A kerékpározásban és a vasútban van a jövő, kérdés, hogy azok az emberek, akik az elővárosokba költöztek hajlandók-e letenni az autót. Mindenesetre a Budapest környéki települések lélekszáma a járványos időkben 8 százalékkal gyarapodott egy év alatt.

90-es években indult a folyamat

Budapest pozitív vándorlási egyenlege már az 1990-es évek elején megszűnt, a családok akkor fedezték fel maguknak a levegőszennyezés, a betondzsungel és a meredeken emelkedő lakásárak elleni menekülőutat jelentő agglomerációs településeket.

A pandémia erősítette fel

A járvány idején bevezetett karantén, a városkörnyéki települések esetenként erősen diszkriminatív távoltartási intézkedései új dimenzióval erősítették fel a zöld iránti vágyakozást – írja a Népszava.

Napi 300 ezer érdeklődő olvasó! A BudaPestkörnyéke.hu a 11. legolvasottabb hírportál lett Magyarországon. Részletek itt. Közben ne hagyd ki a napi programajánlatunkat sem, mert Budapesten és környékén mindig történik valami. Ide kattintva megnézem a friss programokat.

 

 

Volt egy visszaáramlási fél évtized is

Az elvándorlás üteme az ezredforduló után mérséklődött, 2011-ben pedig fordulat állt be, Budapest néhány évre ismét vonzóbbá vált. Az ellenzéki lap megpendíti a politikai elvándorlás forgatókönyvét is ezzel kapcsolatban. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Halásztelek a csúcstartó

A Belügyminisztérium adatai alapján a budapesti agglomeráció városai a legnagyobb mértékben növekvő települések közé számítanak. 2011 és 2021 között a jelenleg 11790 lakosú Halásztelek népessége például 29 százalékkal nőtt, de 20 százalék feletti lélekszám-gyarapodást produkált Veresegyház, Gyömrő és Göd is. Miközben a fővárosban már ötödik éve csökken a népesség.

Környezetvédelmi szempontból káros

A Székesfehérvárig és Tatabányáig kiterjedő, tágabb értelemben vett budapesti agglomerációs zóna népessége tovább fog növekedni – állítja Lennert József, az MTA kutatója a demográfiai folyamatok modellezése alapján. A nagyvárosok, így Budapest szétterülése azonban hosszútávon káros és fenntarthatatlan, szembe megy a klímacélokkal.

Még több aszfalt

Az agglomerációs településeken a lakosságszám, a belterület növekedése folytán nő az útépítés és a közműfejlesztés iránti igény, ám a kicsi lakósűrűség miatt ezek létesítési és fenntartási költsége sokkal nagyobb, mint Budapesten. Egyre több óvodai és az iskolai férőhelyre lenne szükség, ám ezt a városkörnyéki települések egyre kevésbé tudják biztosítani. Ezt jelzik az agglomerációs településeken gombamód szaporodó magániskolák, amelyek a borsos tandíjak ellenére is teltházzal működnek.

Le kellene tenni az autót

A településszerkezet szétterülése alapvetően autóra épített életmódot jelent, amihez több jármű, út, beton kell. Egy korábbi amerikai felmérése szerint a városi agglomerációkban élő családok az átlag kétszeresével terhelik a környezetet – mutatott rá írásában Gyulánszki Edit közgazdász, aki szerint a szakma hiába bizonyítja a szétterülő városok hátrányait, ha a politikai és gazdasági ösztönzők éppen az agglomerációs fejlesztést támogatják.

3 milliós térség

A budapesti várostérség jelenlegi 3 milliós népességszáma várhatóan további 200 ezerrel nő 2040-ig, a teljes magyar lakosság 15 százaléka itt él majd. Az agglomerációs autósállomány 10 év alatt 36 százalékkal nőtt, a bevezető utak tele vannak, nem bővíthetők, de az sem hozna könnyebbséget, mivel Budapesten nincs több hely a beáramló járműveknek.

Vasút és bicaj

A Budapesti Fejlesztési Központ szerint a csapdából a vasúti és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása az egyetlen kiút. Az új vasútfejlesztési stratégiában meghatározott cél szerint 2040-re 80 százalékkal növelnék az elővárosi vasúton utazok számát.

Van, de nem használják

Bár a magyarok háromnegyedének van biciklije, közlekedésre még nem használják túl sokan, különös tekintettel az agglomerációban nem. Csak minden ezredik ingázó jár kerékpárral, míg a vasútállomásra 1,7 százalékuk. Hollandiában ez 39 százalék.

Egy terv

Ezen javítana a Kerékpáros kertváros néven készülő budapesti agglomerációs kerékpáros stratégia, amelybe a szükséges és biztonságos kerékpártárolók kialakítása is beletartozik. A távlati cél pedig az, hogy az agglomerációs kerékpárút-hálózat nemcsak az állomásokig érjen, hanem kapcsolódjon a fővárosi kerékpárutakhoz is.