Egymás után telnek meg Budapest környékén a települések kiköltözőkkel. A polgármesterek egy része észbe kapott és megpróbálja elejét venni a további építkezéseknek. Most az agglomeráció legkisebb lélekszámú városában, Zsámbékon fújtak riadót. Ma, kedden jár le az új építési szabályok véleményezési határideje. Ha ezek életbe lépnek, lényegében kinyírják a társasházak építését a településen. Íme a családtámogatási rendszer alappillérének, a CSOK-nak az árnyékos oldala az agglomerációban.
Dupla akkora telek kell
A budai agglomerációban, Zsámbékon véget akarnak vetni az ingatlanmutyiknak és az esztelen kiköltözésnek. Ha a helyi képviselők elfogadják a javaslatot, akkor az eddigi 1000 helyett minimálisan csak a 2 ezer négyzetméteres telkeken lehet kétlakásos társasházat építeni. Ennél kisebb területen csak egy család lakhat. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Intenzív beépítés
Az önkormányzati indoklásban az áll, hogy „Az elmúlt egy évben jelentősen megszaporodtak azon vállalkozói lakásépítési törekvések, amelyek célja a nagyobb ingatlanok több lakással történő beépítése, és különösen a mély tömbbelsőkbe benyúló ingatlanok összevonásával, és újra osztásával azok intenzívebb beépítésére törekednek.”
Sokan költöztek ki a CSOK miatt
Az önkormányzati előterjesztésben azt is írják, hogy az utóbbi időben egyre erősebb tendenciát mutat a telkenként kialakítható lakásszám növelésének igénye. „A 2016. évtől a CSOK, vagyis a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bevezetésével fokozatosan megélénkült az ingatlanpiac, és már megfigyelhető volt a budapesti kiköltözők növekvő számaránya, amelyet a vállalkozók kihasználtak, és ami miatt a közelmúltban kialakult több helyen is olyan tömbbelső-feltárás, és többlakásos lakásépítési program, amelyek már konfliktusokat okoztak a szomszédságukban.”
Sok probléma
A polgármesteri indoklás a sok új kiköltözővel járó problémákat is felsorolja: „A laza beépítésű kertvárosias övezetekben az intenzívebb kertvárosias beépítések jelentek meg, amelyek nem csak a környezetüket zavarja, hanem jelentősen növelik, illetve növelni fogják az intézmény-ellátási (óvodai, bölcsődei) feladatokat is, és problémát fog okozni az utak, és csomópontok forgalmi terhelésének növekedésével is.”
Félti Zsámbékot
A polgármesteri indoklás tehát attól félti Zsámbékot, amely már sok helyen bekövetkezett: nincs elég férőhely a bölcsődében, óvodában, iskolában, az újépítésű területek útjai nem aszfaltozottak, sok helyen nincs megfelelő csatornázás, közművesítés.
Felparcellázzák az erdőket, mezőket
A térség országgyűlési képviselő-jelöltje, Szél Bernadett nemrég a kiköltözésről azt mondta a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak, hogy az önkormányzatoknak vissza kell adni a jogosítványokat és a pénzeket. „Én egyértelműen azon vagyok, hogy a zöldfelületek rovására nem növekedhet az agglomeráció, ez nem fenntartható. Nem az elköltözők helyére költözőkkel van a probléma, hanem arról amikor felparcelláznak egy dombot, aztán még feljebb a hegyen is felparcellázzák és eltűnik az erdő. Nagyon fontos, hogy az önkormányzatokat újra döntési helyzetbe hozzuk. Ehhez kell jogkör, kell pénz, a Fidesz mind a kettőt elvitte. Nem is értem, hogy polgármestereket, miért éri meg nekik a Fidesszel kooperálni.” – mondta Szél Bernadett a portálunknak. Ide kapcsolódik: “Volt olyan hely, ahol rám küldték a körzeti megbízottat” – mondja Szél Bernadett, az ellenzéki összefogás országgyűlési képviselő-jelöltje a Pest megye 2-es körzetben
Kellene egy új törvény
A Budapesti Fejlesztési Központ Vezérigazgatója, Vitézy Dávid a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak adott évindító kétrészes nagyinterjújában szintén beszélt a kiköltözésről, így fogalmazott: „Tíz éve obskúrus gondolatnak tűnt, amit most mondani fogok, de az én véleményem az, hogy kellene egy olyan törvény, ami kimondja, az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy hév-állomástól.”
