Emellett vizsgálta a politika és a szervezett bűnözés közti kapcsolatot is. Évtizedeken át szolgált a rendőrség kötelékében.

Kedden este veszítette életét

Életének 80. évében, december 6-án este elhunyt Tonhauser László, nyugállományú rendőr ezredes, a magyar bűnüldözés ikonikus alakja – közölte szerda délután Facebook-oldalán Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK.) A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Munka mellett tanult

A nyomozót sokan a Kékfény című bűnügyi magazinból, sokan a bűnüldözés nagybetűs szakmájából ismerték. Tonhauser László 1943. március 25-én született Budapesten. Rendőri pályafutását 1967-ben, a józsefvárosi kapitányság próbaidős nyomozó őrmestereként kezdte. A Rendőrtiszti Főiskolát munka mellett levelezőn végezte el.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

A maffia ellen is harcolt

1977-től a Belügyminisztérium bűnügyi munkatársa lett. 1990-ben a megalakuló szervezett és nemzetközi bűnözés elleni főosztály helyettes vezetőjeként tevékenykedett. Az ezredest 1993. január 1-jével kinevezték az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat vezetőjének.

A politika és a bűnözők összefonódását vizsgálta

A hvg.hu ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a kilencvenes években vizsgálta az olajmaffia és magas rangú politikusok kapcsolatát, a politika és a szervezett alvilág esetleges összefonódását. Az egység 1996-ban integrálódott a Központi Bűnüldözési Igazgatóságba, amely két év múlva beleolvadt az ORFK Bűnügyi főigazgatóságába, Tonhauser László pedig nyugdíjba vonult.

Lakásbetöréseket derített fel

Budapesten és az agglomerációban az 1980-as években ugrásszerűen megszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, azon belül is a lakásbetörések. A bűnözés szervezetté válásának bizonyítására és felszámolására indult el a Presztízs fedőnevet viselő akció fővárosi és Pest megyei nyomozók részvételével, melyben Tonhauser Lászlónak is nagy szerepe volt.

Többször előállították

A nyomozást 1982. november elsején fejezték be, ez idő alatt mintegy 170 bűncselekményt derítették fel, 85 embert gyanúsítottak meg. „Semmi nem utalt rá, hogy vonzódtam volna a rendőri hivatás iránt. Néhány alkalommal előállítottak a 8. kerületi Rendőrkapitányságra, mivel nézeteltérésbe kerültem a Rákóczi téri galeri egyik fő emberével. Ebből többnyire tettlegesség lett” – írta Tonhauser László a „Nem kérek bocsánatot” című 1999-ben megjelent könyvében.

Így lett rendőr

Idén márciusban a Blikk készített róla egy írást. A nyugállományú ezredes 1963-ban vonult be katonának, ez idő alatt kérték fel, hogy megfigyelőként vegyen részt egy nyomozásban. A mintegy fél éven át tartó „rendőrködés” hozta meg a kedvét ahhoz, hogy zsarunak jelentkezzen, amit leszerelését követően meg is tett. 1967-ben az akkor bűnügyi fertőzöttség szempontjából legkeményebb terület, a Józsefváros kapitányságának próbaidős nyomozó őrmestere lett.

Rasszista bűnüldözés?

1977-től került a „cigány bűnözési vonalra”. Az elnevezéssel akkor senkinek nem volt gondja – írta az exzsaru. „Szakmailag nem láttam benne semmi kivetnivalót, hiszen egy olyan etnikumról volt szó, amely mind módszerbelileg, mind taktikailag specializálódott különböző bűncselekményekre.”

Ez nem fajgyűlölet

Mint például a gagyizás, a trükkös lopások, besurranásos lopások és zseblopások. Tonhauser hangsúlyozta, nem az egész cigányságról volt szó, hanem annak egy meghatározott rétegéről. Megjegyezte azt is, hogy nem fajgyűlöletről volt szó, hanem arról, hogy, ha egy etnikum elkövetőként számba jöhet, és ehhez járul a speciális egyedi jellemzőket mutató elkövetési forma, akkor a bűnüldözésnek is szakosodnia kell. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

(Kiemelt képünk illusztráció.)