A Biatorbágyon élő Kis Grófo arra szólítja fel a magyar cigányokat, hogy határolódjanak el lényegében azoktól a rasszizmus felé hajló kijelentésektől, amit Lázár János, az Orbán-kormány minisztere mondott. Lázárnak a vécépucolásról a cigányok jutottak eszébe. Mivel a magyar cigányság jelentős szavazóbázis, a fideszes miniszter bocsánatkérésre kényszerült.

Szaros mosdó

Lázár János az Orbán-kormány minisztere csütörtökön Balatonalmádiban tartott fórumán arról beszél, hogy migránsok nélkül csak úgy lehet megküzdeni a demográfiai problémákkal, hogy feltárják a belső tartalékokat. Majd hozzátette, hogy a magyar tartalék a magyar cigány emberek közössége. „Tehát ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti” – fogalmazott Lázár.
A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Megszólalt Kis Grófo

Az Orbán-kormánnyal eddig jó viszonyt ápoló Kis Grófo is megszólalt az ügyben. A zenészt felháborították a fideszes miniszter kijelentései, ezért összefogásra szólította fel a magyar cigányokat. “Elutasítok és elítélek minden olyan megnyilvánulást, gondolatot és véleményt, amely rasszista alapon a cigányságot hátrányosan megkülönbözteti, degradálja, lenézi vagy elítéli bármilyen értelemben” – írja Grófo.

Különös dolgokra figyeltek fel a rendőrök Jakli Mónika halálos balesetének helyszínén. Elindult a nyomozás, részletek itt a videóban:

Ide kattintva éred el a korábbi videót, amiről Rex beszél.

Megkülönböztetés

A zenész így folytatja: “A cigányság a társadalmunk minden területén – arányosan – pontosan ugyanolyan mértékben járul hozzá az országunk életéhez mint a magyarság, amire büszke is vagyok. Ebből következően semmilyen politikai, ideológiai véleményformálónak nincsen joga ahhoz, hogy hátrányosan – a magyarsággal szemben – megkülönböztessen bennünket! Főleg nem egy olyan kormányzat idején amikor a cigányság ügyét miniszterelnökségi államtitkárság irányítja több mint 10 éve” – szögezi le Grófo.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Elhatárolódásra szólít fel Grófo.

A cigány származású zenész így fogalmaz: „Megkérek minden cigány testvéremet, aki a cigányság ügyének felemelése mellett elkötelezett, hogy egyértelműen határolódjon el az elmúlt napokban  velünk kapcsolatos véleményektől és újra és újra tegyük egyértelművé ha szükséges, azok emberek számára, akik kategorizálni, és minősíteni próbálnak minket, hogy mi is a magyar társadalom értékes és szerves részét képezzük. Kis Grófo azt kéri az emberektől, hogy “tisztelettel és felelősségteljesebben nyilvánuljon meg, mert senkinek nincsen felsőbbrendűsége egymáshoz képest mert Isten előtt egyek vagyunk” – írja a zenész.

Bocsánatkérésre kényszerült a miniszter

A Fidesznél is felismerték a hibát, hiszen a magyar cigányság fontos szavazóbázis, úgyhogy megüzenhették Lázárnak, hogy bocsánatot kell kérnie. A “minden ember annyit ér, mint amije van” elvet hirdető Lázár János végül bocsánatkérésre kényszerült a Fidesz legutóbbi, kaposvári fórumán.

Egykor királyi védelmet élveztek a cigányok

A cigányok, mai nevükön gyakran romák, a 14–15. században jelentek meg Magyarország területén. Történeti források szerint az első nagyobb csoportok Zsigmond király uralkodása idején érkeztek, főként a Balkán felől, és eredetük végső soron Észak-Indiához köthető. Kezdetben vándorló életmódot folytattak, fémművesként, zenészként, katonai segédként vagy kézművesként kapcsolódtak be a társadalomba, és a középkorban gyakran királyi védelmet is élveztek. A kora újkortól kezdve azonban helyzetük romlott: a letelepítés, az asszimilációs kísérletek és a kirekesztés egyaránt meghatározta sorsukat, különösen a 18–19. századtól. 

Roma kérdés

A 20. században a roma közösségek a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportjává váltak, amit a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás tovább mélyített. Ma Magyarországon a romák létszáma vitatott: a népszámlálások alapján 200–300 ezer fő vallja magát romának, ugyanakkor szociológiai becslések 600–800 ezer főre teszik a valós számot, mivel sokan nem vállalják identitásukat hivatalos adatfelvételeken. Ez a különbség jól mutatja, hogy a roma kérdés nem pusztán demográfiai, hanem társadalmi és politikai jelentőségű is Magyarországon. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.

Kiemelt kép: Lázár János és Kis Grófo – A fotó illusztráció, Adobe AI mesterséges intelligencia felhasználásával készült.