Nem fizetnik ki a kiköltözők a valós költségeket
Vitézy Dávid hozzátette: „Közgazdász vagyok, sok mindent ezen a szemüvegen keresztül nézek. Sokszor az történik, hogy az agglomerációs városfejlesztésnek a valós költségeit nem fizeti ki senki. Politikai probléma keletkezik belőle, és aztán valahogy megpróbálunk utánaszaladni iskolaépítéssel, bölcsődeépítéssel, orvosi rendelő építésével, közművesítéssel, közlekedésfejlesztéssel, tehát közpénzből megoldjuk a kialakult problémát.” Ide kapcsolódik: „Budapest és az agglomeráció közlekedésszervezését érdemes lenne egységes alapra helyezni” – állítja Vitézy Dávid, aki azt is elmondta, hogyan rontottuk el az agglomerációt és miként lehetne élhető Budapestet és környékét csinálni
Nincs több építési telek
Decemberben az agglomeráció legjómódúbb településének, Nagykovácsinak a polgármestere, Kiszelné Mohos Katalin is interjút adott a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak. Ő kerek-perec kimondta, hogy a településük megtelt, nem akarnak több telket felparcellázni. „Értem, hogy Nagykovácsi kiváló adottságai miatt egyre többen akarnak Budapestről kiköltözni hozzánk, viszont én a magam részéről és a képviselőtársaimmal együtt nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy több építési telket nem alakítunk már ki. Tehát nem lesz több belterületbe vonás, nincsen több építési telek, nem veszünk el több helyet a természettől.” – mondta Kiszelné Mohos Katalin.
Megtelt a település
Néhány hete Pilisvörösvár polgármestere, Fetter Ádám is arról beszélt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak, hogy megtelt a település. A minap a Csepel-szigeten fekvő Halásztelek polgármestere jelentette ki, hogy megtelt a város. Korábban hasonlóan nyilatkozott Szentendre és Dunaharaszti vezetője is.
Fenntartható növekedés
Gémesi György, Gödöllő polgármestere azt mondta portálunknak, hogy Gödöllő azért nem telt még meg, mert az ő vezetésével az elmúlt évtizedekben nem engedélyezték az ész nélküli lakóparképítéseket. ”Én mindig vigyáztam arra, hogy nagy belterületbe vonások ne legyenek. A belterületbe vonás, az amolyan inger az önkormányzatok számára, hogy növekedjenek. Arra kell figyelni, hogy a növekedés fenntartható legyen, biztosítani kell a megfelelő szolgáltatásokat: utat, csatornázást, gázt és egyéb infrastrukturális fejlesztéseket.” – mondta portálunknak Gémesi György. Ide kapcsolódik: „Akinek öt Mercedes áll a háza előtt, fizessen többet” – mondja Gémesi György, Gödöllő polgármestere aki azt is elárulta miért van mostanában rossz kedve
A CSOK árnyékos oldala
Úgy tűnik a kormány családtámogatási alappillére a CSOK nem tesz túl jót az agglomerációnak. Egyre-másra épülnek hitelből az otthonok, sokan nem gondolják át, hogyan fognak munkába járni Budapestre, vagy csak későn tájékozódnak, hogy a támogatáshoz szükséges három gyermeknek lesz-e ingyenes férőhelye az állami bölcsiben vagy fizethetik majd a hitel mellett a havonta 150 ezer forintos magánbölcsödét, mert nincs más azon a településen, ahová boldogan költöztek ki. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Zsámbéki városháza – Forrás: BPK
