Egy friss kormányrendelet kimondja, hogy a társasházaknál lakásonként maximum egy parkolóhely építhető, de az önkormányzat dönthet úgy is, hogy nulla. Mi ez a változás, és Vitézy Dávid a Budapesti fejlesztési Központ vezetője szerint miért előremutató az autósokat regulázó új szabály?

Döntött a kormány

A kormány úgy módosította az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) április végén hatályba lépő módosítását, hogy az új épületeknél nem a minimálisan előírt parkolószámot, hanem annak maximumát szabályozza meg. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Maximum egy, esetleg nulla

Lakásonként maximum 1 új parkolóhely létesítése írható elő a helyi települési szabályozásban, de az önkormányzatok ettől lefelé korlátlanul eltérhetnek, akár nulláig is – az eddigi szabályozás maximum helyett minimumot írt elő, lakásonként másfél parkolót megkövetelve.

Modern közlekedéspolitika

A parkolási minimumok átalakítása maximumra a klíma- és környezetvédelem és a tudatos lakás- és közlekedéspolitika fontos eszköze, melyet világszerte számos városi és országos szabályozás vezetett be az elmúlt években. Londontól Berlinig ilyen, maximális előírások váltották fel a hetvenes évek motorizációs robbanása idején bevezetett parkolási minimumszabályokat.

A parkolóhelytől drágábbak a lakások

Vitézy Dávid szerint a lakásokhoz építendő kötelező parkolóhelyek száma beépül a lakások árába, akkor is, ha valaki azokat végül nem veszi igénybe, hisz a fejlesztők sokszor nem tudják végül ezeket értékesíteni, ezért ha meg kell építeniük, azt be is árazzák. Ez végül megdrágítja az otthonteremtést, a megfizethető lakáshoz jutást azoknak is, akik nem használnak autót – ezáltal pedig lassítja a lakásépítést, ráadásul végeredményben a városi autóhasználatra ösztönöz.

Autózást öztönözte az eddigi szabályozás

A parkolási minimumok olyan helyeken, például történelmi belvárosban, metróállomásokhoz közel is előírták a garázsok létesítését a fejlesztőknek, ahol kiváló tömegközlekedés áll rendelkezésre, így a parkolók vagy üresen állnak vagy ha végül kötelezően a lakástulajdonhoz kapcsolva eladják őket, autós életmódot ösztönöznek olyan környékeken, ahol ez nem kívánatos és közúti kapacitás sem áll rendelkezésre több autó fogadására.

Kihasználatlan mélygarázsok

Sokszor persze a megépült parkolókapacitások kihasználatlanok: ismert a példa, hogy több budapesti belvárosi mélygarázs, melyeket az OTÉK miatt meg kellett építeni, annyira üresen állnak, hogy go-kart pálya működik bennük – írja közösségi oldalán Vitézy Dávid.

Épülhet társasház mélygarázs nélkül is

Egy-egy belvárosi társasházban 40 lakás van, előtte az utcán 2-3 parkolóhely. Egy ugyanekkora új épülethez minimum 60 autónyi mélygarázshelyet kell építeni az eddigi szabályok szerint – könnyű belátni, hogy ez a városok fenntartható jövőképét kevéssé szolgálja. Eddig egy mélygarázs nélküli új lakóház építésére Budapest legjobb tömegközlekedésű helyszínein sem lehetett engedélyt kapni. Mostantól, ha az önkormányzat így módosítja a szabályozóit, erre van lehetőség.

Véges közterületek

A városi közterületeink végesek. Míg 30-40 évvel ezelőtt általános várospolitikai nézet volt, hogy az autós közlekedés térnyerése megállíthatatlan, mára tudjuk: nem szabad, hogy ez így legyen, mert nincs elég helyünk ennyi ember együttélésére, ha mindenki egy több tonnás fémdobozzal közlekedik. Gondoljunk bele: Budapest és szinte minden vidéki nagyvárosunk közterületei úgy is tele vannak autóval, hogy az emberek jelentős része, Budapesten a többsége tömegközlekedik – írja a BFK igazgatója.

Minden garázs forgalmat generál

A parkolási minimumokat életre hívó, az 1950-es évek Amerikájából Európába átvett szabályozás, mely szerint az autókat a lakások és irodák alá föld alatti garázsokba helyezzük el, sokszor a felszíni parkolóhelyek számát változatlanul hagyva, csak időlegesen jelentett a problémára megoldást. Mára számos kutatás és tapasztalat bizonyítja: a rendszerszintű problémán nem segít, hiszen minden garázsépítés végül forgalmat és autóhasználatot generál, amely megállíthatatlanul csak a közterületeinket, a városi együttlétünket teszi egyre fenntarthatatlanabbá.

Külvárosokban sem építhetnek parkolót

Nem véletlen, hogy ha megnézzük például az új London Plant, azt találjuk: Londonban nem csak az üzleti központban, de a külső kerületi városrész-központokban, több emeletes lakásépítéssel érintett főbb gazdasági térségekben is teljes parkolóépítési tilalom van, a megengedett parkolószám 0, hiszen nem szeretnék az autóforgalmat növelni az új fejlesztésekkel, tömegközlekedésre és kerékpározásra, gyaloglásra épülő városrészeket fejlesztenek.

Irodaházaknál is bevezethetik

Az új országos szabályozás tehát korszerű, előremutató, zöld és eszközöket ad az önkormányzatok kezébe az észszerű parkolásszabályozásra. Első lépésben a lakóingatlanoknál, ahol a felesleges költségek a legjobban sújtják az embereket, de Vitézy Dávid reményei szerint előbb-utóbb az irodaépületekre is hasonló szabályozás jelenhet meg Magyarországon. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Parkoló autók a 9. kerületben – Fotó: BPK