Nem működik megfelelően Magyarországon a tesztelés – ezt állítja Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora. A kormány tanácsadója szerint járványügyi szempontból kemény őszre készülhetünk és nem sok értelme van a határzárnak.

Röst Gergely és matematikus csapata az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a kormánynak és a döntéshozóknak készít járványügyi tanulmányokat.

A professzor szerint a tesztek nem működnek megfelelően Magyarországon. Röst Gergely arra hívja fel a figyelmet, hogy nyáron több más ország is arra fektetett nagy hangsúlyt, hogy jelentősen felskálázta a tesztelési kapacitásait, melynek eredményeként sokkal többet tesztelnek, ezért a jelenlegi esetszámaik nehezen összehasonlíthatóak a tavasziakkal. 

„Fontos lenne a gyorsaság is. Magyarországon egyszerűen túl sok időt veszítünk el. Jelenleg ugyanis a tünetesekre fókuszál a rendszer, pedig lehet tudni, hogy a fertőzések egy jelentős részét eleve olyan esetek okozzák, akik a fertőzés átadásakor nem mutatnak tüneteket. Általában a tünetek megjelenése előtti egy-két napban, illetve a tünetek megjelenését követő néhány napban a leginkább fertőző egy koronás” – mondta a Portfoliónak Röst Gergely.

A Szegedi Egyetem kutatója szerint Magyarországon ez egész másképp van.

„Amikor valaki elkezd tüneteket mutatni, eltelhet egy-két nap, mire komolyan veszi és felhívja az orvost. Ha úgy ítélik meg, hogy koronavírus-gyanús az eset, kérnek tesztet. Erre sokszor napokat kell várni, utána az eredményekre szintén. Előfordul, hogy a tünetek után 8-10 nappal derül ki valakiről, hogy pozitív. Addigra már túl is van az igazán fertőző fázisán, szinte felesleges karanténba rakni.

Látszik, hogy egy nagyon rövid időintervallumban kellene lebonyolítani a hatékony tesztelést, ami nagyon nehéz, és itt jön be a képbe a kontaktuskutatás. Akiket egy megtalált eset fertőzött meg, azok még a fertőzés korábbi fázisában vannak. A kontaktuskutatáson keresztül olyan embereket is ki lehet emelni a fertőzési láncból, akik még a tüneteik megjelenése előtt vannak. Így lehet elérni, hogy ennek érdemi hatása legyen a járványgörbére.”

Esetszám-emelkedést hozhat az iskola

Azt lehet tudni, hogy a gyerekek nagyrészt tünetmentesen vagy sokkal enyhébb tünetekkel vészelik át a fertőzést, mint a felnőttek, viszont az a kis részük, aki tünetes, ugyanakkora víruskoncentrációt mutat, mint a felnőttek. De itt nem csak arról van szó, hogy a gyerekek kontaktusszáma megnő. 

„Most 6-23 éves korig egy óriási tömeg egyszerre megy be az oktatási intézményekbe, és nemcsak a gyerekek, hanem a tanárok és más iskolai dolgozók is. Megnő a tömegközlekedést használók száma, főleg Budapesten és a nagyobb városokban, a szülők is többet találkoznak. Összességében ez egy jelentős kontaktusszám-emelkedés egyszerre” – mondta Röst Gergely.

A fiatalok körében jól láthatóan terjed a járvány: sok eset szórakozóhelyekről és gólyatáborokból érkezik. A matematikus arra is figyelmeztet: „hogy az adatokban, így a mostani esetszám-növekedésben is van egy kéthetes késés. Akiket most regisztrálunk, azok jelentős része még augusztus közepén fertőződött meg. A hosszú hétvége hatása csak most fog jönni.”

A határzár nem megoldás

A kormány által elrendelt határzár nem jelent megoldást arra, hogy ne szabaduljon el a vírus. A professzor azt mondja, hogy a külföldi behurcolások tényleg meghatározóak voltak még július elején, azóta viszont ezek aránya jelentősen csökkent, részben mert a saját eseteink száma is megnőtt.

Jelenleg már a 10 százalékot sem igen éri el a behurcolt és azzal összefüggő esetek aránya. A professzor szerint a járvány most valóban a fiatal generáció tagjai között terjed. 

Az esetek medián életkora áprilisban még 69 év volt, ez most 31 év, vagyis az esetek fele 31 év alatti.

Ami adhat egy fals biztonságérzetet. Röst Gergely szerint ugyanis „hasonlít ahhoz, ami Floridában történt, ami kicsit aggasztó. Ott is volt egy olyan periódus, amikor az esetszámok ugyan emelkedtek, de a kórházi kezelések és a halálozások száma nem. Emiatt kevésbé aggódtak az esetszám-növekedés miatt. Az esetszámok felfutását követően öt héttel viszont a halálozások számában is bekövetkezett a felfutás”.

Floridában több hét kellett ahhoz, hogy a vírus szétterjedjen más korosztályokban és eljusson az idősebbekig, és a sérülékeny csoportokig.

Kiemelt kép: illusztráció