Egy házasság megromlása és az azt követő jogi procedúra lelkileg mindenkinek megterhelő még akkor is, ha a válás közös megegyezéssel történik és alapvetően mindenben meg tudunk egyezni. Ha azonban vannak vitás kérdések – például a közösen használt ingatlan jövőbeni használata –, az jelentősen megnehezítheti a helyzetet. A felfokozott lelkiállapotban gyakran nem látjuk tisztán a helyzetet, ezért az alábbiakban a közös lakás kérdését vizsgáljuk jogi szempontok szerint. 

A házastársi közös lakás fogalma

Az ingatlant, ahol házastársunkkal együtt élünk, természetesen mindketten otthonunknak tekintjük a tulajdoni viszonyoktól függetlenül. Nem mindegy azonban, hogy a jogszabályok szempontjából mi minősül házastársi közös lakásnak, és az sem, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban. 

A házassági vagyonjogi szabályok szerint a házasságkötés előtt valamelyik fél által vásárolt ingatlan később sem kerül közös tulajdonba akkor sem, ha a vagyoni viszonyainkat nem rendeztük egy házassági vagyonjogi szerződéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a másik házastársnak arra nézve semmilyen joga ne lenne: az a lakás, ahol együtt élünk, ahol a gyerekeket neveljük, házastársi közös lakásnak minősül, feltéve hogy abban legalább az egyikünk tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt lakunk. 

Nem tartozik ide tehát az az eset, amikor a lakást járulékos jelleggel, például albérlőként használjuk vagy az egy másik családtag tulajdonában áll: az ilyen ingatlan nem minősül házastársi közös lakásnak, mivel itt a tulajdonos vagy a bérlő rendelkezik jogosultságokkal. 

A leggyakrabban abban az esetben merülnek fel problémák, amikor az ingatlan az egyik vagy mindkét fél tulajdonát képezi, így a továbbiakban ezzel a helyzettel foglalkozunk.

A házastársi közös lakás használata  

Az tehát, hogy egy ingatlan házastársi közös lakásnak minősül, nem változtat a tulajdonviszonyon: ha az az egyikünk különvagyonához tartozik, ez a jövőben is így marad, az ingatlant a másik fél nem adhatja el, vagy más módon nem rendelkezhet felette, viszont jogosult annak használatára. 

A helyzet némileg bonyolódik abban az esetben, ha gyerekeket nevelünk, hiszen a lakás használatára csak a közös gyermekek és annak a kiskorú leszármazói jogosultak, aki kizárólagos jogcímmel rendelkezik a lakásra. Ez a jog a szülők oldaláról kötelezettségként jelenik meg, mivel a kiskorú gyermekeink tartását, lakhatását a közös lakásban kell biztosítanunk. Ha a gyermek nagykorúvá válik és nem tanul tovább, a használati joga addig marad fenn, amíg ezt a szülők meg nem vonják tőle. 

Rendelkezés a közös lakással

Azt már tisztáztuk, hogy az egyik fél a másik tulajdonában álló ingatlant csupán használhatja, de nem adhatja el és más módon sem terhelheti meg, azt azonban fontos tudni, hogy ez a tulajdonosra is igaz: amíg az életközösség fennáll, valamint annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig ez a házastárs is csak a házastársával együttesen vagy hozzájárulásával rendelkezhet az ingatlannal. 

A közös lakás használatára vonatkozó szabályok tehát viszonylag egyszerűek, a problémák pedig rendszerint akkor jelentkeznek, amikor a házasság megromlik.

A közös lakás sorsa válás esetén

Amikor kiderül, hogy a házasság menthetetlen, számos fontos kérdésben kell döntést hoznunk. Amennyiben a válás közös megegyezéssel zajlik, jogszabályi keretek között bármilyen tartalmú egyezséget köthetünk mind a gyerekek elhelyezése, tartása, mind a közös lakás rendezése kérdésében. Fontos, hogy ez utóbbi nem egyenlő a vagyonmegosztással, hiszen a közös lakás használatának rendezése a tulajdonviszonyokon nem változtat. 

A lakáshasználat előzetes rendezése

Egyre többen gondolják úgy, hogy az esetleges vitás kérdéseket már a házasságkötést megelőzően, szerződésbe foglaltan rendezik. Ez nem azt jelenti, hogy már az esküvő napján a válásra készülünk, csupán előre gondolkodunk arra a nemvárt esetre, ha idővel mégis fellépne valamilyen kibékíthetetlen ellentét. 

Ezt a szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és benne szabályozhatjuk azt, hogy az életközösség megszűnését követően ki lesz jogosult a kizárólagos lakáshasználatra, hogy a távozó fél tarthat-e igényt a lakáshasználati jog ellenértékére vagy cserelakásra, de akár osztott lakáshasználatban is megegyezhetünk. Fontos tudni, hogy ha a gyermekeink lakáshasználatáról is megegyezünk, ez azonban a bíróság álláspontja szerint nem szolgálja a gyerekek érdekeit, végül a szerződésben foglaltakkal ellentétes döntés is születhet. 

