A Budapest-Győr közötti 90 kilométeres távolságot, két részletben alakítják át. Az építkezés a fővárostól indul 2021-ig. A szélesebb autópálya miatt átalakítják a hidakat és a lehajtókat, arra számítanak, hogy kevesebb lesz a dugó és a nyugati agglomerációban gyorsabb lesz a közlekedés.
Idén tavasszal írták ki az M1-es autópálya két, összesen mintegy 90 kilométernyi szakaszán a kétszer három sávossá alakítás előzetes tervpályázatát, ezt követően pedig Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyár elején elmondta: megszületett a döntés az időpontról is, 2021-ben kezdődik el majd a generálkivitelezés.
Négy tervezőiroda dolgozik az átalakításon
A pestpilis.hu információi szerint a Budapest és Tatabánya-Újváros közötti mintegy 45 kilométeres szakasz fejlesztésének előkészítését az UTIBER Kft., valamint az UNITEF-83 Zrt. végzi el nettó 4,293 milliárd forintból.
A munka másik felét, a Tatabánya-Újváros és a győri M19-es csomópont közötti szintén körülbelül 45 kilométeres útvonal fejlesztését pedig FŐMTERV Zrt. és a RODEN Zrt. csinálhatja közel 3,4 milliárd forintos költséggel.
Átvizsgálják a hidakat, csomópontokat
A projekt során többek között elkészítik mindkét útszakasz engedélyezési tervét és megszerzik az építkezéshez szükséges engedélyeket. Döntéselőkészítő dokumentációt adnak át, melynek része lesz egyebek mellett hidak és csomópontok vizsgálata is. Ezen felül megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmányok és a beruházás előkészítéséhez szükséges számos más feladat is a pályázaton nyertes cégek feladata lesz – derül ki az uniós közbeszerzési adatokból.
Az autópálya sztorija
Az M1-es Magyarország egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonala. A hatvanas évek elején kezdték el építeni és több mint harminc év kellett, hogy Hegyeshalom mellett elérje Ausztriát.
Az első 12 km hosszú, az M7-es autópályával közös bevezető szakaszát még 1964-ben kezdték el építeni. Tatabánya-észak csomóponttól, a 66-os kilométerszelvénytől a komáromi csomópontig, a 86-os szelvényig 1975-ben készült a pálya bal oldala. A Győr-kelet csomópontig, a 105-ös szelvényig tartó pályaszakaszt 197-ben adták át a forgalomnak. Az így elkészült félautópálya majd 20 éven át üzemelt.
Az M1-M7-es 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977-78-ban középen kibővítették még két-két sávval a jelenlegi szélességére. Az autópálya 1990-es évek közepén épült Győr és az államhatár közötti szakasza volt Magyarország első magánfinanszírozású autópályája.
Kapacitása határán működik
Az autópálya forgalma a 2000-es években folyamatosan növekedett, kihasználtsága a Budapesthez közelebbi részén a 2010-es évek közepére már kapacitása határán mozgott.
2010-ben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki az M1–M7 elágazásától Tatáig tartó szakasz kétszer három sávosra bővítésének tanulmánytervére, azonban a kiírást 2010 júliusában eredménytelennek minősítette a rendelkezésre álló keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt.
Folyamatos a felújítás
A megnövekedett forgalom és annak egyre nagyobb részét kitevő nehézgépjármű-forgalom hatására rendszeresek lettek a torlódások, balesetek, és az útpálya állapota is gyorsan romlott. A helyzet kezelésére az autópálya üzemeltetője sebességkorlátozásokat vezetett be és rendszeresen kátyúzta az utat, ez azonban a helyzet fenntartására sem volt elegendő.
2016-ban a kormány az autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának kétszer háromsávúra bővítéséről döntött, valamint elrendelte a burkolat cseréjének előkészítését a legkritikusabb szakaszokon 2019-ig.
Az autósoknak is meg kell tanulniuk használni
A Budapestkörnyéke.hu agglomerációs portál által megkérdezett közlekedésbiztonsági szakember elmondta, hogy az irányonként három sávval jelentősen csökkenhet a balesetek száma, hiszen a kamaionok így tulajdonképpen egy dedikált külső sávot kapnak, a többi gépjármű pedig kétsávos sztrádaként használhatja a többi szabad sávot.
A szakember hozzátette: a közlekedésbiztonság csak akkor változhat érzékelhetően, ha az autósok megtanulják használni a háromsávos autópályákat. Az M7-es Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszán ugyanis sokan nem tartják be a jobbra tarts közlekedési alapszabályt, ezért gyakran előfordul, hogy a gyakorlatlan, bizonytalan sofőrök 80 km/h-ás tempóval akadályozzák a forgalmat a középső sávban.
Felgyorsul az agglomeráció forgalma
A főváros nyugati agglomerációjának forgalmát a városhatárig biztosan felgyorsítja majd a szélesebb sztráda, kérdés, hogy a vélhetően még több autó mekkora dugóba érkezik majd meg a Budaörsi út szűkülő tölcséréhez.
Kiemelt kép: M1-M7 közös bevezető szakasz/Budapestkörnyéke.hu
