottunk a Nádas-tó párbeszéd kapcsán egy úgynevezett Budakeszi minimumot, ezzel a civil szervezetek és minden érintett egyetértett, lényege, hogy a buszsávoknak mindenképpen meg kell épülnie a Budakeszi úton. Információim szerint a BFK nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a buszsávok építése 2023-ban elkezdődhessen.

Mivel jár majd az építkezés Budakeszin? Óriási felfordulás lesz, nem?

A Fő utcaiaknak és mindenkinek nagyon kemény lesz ez az időszak, a mindennapi életünket átmenetileg nagyon megnehezíti majd. Nyilvánvalóan lesznek útlezárások, forgalomterelés, a parkolóhelyek át lesznek osztva. A Fő utca mentén lakóknak az egyik legnagyobb félelmük, hogy a parkolást miként fogják megoldani a kis üzletek előtt. Bízom benne, hogy a tervezés során ezt is figyelembe veszik. De az építkezés biztos kényelmetlenségeket fog mindenkinek okozni.

Budakeszi az elmúlt időszakban szépen fejlődött. Épültek iskolák, óvodák, rendelőintézet, most készül az uszoda, tényleg szinte minden van, a közlekedési lehetőségek mégsem változtak, beszorult a város az állandó dugókba. Hogyan alakult ez így?

A budakeszi közlekedés problémái alapvetően a település szerkezetéből adódnak. Budakeszi történelme ugyan 800 éves, de a mai jellegét főleg az 1700-as években itt letelepedő svábok alakították ki, amely akkor ideális volt a korabeli közlekedési eszközök számára. Időközben azonban megváltozott a világ, a lovaskocsikat autók váltották fel és sokkal többen laknak már Budakeszin és az egész járásban is, így a rajtunk átvonuló autóforgalom is beszorul arra a Fő utcára, ahol egykor csak lovaskocsik jártak. Ebből a helyzetből nem könnyű kitörni, a buszsávok kialakítása várhatóan tényleg csökkentheti a dugókat hiszen, ha a buszok nem araszolnak majd az autók között, talán több autós is átül a sűrűn közlekedő buszokra.

Ez elegendő lesz a dugók csillapításához?

Vannak alternatív válaszok is. Ilyen például, ha majd Budapest előbb-utóbb bevezeti a dugódíjat, jelentősen csökkenni fog a fővárosba áramló autók száma. Ha ez így lesz, Budakeszin is kisebb lesz az átmenőforgalom, nálunk is csökkenni fog a dugó.

Egyre többször vetődik fel a kötöttpályás közlekedés, metró kihozása Budakeszire. Legutóbb Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója azt nyilatkozta a portálunknak, ha lenne megfelelő politikai támogatottsága, nem zárkózna el az elől, hogy megvizsgálják a János-hegy alatt egy alagút fúrásának a lehetőségét, de semmiképpen sem a Budakeszi úti buszsávok rovására, és persze fenntartásokkal kezeli az ötletet. Végül is gondoljunk bele, milyen gyorsan be lehetne érni a fővárosba egy olyan metróval, ami átmegy a hegy alatt és valahol a Széll Kálmán térnél csatlakozna a jelenlegi metróhálózatba. Egy 7 km-es alagútról beszélünk. Vélhetően nem kérdés, hogy Ön támogatna-e egy ilyen elképzelést, inkább az a kérdés, ha ez tényleg megérkezne az asztalára, hol lenne Budakeszin metróállomás?

Az tényleg csodálatos lenne, ha most az lenne a legnagyobb problémánk, hogy döntsük el, hol legyen Budakeszin metrómegálló. Szerintem az Erkel utca – Fő utca találkozása ideális helyszín lenne, vagy a Napsugár utca- Fő utca kereszteződése és ha még lehet álmodni (nevet) akkor az Erdész teret mondanám mert a Páty és Telki felől érkezőknek is megfelelő lenne. Az biztos, hogy a metró vagy az elővárosi vasút Budakeszire érkezése, nem csak a Budakeszin élők, de az egész Zsámbéki-medencében élők életére is pozitív hatással lenne. Szóval jó lenne, ha a budakeszi metróállomásokról kellene beszélnünk.

Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Budakeszi megtelt már? Egyre több környező polgármester, legutóbb a szomszédos Nagykovácsi vezetője mondta ki, hogy náluk nincs több hely.

