Egy négytagú család évente 1,3 millió forintot kapna az autósoktól. A környezetvédők szerint 7,7 millió embernek személyenként évi 325 ezer forint extra adót kellene fizetnie, hogy csökkenjen az autózás okozta társadalmi különbség, ráadásul az ország minden útvonalára, még a belvárosra is kiterjesztenék a kötelező útdíjat.

Igazságtalan az autózás

Rendkívül igazságtalan a magyar autósok helyzete, adjunk vissza évi 325 ezer forintot 8 millió szegényebb magyarnak. Ezzel a címmel jelent meg a Levegő Munkacsoport két ismert munkatársának a véleménycikke a Portfolión. Lukács András és Kosztyi Dávid arról írnak, hogy komoly társadalmi igazságtalanság jellemzi a személygépkocsi-használatot, azonban lehetséges az egész társadalomnak kedvező megoldás. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Az autósok helyett fizetnek

A közlekedés külső költségei Magyarországon – a kormány hivatalos dokumentuma szerint – a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékának felelnek meg (ez évente mintegy 3000 milliárd forintot jelent). A külső költségeket mindannyian fizetjük, például a megnövekedett egészségügyi kiadások vagy a betegségek miatt kiesett munkaidő révén, vagy úgy, hogy az éghajlatváltozás okozta aszályok miatt megemelkednek az élelmiszerárak.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

A szennyező fizessen

A piacgazdaság elvei és – az Európai Unió Alapszerződésében és hazai törvényben is rögzített – „a szennyező fizet” elv alapján a külső költségeket be kell építeni az árakba. Ellenkező esetben ugyanis súlyos gazdasági és környezeti károk, valamint komoly társadalmi feszültségek keletkeznek.

Óriási pénzek autózásra

A KSH adatai szerint 2018-ban a magyarországi lakosság összesen 1281 milliárd forintot költött személygépkocsi-vásárlásra és -üzemeltetésre, azonban ebből az összegből a leggazdagabb 20 százalékra 510 milliárd, vagyis 40 százalék jutott, a legszegényebb 20 százalékra viszont csak 84 milliárd, vagyis csupán 3 százalék.

2500 milliárdos kárt okoznak az autósok

Az Európai Bizottság megbízásából 2019-ben készült, Sustainable Transport Infrastructure Charging and Internalisation of Transport Externalities („Fenntartható közlekedési infrastruktúra díjazás és a közlekedés külső költségeinek beépítése az áraiba”) című tanulmány szerint a személygépkocsikra jutó éves külső költségek Magyarországon összesen mintegy 2500 milliárd forintot tesznek ki.

Igazságtalan támogatást kapnak az autósok

A Levegő Munkacsoport két ismert tagja szerint tehát az autóhasználók rengeteg támogatást kapnak a társadalomtól például úgy, hogy a közös adókból építik és tartják karban az utakat, vagy azok is fizetik a légszennyezés miatt kialakult betegségek egészségügyi ellátásának költségeit, akik nem okozói a légszennyezésnek, mert nincs autójuk.

El kell venni az autósoktól 2500 milliárdot

A környezetvédők szerint ennek a rendkívül igazságtalan támogatási rendszernek a felszámolása nem tűrhet halasztást: a 2500 milliárd forint támogatást meg kell szüntetni oly módon, hogy azt az állam megfelelő külsőköltségdíjjal beépíti az árakba, és ez még nem minden:

Minden autós fizessen évi 325 ezret

Szerintük célszerű ezzel egyidejűleg a teljes bevételt kompenzációként havonta egyenlő mértékben visszajuttatni a lakosságnak – a leggazdagabb 20 százalék kivételével. Ily módon a magyar lakosság 80 százaléka, vagyis 7,7 millió ember, személyenként évente 325 ezer forintot fizetne kompenzációként a többieknek, így egy rászoruló négytagú család évi 1,3 millió forintot kapna.

Jól járnának a szegények

A Levegő Munkacsoportosok szerint, a lakosság 80 százaléka számára pénzügyileg is megérné egy ilyen reform megvalósítása. A legjobban a legszegényebbek járnának, és nagymértékben csökkenne az anyagilag rászorultak száma. A lakosság leggazdagabb részét pedig nem sújtaná elviselhetetlen teher, hiszen – a KSH adatai szerint – az egy főre jutó átlagos évi nettó jövedelmük 2 330 000, illetve 3 745 000 forint.

Talpalatnyi zöld

Azzal érvelnek, hogy elsősorban a szegényebbek laknak a szennyezettebb területeken, és általában nekik van a legkevesebb lehetőségük arra, hogy az egészségüket egyéb módokon óvják, például helyes táplálkozással és sportolással tiszta levegőn. Nagyrészt az ő lakásuk található olyan helyen, ahol a legkisebb arányú a közcélú zöldterület, aminek egyik fő oka, hogy már szinte minden talpalatnyi közterületet leaszfaltoztak, hogy helyet adjanak a mozgó és álló gépjárműveknek.

Hőhullámok

Márpedig tanulmányok sora bizonyítja, hogy sokkal egészségesebbek az emberek ott, ahol a lakásuk közelében található zöldfelület. Ez utóbbi tényező fontossága az éghajlatváltozással egyre növekszik, hiszen az egyre gyakoribb hőhullámok során elsősorban az aszfalttal, járművekkel borított területeken alakulnak ki a hőszigetek.

70 fokra felmelegedő autók

Mint írják: egy fákkal borított területen a természetes talaj felszíne a tűző nyári napon legfeljebb 25 Celsiusra melegszik fel, miközben a csupasz aszfalt akár 60 fokra, egy fekete autó karosszériája pedig 70 fokra is. Mindezek a hátrányok pedig épp a szegényekre rónak aránytalanul nagy pénzügyi terhet az egészségügyi többletkiadások és a kieső munkaidő miatt.

Ne a benzinárba építsék be

Végezetül még marad a kérdés, hogy miként lehetne beszedni a személygépkocsik után a külsőköltségdíjat. Bár első látásra az üzemanyagadók emelése tűnhet a legegyszerűbb megoldásnak, ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Elsősorban azért, mert rendkívüli mértékben megnövekedne az üzemanyag-turizmus és az üzemanyag-csempészet.

Útdíj bevezetése

A környezetvédők szerint a legcélszerűbbnek egy elektronikus útdíj bevezetése tűnik minden útvonalra, hasonlóan, ami már most is működik az autópályákon. Ez többe kerülne a belvárosban és kicsit olcsóbb lenne a vidéki utakon. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Ezt olvastad?

Szándékosan csinál a városvezetés dugókat, hogy bevezethessék a dugódíjat – monda Fürjes Balázs

Szolgálati közlemény

Tudjuk, hogy sok a reklám itt nálunk és elnézést is kérünk ezért. Az 1909-ben alapított Budapest Környéke c. lap modern változata, a BudaPestkörnyéke.hu teljesen független portál. Nem kapunk állami pénzeket és az olvasóktól sem kérünk egy fillért sem. A szerkesztőségünket a reklámbevételekből működtetjük, ebből lesz fizetése az újságíróknak és ebből készülnek a cikkek. Amikor egy hirdetésre kattintasz pár forintot biztosítasz a munkánkhoz, így működünk. Köszönjük a türelmed, az érdeklődésed és azért ne feledd: a hirdetések is az olvasóért vannak, hiszen olyasmit akarnak neked mutatni, ami talán neked is érdekes lehet. Ha mégsem így lenne, egyszerűen köszönjük, hogy minket is olvasol.

Kiemelt kép: illusztráció