Trükkös biznisszel Magyarországon landoló osztrák teherautó-tervek, egy kanadai elektromos autó és Rákosi sógornője. A Csepel Autógyár a kommunista Magyarország egyik stratégiai nagyvállalata volt, már megszűnt. Az infrastruktúrája azonban még ma is előkerül, ha a dugók csökkentéséről van szó.

A Csepel Autógyár története a kommunista Magyarország történetével kezdődik és nagyjából ott is ér véget. A II. Világháború utáni években megnőtt az igény a teherautók iránt ezért a negyvenes évek végén egy mérnökökből álló küldöttség elutazott az osztrák Steyr gyárba, hogy onnét egy kacifántos barter üzlet segítségével megszerezték az egyik teherautó licencét, végül ez meg is valósult.

A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál havi 300 ezres olvasottsága felpörgeti a bizniszt. Az Üvegtigrisnek már segítettünk, a te üzletedet is fellendítjük, hiszen minket olvasnak a vásárlóid! Klikk ide a részletekért!

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Minden készen állt a magyar teherautó gyártáshoz, már csak a gyár hiányzott. A Dunai Repülőgépgyár lebombázott Horthy-ligeti telepén – ami tulajdonképpen a Szigetszentmiklós és Tököl közötti terület, melyet a háború után neveztek át Szigethalomnak – lett a befutó és itt alakították ki a gyár egyik legfontosabb telephelyét.

Rákosi sógornője

Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár gépjármű- és motorrészlegének és a Weiss Manfréd motorgyári részlegének beolvasztásával végül létrejött a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. A gyár első igazgatója, Bíró Ferencné Moszkvában végzett gépészmérnök, Rákosi Mátyás sógornője lett.

Jól ment az üzlet

Az első 4 hengeres Csepel motor a Steyr licenc alapján 1949. december 21-én készült el, ezt még 281.620 darab követte 1975-ig. Az itt készült teharautókat leginkább az 1956-os fényképekről ismerjük. A Csepel Autógyár a fénykorát a 60-as évek végén, a hetvenes évek közepén élte. Motort, autót, teherautót és buszalkatrészeket gyártottak. Jól ment az üzlet, arra gondoltak a mérnökök, ideje lenne megnézni egy elektromos autót is.

Elektromos autó 1977-ben

A kanadai Montrealban működő Marathon Electric Car Company nevű cég a hetvenes évek közepén indította be a kiemelt képünkön is látható The Marathon c-300 típusú e-autójának gyártását. A 60 km/h-ás sebességre képes autó 50 km-t tudott megtenni egy töltéssel, ami úgy 10 órán át tartott.

A kanadai vállalat 1978-ig 600 ilyen kisautót adott el, aztán 1980-ban bezárta kapuit. A Fortepan digitális archívumban elérhető képek 1977-ben készültek az autóról a Csepel Autógyár udvarán.

Vélhetően a nyugati vállalat szerette volna eladni az autó licencét Magyarországon, hogy ezzel is növelje a bevételeit. A képen látható autó rendszáma nem magyar, ebből arra következtetünk, hogy bemutató példányként került a gyárba. Ezt a verziót erősíti az alábbi kép, ahol többen körbeállják és megcsodálják a kocsit. Ne felejtsük el a dátumokat: három évvel az alábbi, 1977-es fotó után a kanadai cég tönkrement.

A szigetszentmiklósi gyár döntéshozóinak, ha tetszett is a kanadai autó, nagy fantáziát nem láttak benne, hiszen nem tudunk arról, hogy komolyan tárgyaltak volna a licenc megvásárlásáról.

Csődeljárás

Az elektromos autó fotója 1977-ben készült. 15 évvel később a Csepel Autógyár sorsa is megpecsételődött. 1992-ben a cég felszámolás alá került, majd 1996-ban csődbe ment.

Segítsenek a dugókon

Legutóbb akkor hallottunk a gyárról itt az agglomerációban, amikor Halásztelek polgármestere, Szentgyörgyi József  bejelentette: felújítanak egy 80 éves kerékpárutat annak érdekében, hogy a dugóktól gyötört helyiek közlekedési helyzetén könnyítsenek.

Az elhanyagolt betonépítésű járda az egykori Csepel Műveket kötötte össze a Csepel Autógyárral – régen a dolgozók ezen jártak biciklivel és gyalog a munkahelyükre. Az 1990-es évekig használatban volt, majd elhanyagolták, benőtte a gaz – írtuk itt a Budapestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon ez év október elején.

A Csepeli Autógyárhoz kapcsolódó egykori infrastruktúra tehát még mindig hatással van a környező településekre, Budapest környékére. Milyen jó lenne, ha az a 41 évvel ezelőtti gondolt ismét szárnyra kapna és lenne elektromos autógyártás valahol a főváros agglomerációjában.

Képek: Fortepan 1977, Csepel Autógyár, a kanadai Marathon Electric Car Company, Marathon C-300 típusú elektromos autója.