Az agglomerációban élő szülők ezrei teszik fel maguknak ilyenkor a címben szereplő kérdést. Óriási a felelősség és nehéz a válasz. Az iskolaérettség megállapításakor nem feltétlenül mérvadó, hogy a gyerek milyen okos, sokszor a már írni-olvasni tudó nagycsoportosokról is kiderül, hogy érdemes még egy évet óvodában tölteniük – mondja néhány szakember, mások inkább az iskola felé hajlanak.

Minden év tavaszán családok ezrei­nek okoz fejtörést az iskolaválasztás. A kérdés nemcsak az, melyik intézménybe írassák a gyermeküket, hanem sokszor az is, a gyermek készen áll-e egyáltalán az első osztály megkezdésére – írja a Magyarnemzet.hu

Ahhoz, hogy az óvodai környezethez képest szigorúbb rendszerben megállják a helyüket a kicsik, mindenképp iskolaérettnek kell lenniük, ám ez nem következik be varázsütésre hatéves korban. Jó, ha az érintettek tudják, a beiratkozás szükség esetén egy tanévvel eltolható.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Jogszabály szerint az a gyermek, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, tanköteles korú. Arról, hogy elkezdi-e az iskolát, az óvoda vezetője önállóan dönt, a szülővel és az óvodapedagógussal való egyeztetés után.

Az érdi óvodások 30 százaléka marad az oviban

Szénásiné Mészáros Mára, az Érdi Kincses Óvoda vezetője azt mondta az Érdmost.hu oldalnak, hogy a nagycsoportosoknak átlagosan 30 százaléka marad vissza még egy évet az óvodákban. Azok a gyerekek, akik megkezdhetnék az iskolát, mert augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket, két formában maradhatnak még egy évet az óvodában: óvodavezetői felmentéssel, ez a nyári születésűekre vonatkozik, illetve a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján kaphatnak felmentést az iskolakezdés alól.

Kudarcélmény lehet a gyereknek a halasztás

Vajda Zsuzsanna pszichológus szerint a visszatartás pozitív hatása nem egyértelmű, hiszen a hat év körüli gyermekek nagy része képességeik alapján alkalmasak lennének az iskolakezdésre, és a halasztás kudarcélményt jelent a számukra, tehát nem hogy javítaná, hanem rontja önértékelésüket a későbbiek folyamán- írtuk korábban itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon.

Nyer a gyerek, ha az oviban marad

Egy másik pszichológus, Vekerdy Tamás azt mondja, hogy az iskoláskor egy évvel való eltolásával nem veszít, hanem nyer egy évet a gyerek a játék számára, mert szerinte egy hat éves gyermek a játékkal és a mesével fejlődik.

A hat évesek várják a sulit

Egy másik érdi iskolapszichológus ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy a hat éves gyerekek feszülten, izgalommal várják azt a kihívást, amit az iskolakezdés rejt számukra, és amit már meg tudnak oldani – életkori sajátosságaiknál fogva. Sőt, a pedagógusok és a szülők segítségével nagy örömmel szokták megélni ezt a változást.

A szülők tehát nincsenek könnyű helyzetben. Ha az álláspontok eltérők, akkor az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál szakértői bizottsági vizsgálatot kell kezdeményezni, és ez a döntés lesz a mérvadó.

Iskolaérettségi vizsgálat

Az iskolaérettségi vizsgálat egy komplex eljárás, amely egyszerre nézi a testi, szociális, értelmi és érzelmi érettségét. – A tapasztalatok szerint gyakori probléma a szabályokhoz való alkalmazkodás hiánya. Ezért fontos, hogy az óvodában és otthon is legyen napirend. Előfordul az aktivitás hiánya, a mozgás összerendezetlensége is.

Az a gyermek, aki nem szaladgál, nem hintázik, nem gyurmázik, ragaszt vagy rajzol, nehezebben tájékozódik majd a vonalközben, nehezebben kanyarítja a betűket, a számokat a füzetben.

A figyelemkoncentráció és a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztése érdekében pedig nagyon fontos, hogy minél több mesét halljon a gyerek – hangsúlyozta a szakszolgálati vezető, aki kitért arra is, hogy az elmúlt években csökkentek az elvégzett iskolaérettségi vizsgálatok, ami azt jelzi, hogy kevesebb a vitás eset, javult az óvodák és a szülők közti kommunikáció.

Az óvodavezető kezében van a döntés

Így látja Bódor Andrea Ágnes, a Nemzeti Pedagógus Kar szakszolgálati tagozatának vezetője is. – Míg 2013 előtt az iskolaigazgató mondta ki a végső szót, ma már az óvodavezető kezében van a döntés, ez is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb a bizonytalan helyzet.

A szakszolgálatok munkatársai ráadásul tanév elejétől folyamatosan szűrik az iskolába készülő ötéveseket, és akinek kell, az már ekkor kapja a szükséges fejlesztéseket, így senkit nem ér meglepetésként a végső döntés – hangsúlyozta a Magyarnemzet.hu portálnak.

Kiemelt kép: illusztráció