Én ebben a kérdésben óvatos duhaj vagyok. Az a helyzet, ha vásárol valaki egy telket vagy van egy öröksége, amire a jelenlegi szabályok szerint lehet építeni mondjuk három lakást, tehát egy olyan házat, amiben három lakás van, akkor őt anyagi hátrány érheti akkor, ha ezt hirtelen az önkormányzat megváltoztatja és azt mondjuk, mától oda csak egy lakás építhető. Persze ha hét évig valaki nem tesz semmit az adott telekkel, akkor már jogi relevanciák nélkül is változtathat az önkormányzat az arra vonatkozó szabályokon, de hét éven belül könnyen előfordulhat jogi probléma. Ezt tehát nagyon alaposan körbe kell járni, jó lenne valamilyen rendszerszintű szabályozás. Ha Budakeszi kiteszi a táblát, hogy megtelt, de közben a szomszédos Pátyon parcelláznak, egyre több lesz ott az új lakó, az ő autóik továbbra is keresztüljönnek majd Budakeszin, ami viszont nekünk, az itt élőknek okoz kellemetlenséget. Nagyon sok összefüggő dolog van az agglomerációban, amit figyelembe kellene venni.

Tehát Budakeszi nem készül az építkezések szigorítására?

Mi arra készülünk, hogy településtervezőkkel, szakemberekkel ezt kérdést pontosan végigbeszéljük. Én nem szeretném az önkormányzatot belevinni semmilyen lehetséges perfolyamatba. Tudjuk meg, hogy pontosan milyen lehetőségeink vannak, ezt követően lépünk majd.

Budakeszin tervez az önkormányzat még belterületbe vonásokat?

Nem tervezünk belterületbe vonásokat. Mi 2011 óta mindössze két esetben éltünk ezzel a lehetőséggel. Egyszer a Nádas-tó melletti 4,6 hektáros területen, amire iskola és sportcsarnok építési tervünk van, tehát nem lakásokat szeretnénk oda építeni. A másik a Tesco mögötti gazdasági terület, ahová vállalkozók telepedtek le, akik iparűzési adót fizetnek az önkormányzatnak. Azt gondolom, hogy a belterületbe vonás nálunk Budakeszin soha nem ment nyakló nélkül. Mindig az volt a jellemző a képviselő-testületekre, hogy inkább behúzták a féket. Persze sokszor megkapjuk, hogy más települések elhúznak mellettünk, mert mi mindig azt mondjuk, csak a madárfüttyöt szeretnénk hallgatni, közben meg Budaörs, Páty, Biatorbágy elhúznak Budakeszi mellett. Az agglomerációs törvény kimondja, hogy egy település a teljes területének hány százalékát vonhatja belterületbe. Ebben nagyon jól állunk, Budakeszi távol van attól, hogy kimerítsük ezt a lehetőségünket.

Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Budakeszi az ország egyik legjómódúbb települése, mégis vannak olyan utcák, amelyek sárosak, nincsenek leaszfaltozva. Ezekkel mi lesz?

Valóban vannak ilyen utcák, igyekszünk mindig a forrásainkból erre is költeni, idén például 18 utcát újítunk fel. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy az önkormányzat felkínált egy olyan lehetőséget, ha az ott élők kifizetik az aszfaltozás költségének a felét, akkor a másik felét az önkormányzat hozzárakja, de nincs sok jelentkező.

Budapest főpolgármestere azt mondta a portálunknak adott interjúban, magyar átok, hogy a kistérségi összefogás, az alulról jövő kezdeményezések ebben az országban nem működnek. Ehhez képest itt van a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás, aminek Ön az elnöke. Hogy sikerült 12 önkormányzatot összefogni? Az agglomerációban kevés jól működő települési szövetség működik.

Mindegyik polgármesternek fontos a saját települése és mindenki értelemszerűen szeretne valamit fölmutatni az ottani lakosoknak. Gyakran olyasmit is el tudunk együtt intézni, amit önmagában egy kistelepülési polgármester nem tud, így az összefogás mindenkinek előnyös. Vannak közös intézmények, családsegítő-szolgálat, közterület-felügyelet, kulturális rendezvények és sok közös szakmai program, amely tényleg segíti a polgármesterek munkáját. Ebben a társulásban sohasem lesz elszigetelt egy polgármester, kitárulnak a lehetőségei ezért is vesznek szívesen részt a közös munkában.

