A világ számos országában idősellenes hangulat kezd kibontakozni, mert a járvány miatti korlátozások a fiatalokat jobban érintik. Ők veszítik el a munkájukat, egzisztenciájukat, miközben a betegség főleg az időseket érinti. A Válaszonline.hu szerzője kemény kérdéseket feszeget: kinek az élete ér többet?

Az EU a második negyedévben különböző becslések alapján 35 százalékos GDP-csökkenést lesz kénytelen elkönyvelni. Amikor a karantén végén felélt megtakarításokkal, munka nélkül az emberek kijönnek otthonaikból és szembesülnek a romokkal, az elkeseredett, munka és jövő nélküli fiatalok közül sokan fel fogják tenni a kérdést: megérte, hogy megmentsük a 70 felettieket és elvegyünk a fiataloktól jó néhány értékes évet? – teszi fel a kérdést a szerző, majd így folytatja:

A történelem folyamán egyértelmű rend uralkodott az emberi élet értékével kapcsolatban. A férfiak voltak a legfeláldozhatóbbak, az öregek élete kevesebbet ért, mint a fiataloké. A nőké és a gyerekeké ért a legtöbbet.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Az elmúlt közel öt hónap nyilvánvalóvá tette, hogy az aktív állampolgárok korlátozása nem hatékony megoldás és aránytalanul nagy gazdasági károkkal jár, ami akár az idősek ellen is fordíthatja a fiatalokat. És persze a kormányok ellen. Ezért aztán sokszorosan megéri minél előbb változtatni. A halogatásnak semmi értelme. Minden elveszett nap közelebb hozza az idősellenes indulatok feléledését.

A dél-koreai, más ázsiai és a szlovák példák mutatják, hogy a közterületek és egymás megvédésére elég a maszkhasználat általánossá tétele. Arról nem is beszélve, hogy ez közösséget erősítő kohéziós eszköz, hiszen tulajdonképpen senki sem magát, mindenki a másikat védi a maszk használatakor. 

Amennyiben az állam erőforrásait csak az idősek korlátozására és az idősotthonok fokozott védelmére fordítja a fiatalok korlátozása helyett, sokkal hatékonyabb munkát végezhet. Persze rugalmas szabályozásra van szükség.

Azok a családok, akik nem érintkeznek idős családtagjaikkal, nyugodtan járathatnák iskolába gyerekeiket akár a tanév utolsó heteiben is, de akik együtt élnek idős családtagjukkal, távoktatási formában zárhatnák a mostani félévet. Mindenkinek magának kell döntenie saját és szerettei biztonságáról, az államnak pedig ezt kell segítenie.

Azért költenek a mai társadalmak ennyit egészségügyre, mert elöregedtek. Az egészségügyi ellátás igénybevétele aránytalanul eltolódott az öregkor felé: az amerikai 65 év felettiek egyharmada utolsó 3 hónapját intenzív osztályon tölti és a kórházi ágyak felét az Egyesült Államokban folyamatosan az idősek foglalják el. Valójában csupán önáltatás, amikor a járvány kapcsán a statisztikák azzal vígasztalnak bennünket, hogy az elhunytaknak más krónikus betegségeik voltak: a 70 fölötti lakosság szinte egészének van valamilyen krónikus betegsége.

A vírus rettentő félelmet keltett a kezdeti időkben, és a lakosság több országban jobban akarta a szigorításokat, mint a politika. Ez Nagy-Britanniában volt a legnyilvánvalóbb, de hazánkban is ennek a nyomásnak volt köszönhető például az iskolák bezárása.

Az ellenfél félelmetes volt és nem ismertük, a szigorítások tehát érthetők voltak. A járvány előrehaladtával azonban statisztikailag egyre világosabb, hogy az aktív, 65 alatti generációk között a halálos kimenetel esélye a korral egyre csökken és alacsonyabb, mint a baleseti halálé. A legfiatalabbak között majdnem nulla. Ez stratégiaváltást igényelt volna, ami azonban szinte mindenhol elmaradt.

A vírushelyzet fennmaradása az aktív generációk gazdasági helyzetének romlásával elméleti kérdésből gyakorlativá teheti a dilemmát, amit a texasi kormányzóhelyettes felvetett. Mit választunk? Az öregek vagy a fiatalok megvédését? Kinek a jövője fontosabb? A fiataloké, vagy az öregeké? A történelemben mindig egyértelmű választ adtak volna erre, ma azonban csak zavarosakat.

Kiemelt kép forrása: MTI/Árvai Károly