Kevesen tudják, de a kávécserje termése piros színű bogyó, a kávécseresznye, amelynek magjaiból, a kávébabból készül a legtöbbünk számára ismert és szeretett, fő hatóanyagként koffeint tartalmazó nedű, a kávé.

Vannak, akik el sem tudják képzelni a reggeleiket friss kávé nélkül, míg mások csak hébe-hóba, alkalmanként, a társaság kedvéért isznak egy csészével, illetve van, aki erősen szereti, megint mások édesítve isszák tejjel vagy tejszínnel.

Az alapvetően koffeint tartalmazó, élénkítő hatású ital világszerte népszerű élvezeti cikk, olyannyira, hogy azok számára, akik csak az ízéért szeretik, eláruljuk, hogy koffeinmentes változat is kapható a Caffé Perté szemes kávé kínálatában. De hogyan lesz a piros bogyókból kávébab, majd kávé?

Honnan ered a kávé?

A legenda szerint a kávét egy etióp kecskepásztornak köszönheti a világ, ő ugyanis észrevette, hogy a kecskéi éberek maradnak, ha egy cserje vörös bogyóit eszegetik. Elmondta ezt egy szerzetesnek, aki italt főzött e bogyókból. A titokzatos fekete és keserű nedű 1000 körül már gyógyszerként volt ismert.

Nevét a növény eredeti termőhelyéről, az etióp Kaffáról kapta, innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. Ma már Dél-Amerikában és Ázsiában is jelentős ültetvények vannak, és Afrikában Etiópiában, Kongóban, Elefántcsontparton, Kenyában és Nigériában is termesztik.

Egyes források szerint a növényből egészen a 16. századig nem készítettek főzetet, csupán a kávébabokat rágták egyrészt az íze, másrészt az élénkítő hatása miatt.

Ismerd meg a legfontosabb kávéfajtákat!

Bár a kávécserjéknek sok fajtája létezik, csak az arabica (Coffea arabica) és a robusta kávé (Coffea canephora) babjából készítenek kávét.

Az arabica minőségibb kávé alapanyag, viszont kényesebb a robustánál. Az arabica kávécserjék termesztéséhez tökéletes feltételek – a termékeny talaj, a nagy és egyenletes mennyiségű csapadék és az ideális, 15-24 °C közötti hőmérséklet – .
Csak magasabb területeken, (900-2000 méteres) hegyvidékeken érzi jól magát. Rendkívül érzékeny a túlzott napsütésre és a kártevőkre.

A robusta cserjék igénytelenebbek, szívósabbak. 200-800 méteres tengerszint feletti magasságban is megterem.

Hogyan lesz a kávébabból ital?

A kávécserjék ültetést követően csak 3-4 éves korukban válnak termővé, a virágzáshoz rengeteg vizet igényelnek. Az érett piros bogyók szüretelése kézzel vagy mechanikus módon történik, előbbi esetben csak az érett magok kerülnek leszedésre, utóbbi esetben az éretlenek is.

A kávébab kiszedéséhez a bogyó termését el kell távolítani, majd a kávébabot feldolgozni, száraz vagy  nedves eljárással. A száraz eljárás során kiterítik száradni a magokat, míg a nedves eljárás során a cseresznyéket egy dobba teszik és mindaddig mossák, amíg lemossák a külső ragacsos réteget és az egyéb maradványokat a kávébabról. Amennyiben a ragacsos réteget rajta hagyjuk a nyerskávén, a cukros réteg lebomlása savakat generál, melyek a kávé gazdag, mély ízvilágát és összetettségét adják.

Ezután következik a szárítás 6-8 hétig, majd a dekortikáció, vagyis a finom héj eltávolítása. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelynek során a nyers kávét hőkezelésnek vetik alá, így  elnyerik  végső egyedi aromájukat. A pörkölés időtartama eltérő tulajdonságokat és ízeket hoz ki a kávéból. Pörkölés után a pörkölt kávénál térfogatnövekedés és 20% súlycsökkenés történik. Pörkölés után a kávét minimum 2-3 hétig pihentetni kell!

Érdemes megkóstolni mindkét típust és többfajta pörkölést is!

Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a caffeperte.com oldalt működtető cég. Az auditált mérések szerint havonta átlagosan 12 millió alkalommal kattintják az olvasóink Like Company Kft hírportáljait. A támogatott cikkek sokáig címlapon vannak, így a partnereink reklámjait tényleg nagyon sokan látják, ezért hatásosak.