A lakáshasználat utólagos rendezése 

Ha előzetesen nem kötöttünk szerződést, az életközösség megszűnését követően azonban a lakás használatával kapcsolatban nincs köztünk vita, azt egy megállapodással egyszerűen rendezhetjük: ezt megtehetjük írásban, szóban vagy egyszerűen ráutaló magatartással, ami elsősorban azt jelenti, hogy az egyik fél önkéntesen, a visszatérés szándéka nélkül elköltözik otthonról. 

Ha nem tudunk megegyezni…

Amennyiben az a helyzet áll elő, hogy mindkét fél maga szeretne a lakásban maradni és sehogy sem jutunk közös nevezőre, úgy a házastársak bármelyike kérheti a lakás használatának bírósági rendezését. 

Fontos, hogy ha a bíróság a kérdésben jogerős döntést hozott, az újrarendezést csak arra hivatkozással kérhetjük, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása a korábbi rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás miatt valamely lényeges jogi érdekünket vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

A közös jogcímen lakott lakás használata 

Ha az ingatlan mindkettőnk tulajdonát képezi, a bíróság lehetőség szerint megosztja közöttünk annak használatát, feltéve hogy ennek nincs valamilyen objektív vagy szubjektív akadálya. Az első feltétel az, hogy a felosztás a lakás adottságai alapján lehetséges legyen: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos helyiségeket (például a hálószobát) a felek kizárólagosan, másokat (mondjuk a konyhát) pedig közösen használhatnak. 

Lehetőség van a megosztásra akkor is, ha lakás jelenleg nem, kisebb átalakítással azonban alkalmassá tehető az osztott használatra: ehhez az kell, hogy az egyik vagy mindkét házastárs igazolja az átalakítás műszaki előfeltételeit és vállalja a költségek megelőlegezését. Ha a költségviselésről vita van, erről a bíróság fog dönteni. 

Ez tehát a főszabály, a bíróság azonban mellőzheti a lakáshasználat megosztását, ha a házastársaknak – vagy legalább egyiküknek – ugyanabban a városban más beköltözhető lakása van, vagy ez a lakás egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető. Hasonlóan dönthet a bíróság akkor is, ha az egyik fél a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött és – ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja – a kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosította.

További fontos szabály az, hogy a közös lakás használata nem osztható meg, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt ez a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.

Ha a közös jogcímen használt lakás megosztására valamilyen okból nem kerül sor, a bíróság az egyik fél lakáshasználatra vonatkozó jogát megszünteti és őt a lakás elhagyására kötelezi, feltéve hogy a kiköltözés korábban nem történt meg. Erre akkor is lehetőség van, ha a lakás megosztásának alapvetően nincs akadálya, de az egyik házastárs a másik részére egy megfelelő cserelakást ajánl fel, és ez a megoldás a kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.

Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használata

Ha a házastársi közös lakás az egyikünk tulajdonában áll, úgy a házasság felbontása – vagy az életközösség megszűnése – esetén a bíróság főszabály szerint ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára. Az osztott használatra – feltéve persze, ha a lakás adottságai ezt lehetővé teszik – ebben az esetben akkor van esély, ha legalább az egyik kiskorú közös gyermek felett a szülői felügyeleti jogot a másik szülő gyakorolja, esetleg ha a a lakás elhagyása a másik házastársra nézve valamennyi körülmény vizsgálata alapján súlyosan méltánytalan lenne.

Kivételesen indokolt esetben az a helyzet is előfordulhat, hogy a bíróság az egyik házastársat a másik fél tulajdonában álló lakás kizárólagos használatára jogosítja fel: erre akkor kerülhet sor, ha ez a szülő gyakorolja a gyermekek feletti szülői felügyeleti jogot, és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a lakásban maradó fél bérlőként használhatja az ingatlant, kivéve ha a tulajdonos megfelelő cserelakást ajánl fel számára. 

A lakáshasználati jog ellenértéke

A kiköltöző fél a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt, kivéve ha a lakás elhagyását szerződésben ilyen igény nélkül vállalta, vagy akitől a bíróság a lakáshasználati jogot csak ideiglenesen vonta meg. 

A térítés főszabály szerint a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve ha a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a költözésre és az azonnali teljesítés a másik fél és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené, esetleg ha a használati jog vagyoni értékének rendezésére később, a vagyonmegosztás során kerül majd sor.

Törekedjünk a békés megoldásra

A házasság felbontása akkor is megterhelő folyamat, ha a válás közös megegyezéssel történik. Ekkor egy olyan szakaszát zárjuk le az életünknek, melyről egykor azt gondoltuk, hogy örökké fog tartani, ezt pedig senkinek nem egyszerű feldolgozni. Ha erre lehetőséget látunk, próbáljunk előzetesen minden kérdést alaposan átgondolni és egy olyan egyezségre jutni, ami mindkettőnknek megfelelő. Alapvetően a bíróság is erre fog törekedni, ez azonban mégis csak a mi életünk: próbáljuk azt a saját szabályaink szerint rendezni.


Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a bplegal.hu oldalt működtető cég.