Milyen közös projektjei vannak ennek a társulásnak?

Tavaly nagyon sikeres volt a Budakörnyéki Egészségprogram, amikor szűrőbuszok járták a településeket és ingyen végeztek olyan szűréseket, amiért a magánklinikákon tízezreket kell fizetni. Emiatt szeretne most például Zsámbék is csatlakozni a Budakörnyéki Önkormányzati Társuláshoz. Ők is úgy látják, hogy itt olyan plusz dolgokra van lehetőség, amelyet egy település önmagában nem biztos, hogy menedzselni tud. A másik nagy közös projektünk a bicikliút-hálózat kialakítása lesz.

Ez hogy áll most?

Nagyon jól. Budaörs irányában már elkészült és át is adtuk a kerékpárutat a Farkashegyi Repülőtérig. Innét várhatóan tovább épül majd Budaörsig és a tervek szerint egészen a törökbálinti vasútállomásig lehet majd kerekezni. Páty és Biatorbágy között már engedélyes terveink vannak és azon vagyunk, hogy Budakeszi és Páty között is megépüljön a kerékpárút végig az autóút mellett. Biatorbágyon halad át a Budapest-Balaton bicikliút, ha meglesznek a forrásaink, akkor pár éven belül nagyon sok bringás lesz a környéken, mert biztonságosan lehet kerékpározni. Az Európai Unióban bicikliutakra és turisztikai fejlesztésekre sok pénz van, nagyon bizakodó vagyok, hogy tényleg lesz ezekre forrásunk.

Szinte minden polgármester arra panaszkodik, hogy mennyi pénzt vonnak el a településüktől. Mi a helyzet Budakeszin? Önt sohasem hallani, hogy panaszkodna.

Most sem fogok panaszkodni. Számtalan tervünk, beruházásfejlesztésünk van, ezek nagyon ki vannak számolva. A szükséges pénzt mindig elő tudtuk teremteni. Ezért is vagyok polgármester, hogy megoldjam az esetleges nehézségeket is. Természetesen mi is több utcát, járdát tudnánk építeni, ha más lenne az önkormányzatok gazdálkodásának a keretrendszere, de én mindig annak voltam a híve, hogy abból kell kihozni a legtöbbet, ami éppen adott. Mi takarékos önkormányzat vagyunk, de fejlesztésekre nem sajnáljuk a pénzt, most például egy teljesen új rendelőt építünk a Művelődési ház mögötti területen. 21 járóbeteg-szakellátás lesz, erre már megkaptuk a NEAK-finanszírozást. Az uszoda is épül, nyáron átadjuk. A TOP Plusz program részeként Budakeszi benne van abban a tíz Pest megyei városban, amelyek dedikált fejlesztési pénzt kapnak. Fenntartható városfejlesztési stratégiai fejlesztési program részeként mi a következő hét évben három és félmilliárd forintot fordíthatunk fejlesztésekre. Ebből majdnem egymilliárd forintot költünk a művelődési központ és környezetének a rendezésére, ezért tudunk ott rendelőt is építeni majd.

Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Nyakunkon a választás, az ellenzéki Szél Bernadettel és a kormánypárti Menczer Tamással milyen a viszonya?

Mind a két jelöltet jól ismerem, mindkettőjüknek megadom az őket megillető, kellő tiszteletet. Menczer Tamás tavaly sok segítséget nyújtott Budakeszinek. A makkosmáriai útépítés, az útfelújítások, az orvosi szakrendelőhöz szükséges pénzügyi források mind az ő támogatásával valósulhatnak meg, és ez a mi városunk fejlődése szempontjából nagyon sokat jelent. Tehát azt alá kell húzni, hogy ő nagyon ambiciózus, tehetséges, dinamikus férfi.

Ön mióta él itt Budakeszin?

2000-ben költöztem ki a 12. kerületből és nagyon hálás vagyok ennek a városnak, hogy elfogadtak, befogadtak. Én kismamaként érkeztem, és így kezdtem el a helyi közéletben tevékenykedni. Jogász vagyok ismerem az önkormányzatok működését. Szóval kismamaként toltam a babakocsit, sok emberrel beszélgettem, egyre több emberrel ismerkedtem meg. A mi utcánk kapott egy felkérést, hogy a környékről szeretnének indítani egy önkormányzati képviselőt, mondták, hogy induljak. Elindultam, megnyertem, így lettem a Fidesz-KDNP csoport tagja.

