A koronavírus-járvány Magyarországon jelenleg a lefojtott szakaszában van, köszönhetően a korlátozó intézkedéseknek és azok nagy mértékű betartásának. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, ezért a legfontosabb kérdés: merre tovább a mostani helyzetből, mi alapján döntsön a kormány.
A modellszámítások azt mutatják: a szigorú intézkedések enyhítésével nagyon óvatosan kell bánni, nehogy a veszélyes zónába lépjünk, amikor például már 10 fertőzött ember 13 másik embert tud megfertőzni – hangzott el a csütörtöki, Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián, ahol a kormány munkáját segítő kutatócsapat tagjai tartottak előadást és engedtek bepillantást a járványügyi helyzet kezelésének kulisszatitkaiba.
A konferencia elején Palkovics László a védekezés eddigi lépéseit mutatta be: A cél eddig az volt, hogy időt nyerjünk, és felkészüljünk, ezért kellett kórházi ágyakat is felszabadítani. Sokszor elhangzott, hogy az egészségügyet a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészíteni.
De mit takar ez a kifejezés? A magyar kutatók szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén a járvány csúcsán, június elején, két hét alatt 2,5 millió magyarországi fertőzöttel kell számolni, közülük 14 ezer ember súlyos állapotban, lélegeztetőgépen lenne, kórházakban.
Vasárnap az operatív törzs napi tájékoztatóján is szóba került a vírus Magyarország reprodukciós rátája, azaz, hogy egy beteg hány másikat fertőz meg. Vasárnap Müller Cecília azt mondta, ez a szám szerencsére egy ideje 1 alatt van Magyarországon. Az ITM korábban megtartott online konferenciáján is fontos téma volt a reprodukciós ráta:
Mivel ennek a számnak a nagyon kicsi változása is nagyon komoly változást jelent a valóságban, ezért a korlátozások lazításával csínján kell bánni Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa szerint.
A járvány 1,2-es reprodukciós rátánál kezelhető, 1 alatt még csökken is, de 1,3-nál már a matematikai modell szerint szeptember 23-ra nem lenne elég lélegeztetőgép a betegek számára Magyarországon. Emiatt csak nagyon óvatosan a szigorítások és enyhítések között lavírozva tartható kordában a járvány.
A tervezéskor azzal számoltak, hogy az emberek közötti kontaktusok 22-24 százalékkal csökkennek az intézkedések hatására, ekkor lenne elég a 8000 lélegeztetőgép, aminek beszerzése folyamatos. Az eredeti, 2000 gép csak akkor lett volna elég, ha a kontaktusok száma felére csökkent volna Magyarországon.
Fontos téma volt a konferencián a korlátozások hatékonyságának kérdőíves vizsgálata, melyeken azt találták, hogy bizonyos időszakokban Budapesten 90, vidéki nagyvárosokban csak 80, kistelepüléseken 70 százalékos kontaktus-csökkenést sikerült mérni. Ráadásul kiderült: a mobilszolgáltatók anonim adataival is mérik az emberek Mozgását Magyarországon a kérdőíves vizsgálat mellett. Palkovics miniszter szerint a kapott adatok azt mutatják, hogy az emberek meglehetősen komolyan veszik a korlátozó intézkedéseket.
Ez következhet Magyarországon
A kutatók ezek után a konferencián a járvány kezelésének magyarországi, várható változásairól beszéltek, a fő célként azt jelölve meg, hogy az egészségügyi rendszer kapacitását ne lépjük túl, és, hogy nyájimmunitás alakuljon ki.
Ehhez kombinált stratégiára van szükség Röst Gergely – és hasonlóképpen Oroszi Beatrix epidemiológus – javaslata szerint: Néhány korlátozás fenntartása, hatékony kontaktkutatás, rengeteg tesztelés – stratégiaváltás a tesztelésben, széleskörű maszkviselés
Veszélyesek a kórházak
A konferencián kiderült, hogy a fertőzöttek több mint 30 százaléka egészségügyi intézményhez köthető, 433 ápolt és 143 dolgozó betegedett meg így 20 kórházban 34 helyi járvány alakult ki.
Oroszi Beatrix epidemiológus, járványkutató fontos megállapítása volt, hogy a zárt közösségeken kívül a vírus terjedése viszonylag alacsony Magyarországon. Ő is arról beszélt, hogy a korlátozások betartásával sikerült 1 körülire szorítani a reprodukciós rátát. Viszont így nem alakul ki nyájimmunitás, és az emberek is bele fognak fáradni a korlátozásokba. Ennek ellenére nem szabad feladni teljesen a járvány terjedésének akadályozását, éppen az egészségügyi kapacitások végessége miatt.
A járványügyi szakember Oroszi Beatrix javaslatai hasonlóak, mint a matematikus Röst Gergely fentebb leírt javaslatai, vagyis a tömeges tesztelés, hogy elkülöníthessék a fertőzötteket, a széleskörű maszkviselés, a kontaktkutatás megerősítése és a korlátozások enyhe lazítása.
Palkovics László miniszter szerint meg is fogják lépni az ország átfertőzöttségének mérése érdekében a tesztelések számának felpörgetését. Akonferencián készült videót alább lehet elindítani.
Portfolio/Blikk/BPK, Kiemelt kép: illusztráció – Fotó: MTI/Komka Miklós
