2018-ban az európaiaknak fejenként átlagosan 14.292 eurójuk van kiadásra és megtakarításra. Ez a GfK „Vásárlóerő Európa” tanulmányának egyik megállapítása. A 42 vizsgált országban a rendelkezésre álló nettó jövedelem jelentősen változik, Magyarország a 30. helyen áll, az országon belül Budapesten, az agglomerációban pedig Üröm, Budaörs, Solymár, Nagykovácsi, Szentendre, Diósd, Gödöllő és Törökbálint a leggazdagabb település a Gfk felmérése szerint.

2018-ban az európaiak összesen mintegy 9,7 ezer milliárd euróval rendelkeznek. Az egy főre jutó vásárlóerő 2018-ban 2,5 százalékkal nőtt, ami jelentősen meghaladja a tavalyi év adatát. Ennek alapján az átlagos egy főre jutó vásárlóerő 14.292 euró. Ahogy a rangsorokból látható, a fogyasztók számára a vásárlásokhoz rendelkezésre álló összegek országonként nagymértékben eltérnek egymástól.

A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál havi 300 ezres olvasottsága felpörgeti az üzletet. A filmből ismert Üvegtigris büfének már segítettünk, a te vállalkozásodat is fellendítjük, hiszen minket olvasnak a vásárlóid! Klikk ide a részletekért!

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Magyarországon a Budapesthez közeli és a dunántúli megyék rendelkeznek magas vásárlóerővel. Nálunk az átlagos vásárlóerő 6.654 euró (tavaly ez az érték 6.204 euró volt). Ez az európai átlagnak közel a 47 százalékát éri el, így Magyarország a 30. helyre kerül, közvetlenül Lengyelország mögött.

Budapest és az agglomeráció az élen

Az előző évhez képest a legkevesebb vásárlóerővel rendelkező magyarországi megyék között néhány változás történt a rangsorban. Ezzel szemben az első tíz helyen levő megyék között nincsen változás, továbbra is Budapest vezeti a listát. Az egy főre jutó 8.191 euróval a budapestieknek az országos átlagnál 23 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésükre.”- mondta Kui János, a GfK Geomarketing terület vezetője.

Magyarország 20 megyéjéből hét megyében a vásárlóerő az átlag felett van. Ezek Budapest és környéke, illetve a Dunántúl. A közvetlenül Ausztriával határos Győr-Moson-Sopron megye vásárlóereje közelíti meg a legjobban Magyarország átlagát. Ebben a megyében a lakosoknak az országos átlagnál 1,7 százalékkal több pénzük van a kiadásokra.

Az ország északkeleti részén, a Romániával és Ukrajnával határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll az utolsó helyen Magyarország megyéi között. Itt az egy főre jutó vásárlóerő 5.281 euró, ami az országos átlag közel 80 százaléka és az európai átlag 37 százaléka.

A leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség nem változott számottevően. A fővárosi index enyhe csökkenése a tavaly tapasztaltaknak megfelelően idén is folytatódott (123,3-ről 123,1-re), a sereghajtó Szabolcs-Szatmár–Bereg megyéé növekedett  (77,4-ről 79,4-re). A legjelentősebb növekedést Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta (90,8-ról- 92,9-re). Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is.

Budapest indexe összességében és kerületenként vizsgálva is többségében mérséklődött, kivételt a VI., XI., XVI. kerületek képeznek. Legnagyobb mértékű csökkenés a X., XXIII., IV. kerületek esetében figyelhető meg.

A leggazdagabb budapesti kerületek és városok listája az egy főre jutó vásárlóerő az országos átlag százalékában:

Budapest:

  1. Hegyvidék 185,6%
  2. II. kerület 180,6%
  3. Belváros 171,4%
  4. Vár 165,1%
  5. Újbuda 130,7%
  6. Óbuda 128,5%
  7. XVI. kerület 127,4%
  8. Budafok 124,0%
  9. Angyalföld 123,8%
  10. Zugló 122,2%

Agglomeráció/városok:

  1. Üröm 159,6%
  2. Budaörs 147,7%
  3. Solymár 147,5%
  4. Nagykovácsi 146,6%
  5. Paks 140,4%
  6. Szentendre 136,7%
  7. Diósd 133,1%
  8. Gödöllő 130,7%
  9. Győrújbarát 129,7%
  10. Törökbálint 129,0%

Nemzetközi kitekintés

Az előző évhez hasonlóan Liechtenstein az első helyet foglalja el, itt az egy főre jutó vásárlóerő 65.438 euró. Ez jóval magasabb, mint a többi országban mért szám és több mint 4,5-szerese az európai átlagnak. Svájc a második helyen áll 40.456 euró/fő vásárlóerővel, lakosainak az európai átlagnál közel háromszorosan magasabb összeg áll rendelkezésre. A Top10 listán szereplő többi országban is az egy főre jutó vásárlóerő jelentősen meghaladja az átlagot, ezekben az országokban legalább az európai átlag 1,5-szeresét érik el. Ebben az évben Finnország bekerült az első tízbe, megelőzve a 11. helyen levő Egyesült Királyságot, itt az egy főre jutó vásárlóerő 20.572 euró.

Míg a tanulmányban vizsgált 17 ország átlag feletti vásárlóerővel rendelkezik, 25 ország az európai átlag alá került. Ukrajna áll az utolsó helyen, mindössze

A tanulmányról

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.