És hogy lett képviselőből polgármester?

Úgy, hogy a képviselőcsoportban voltak idősebb, tapasztalt, nagyon nagy tiszteletben álló kollégák, kedves emberek, akik kértek, hogy induljak el a választáson. Mivel a támogatásukról biztosítottak elindultam, és nyertem 2010-ben. Végül is az államigazgatási főiskolán végeztem, ez a szakmám, így nem volt teljesen kínai, hogy most akkor mi fog történni.

Ön szerint mennyire igaz, hogy a fővárosból kiköltözőkkel együtt változnak a pártpreferenciák az agglomerációban? Tehát azok a települések, amelyek korábban egyértelműen jobboldaliak voltak, ma már nem feltétlenül azok.

Lehetséges, hogy ebben van igazság. Az én saját választókörzetemben is sok a Budapestről kiköltöző fiatal család, akik úgy látom, nem mind a Fideszt támogatják. Én abban bízom, ők is látják, hogy ennek a jobboldali, konzervatív, jó értelemben vett hagyományos értékeknek is megvan a létjogosultsága. Egyáltalán nem avítt vagy leszerepelt történet. A zöld politikát sem szabad kisajátítani egyik oldalnak sem, mert mindannyian ugyanazon a mezőn sétálunk, ugyanazt a levegőt szívjuk. Én is ugyanott lakom. Nagyon nem szeretem, amikor megpróbálnak beszorítani egy olyan skatulyába, hogy a zöld értékek csak valakiknek fontosak. Itt helyben mindenkinek nagyon fontos a mamutfenyők egészsége, fontos a Nádas-tó, és a szép környezetünk. Szóval, ha itt a jobboldalon meg tudjuk mutatni, hogy ezek számunkra is fontos értékek, akkor talán azok az új lakók is mást gondolnak majd rólunk.

Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Ha az Ön mögött látható Budakeszi térképre pillantunk, 10 év múlva ez hogyan fog kinézni? Nagyobb lesz? Milyen várost szeretne Budakesziből?

A legfontosabb, hogy itt jól érezzék magukat az emberek. Az önkormányzat működése is alapvetően erről szól: biztosítjuk a város működését, és olyan szolgáltatásokat kínálunk, ami nem feltétlenül az önkormányzat dolga, de hiszünk abban, hogy az itt élőknek fontosak. Ilyen például az egészségügy fejlesztése és az állandó egészségprogramjaink. Az iskolás gyerekek lelki egészségével foglalkozni sem önkormányzati feladat, mi mégis egy külön programot szerveztünk erre, mert egy friss felmérés szerint valóságos dráma, ahogy a tizenévesek lelkileg érzik magukat. De visszatérve az eredeti kérdésre: Budakeszi olyan hely, ahol a dugók ellenére jó élni. Kényelmes, biztonságos, nyugodt otthont tudunk kínálni az itt élőknek, és azoknak a családoknak, akiknek mondjuk, kiskorú gyerekeik vannak, mert 18 éves korukig, ha nem szeretnék bevinni a városba őket, biztonságban, nyugodtan fel tudják nevelni a gyerekeiket. Ehhez mindenféle szolgáltatást, megkapnak az emberek. Én nagyon szeretném, ha itt pezsgő kulturális élet lenne, még színvonalasabb rendezvényekkel, a Farkashegyi Repülőteret is nagyon szeretnénk úgy fölfejleszteni, hogy ott kellemes legyen eltölteni egy szombat délutánt, mondjuk, egy baráti társasággal, és közben meg egy jót is lehet addig biciklizni. Fontos, hogy Budakeszin az emberek elmondhatják a véleményüket, azt figyelembe veszik, meghallgatják őket. Budakeszi tehát 10 év múlva is reményeim szerint egy befogadó város lesz, ahol a környezet megóvása senkinek sem kérdés, és ahol a családok biztonságban, kényelemben nevelhetik a gyermekeiket.

Ez végszónak tökéletes is lenne, azonban Budakeszin és környékén akkora hájpja van az épülő Lidl áruháznak, hogy muszáj megkérdeznünk: Mikor nyit a Lidl?

Február 24-én, reggel hétkor.

Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.

Ha már idáig eljutottál ezeket az interjúkat se hagyd ki

Kiemelt kép: Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu