Tovább épül idén a kerékpárosbarát közúthálózat a fővárosban és bővül a MOL Bubi közbringarendszer – mondta Tarlós István csütörtökön Budapesten.
A főpolgármester a Városi kerékpáros konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat hosszú távú városfejlesztési stratégiájában kiemelt helyen szerepel a közlekedésfejlesztés, ezen belül az integrált kerékpárosbarát környezet megteremtése.
Tarlós István szerint, a célok eléréséhez elengedhetetlen a szemléletformálás, és fontos, hogy a főváros minden közlekedője megértse: egy csaknem kétmilliós város közlekedésének tervezése, működtetése olyan komplex feladat, amelyet csak együtt, minden közúti közlekedési szereplő érdekeit arányosan figyelembe véve lehet alakítani.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
A fejlesztésekről ma már folyamatosan egyeztetnek és meghallgatják a kerékpárosok igényeit. A fővárosi közlekedést igyekeznek kompakt rendszerként kezelni, és tudomásul kell venni, hogy a kerékpárosok érdekeinek érvényesítése fokozatosan, megfelelő ütemezéssel történhet – mondta.
Tarlós István közölte: az idén fővárosi forrásból további 16 gyűjtőállomás és 300 új kerékpár kerül forgalomba a MOL Bubi közbringa rendszerben.
Kapcsolódó: Sok pénzről van szó! Bölcsődékre és kerékpárutakra adnak pénzt az agglomerációban
A 3-as metróvonal déli szakaszának – április 6-án kezdődő – felújításához kapcsolódva idén nyáron 13 új gyűjtőállomás létesül. Folyamatosan bővül a kerékpárforgalmi főhálózat is, komplex útfelújítások és nagyprojektek megvalósulása várható kerékpárforgalmi létesítmények kiépítésével – tette hozzá.
Tarlós István közölte azt is, hogy a fővárosi közfejlesztési tanács csütörtökön készül elfogadni a 2013-as Balázs Mór-terven alapuló Budapesti mobilitási tervet.
Mint mondta, ha a tényeket vesszük alapul, és nem bizonyos „támogatott retorikákat”, akkor nem lehet mást megállapítani, mint azt, hogy a kerékpáros fejlesztések összehasonlíthatatlanul jelentősebbek az utóbbi kilenc évben, mint előtte több évtizeden át.
Kapcsolódó: Négymilliárd forint az agglomerációs kerékpárutak fejlesztésére
A mai városvezetésnek feltett szándéka, hogy harmonizálja az érdekeket, ezért a Magyar Kerékpárosklub és a fővárosi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a főváros kerékpáros közlekedésének további javítása érdekében – jelentette ki Tarlós István, rámutatva: ilyen „mélységű” együttműködés Budapesten még soha nem volt.
Megjegyezte azt is, hogy azóta eljutott hozzá a kerékpárosok „12+1” pontja, s azokból „9+1-et” már ma kezelhetőnek tart.
A főpolgármester elmondta, az elmúlt csaknem tíz évben mintegy negyven kerékpárosbarát fejlesztés valósult meg a fővárosban, létrejött emellett a MOL Bubi közösségi kerékpárkölcsönző hálózat, valamint a Magyar Kerékpárosklubbal együttműködve iskolai program indult a biztonságos közlekedésről.
Tarlós István kitért arra, fontos látni, hogy Budapesten a jövő közlekedési igénye a mai közlekedési rendszerben, a múlt városszerkezetében és jelenlegi úthálózatán bonyolódik le. Ez az ellentmondásos helyzet a napi működésben, de a jövő megtervezésénél is okozhat, és okoz is nehézségeket. A problémát rövid és középtávon ésszerű intézkedésekkel, hiánypótló projektek megvalósításával, hosszabb távon pedig kiérlelt koncepción alapuló fejlesztésekkel lehet feloldani – mutatott rá.
Tarlós István szólt arról is, hogy az elmúlt mintegy tíz éves munkának köszönhetően Budapest Európa egyik legvonzóbb és legélhetőbb városa lett, 2019-ben elnyerte az „Európa legjobb úticélja” címet. Különösen figyelemreméltó, hogy ez a kitüntetés épp Brüsszelből érkezett – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar főváros egyedülálló adottságaival, fejlődő infrastruktúrájával egyre több befektetőt, vállalkozásokat és utazókat vonz a világ minden részéről.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos előadásában arról beszélt, hogy külföldön és Magyarországon is próbálják az autókat kiszorítani a városi terekből. Példaként említette, hogy hat évvel ezelőtt a fővárosi Kossuth téren még egy nagy autóparkoló volt.
A kormánybiztos közölte, a következő években Magyarországon soha nem látott kerékpáros fejlesztések indulnak, azokra 150 milliárd forint áll rendelkezésre. Elmondta, Budapesten a cél, hogy 2030-ra 2,5 százalékról 10 százalékra növekedjen a kerékpáros közlekedés részaránya.
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a városi közlekedési eszközmegosztó szolgáltatásokról szólva arról beszélt, hogy a piacon egyre több elektromos közlekedési eszköz jelenik meg. Ezek között említette a közösségi elektromos robogók és elektromos rollerek megosztását. Külföldi példákra hivatkozva megemlítette, hogy nagyvárosokban egyre többen veszik igénybe az elektromos kerékpárokat, mint a hagyományosakat.
Vitézy Dávid kijelentette: sok nemzetközi példa azt mutatja, hogy az autóközpontú várostervezés nem a jövő útja.
Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár előadásában azt hangsúlyozta: tudatosabb közlekedésfejlesztésre van szükség. Fő feladatként jelölte meg, hogy a budapesti agglomerációból a városba közlekedők számára értelmes, vonzó alternatívát kell nyújtani az egyéni gépjárműhasználattal szemben. Ennek egyik lehetséges módja a déli körvasút fejlesztése – mondta, majd szintén fontos lépésként jelölte meg a HÉV-vonalak fejlesztését.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke elmondta, a kerékpáros közlekedésnek köszönhetően a városban felszabadulnak közterületek, kevesebb lesz a közlekedési dugó, csökken a lég- és zajszennyezettség, továbbá a kerékpáros közlekedés erősíti a helyi kiskereskedelmet. Ma Magyarország a felnőtt lakosság 70 százaléka szokott kerékpározni, és a felmérések azt mutatják, hogy igény van a kerékpárosbarát városra – mondta.
Bringázz a Pilisben! Most bővítették a Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózatot
MTI, Kiemelt kép: Illusztráció, Dunakeszi főtere – Fotó: BPK
