A rákosi vipera védelmét szolgáló program indult, duplájára akarják növelni a számukat. A rákosi vipera mérge a méh csípéséhez hasonlít, allergiás reakciót válthat ki. Először az agglomerációban és a fővárosban csörgedező Rákos patak mentén találkoztak vele, ezért nevezték el így. Budapest környékének udvarain több kígyófaj is előfordul.
A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinálásával.
A projekt során az első lépés a rákosi vipera potenciális hazai élőhelyeinek még pontosabb feltérképezése, elterjedési területének ellenőrzése. A program céljai között szerepel a Rákosivipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátása az arra alkalmasnak ítélt élőhelyekre a Kiskunsági, a Fertő-Hanság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területein, vagyis a projekt az agglomerációt is érinti.
A rákosi vipera mérge
A rákosi vipera félénk, rejtőzködő életmódja és alacsony példányszáma miatt marása rendkívül ritka, ráadásul a rövid méregfogakból kifecskendezett, kevés, gyenge méreg hatása megközelítőleg egy méh csípésének felel meg. Erős szervezetű emberekre ártalmatlan, de egyébként is legfeljebb gyenge rosszullétet, kiütést okozhat, így marása ellen szérumot sem készítenek. Halálos marásról nem tudni, ám az esetleges allergén reakciók miatt a kígyómarással mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Korábban írtunk arról itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon, hogy mit tegyünk ha kígyót találunk a kertben. Az agglomerációban ugyanis több kígyófaj is előfordul.
Duplázni akarják a számukat
A rákosi viperák megmentését célzó projekt eredményeként 2025-re 50 százalékkal növekedjen a magyarországi rákosivipera-állomány. A faj kritikus helyzetét felismerve, 2004-ben európai uniós LIFE támogatással épült meg a Rákosivipera-védelmi Központ, ahol megkezdődött a rákosi viperák tenyésztése.
A 2009-ben elnyert LIFE+ projekt részeként immár 10 éve folyik a tenyésztett viperák kibocsátása az élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokkal létrehozott, illetve megnövelt nemzeti parki gyepterületeken.
A rákosi vipera a sztyeppmaradványok lakója. Nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat.
60 cm hosszú is lehet
Ez a maximum 60 cm hosszúságú mérgeskígyó a 20. század során folyamatosan szorult ki élőhelyéről, és a hajdani elterjedése napjainkra néhány magyarországi – a Hanság és a Kiskunság területén található – szigetszerű populációra zsugorodott. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása.
A legelők felszántásán túl a megmaradt kaszálókon az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás. Az így megmaradt kis létszámú populációk pedig rendkívül sérülékennyé váltak.
1 millió forint az eszmei értéke
A drasztikus egyedszámcsökkenés hatására a fajt Magyarországon 1974-ben védetté nyilvánították, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Jelenleg a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja.
Az Európai Bizottság idén több mint 120 természet- és környezetvédelmi célú projekt számára biztosít összesen több mint 240 millió Eurós támogatást a LIFE program keretén belül. A támogatott projektek csaknem egyharmada a klímaváltozás hatásainak csökkentését célozza, míg a többi projekt célja az élőhelyek helyreállítása és fenntartása, valamint a ritka és veszélyeztetett fajok védelme.
Az elnyert LIFE támogatás 2019 és 2025 között biztosítja a magyarországi rákosivipera-állomány védelmével kapcsolatos tevékenységeket. A projekt keretén belül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint az Agrárminisztérium szakemberei dolgoznak együtt a hazai rákosivipera-állományok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében.
MTI/BPK – Kiemelt kép: rákosi vipera – Forrás: Wikipédia
