Az agglomerációs fiatalok annak ellenére, hogy 30-40 vagy akár 70 ezres városokban élnek, ugyanolyan közlekedési nehézségekkel találják szemben magukat, mintha egy 2000 fős, Budapesttől távoli faluban laknának. Az iskolába és a különórákra csak mamataxival jutnak el, kevés a járda, ezért önállóan a buszmegállóig, vasútállomásig sem mehetnek el, hiszen nem biztonságos az úton gyalogolni, az éjszakai járatokat pedig nem tudják használni, mert azok csak kevés agglomerációs településre járnak ki. Az egymástól pár kilométerre fekvő Budapest környéki települések közötti tömegközlekedés is nehézkes, rosszul szervezett, így a legtöbb családnak marad az autó, amelyből egyre több lesz a főváros térségében. A települések vezetői az elmúlt évtizedekben nagyon nem törődtek a családok és a fiatalok igényeivel.

Egyre több problémával szembesülnek a családok

Budapest környékének lakossága nagyrészt gyermek vagy fiatal. A szüleik a CSOk és egyéb kedvezmények miatt költöztek a csendesnek, komfortosnak tartott zöldövezetbe. Ahogy azonban nőnek a gyerekeket egyre több problémával szembesülnek a szülők: nincs a közelben óvoda, az iskolába nem lehet járdán eljutni, mert nincs, vagy túl messze van a suli a háztól, a különóra a város másikfelében van. Egy szülőnek ezért mindig rendelkezésre kell állnia egy autóval. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Szinte lehetetlen az önálló közlekedés

A közösségi élet is kiemelt jelentőségű a fiatal életkorban, ahogy önállósodás is, aminek fontos lépése az egyedüli közlekedés. Jelenleg az agglomeráció településeinek jelentős részén az önálló közlekedés jóformán lehetetlen, ami különbségeket eredményez a különböző lakóhelyű fiatalok között. 

Függés a szülőktől

A szülőktől függés általában folyamatos magyarázkodási kényszert szül, arról nem is beszélve, hogy a szülőknek általában nem kevés kompromisszumot jelent hajnali kettőre bemenni a 16-17-18 éves porontyért az első olyan közlekedési csomópontig ameddig még kijönnek az éjszakai járatok. 

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Közlekedési nehézségek

Az agglomerációs fiatalok annak ellenére, hogy 30-40 vagy akár 70 ezres városokban élnek, ugyanolyan közlekedési nehézségekkel találják szemben magukat, mintha egy 2000 fős faluban (községben) laknának – írja a Totalcar.

Elengedhetetlen az autó

Az autó, mint közlekedési eszköz sajnos a fiatalok számára is elengedhetetlenné válik, akárcsak vidéken, viszont az a társadalom, amivel a fővárosban érintkeznek, közel sem azonos. Hiszen amíg egy fővárosi fiatalnak valószínűleg soha nem kell autóra költenie, egy a városhatártól 10 kilométerre lakó kortársának ez pont olyan létszükség, mint neki a BKK bérlet.

Járdák hiánya

Az agglomeráció egyik legdurvább problémája a járdák teljes hiánya. A gyalogosok gyakran kényszerülnek az úttesten sétálásra, gyakran forgalmas útszakaszon is. Ilyen helyeken a gyalogos közlekedés tényleg életveszélyes, így nem is csoda, hogy kevesen sétálnak ki akár a buszmegállóig is.

Agglomerációba ingázás

Az agglomerációs települések koncepciójának gyökeres átalakítására lenne szükség. Jelenleg az ilyen városok/községek csupán az alvóváros szintjére vannak degradálva. Amennyiben ezeken a településeken rendes városközpontok és szolgáltatások lennének, munkahelyekkel, akkor az agglomerációból agglomerációba ingázás is megvalósulhatna, fokozatosan enyhítve a települések jelenlegi gazdasági problémáit, napközben is lenne élet a városban.

Nincsenek valódi településközpontok

A településszerkezet is problémás. A városközpontokban nincsenek valódi nagy népsűrűségű területek, így a helyi szolgáltatószektor sem tud megélni. Nincs kulturális és közösségi élet sem, hiszen minden közlekedéshez autó kell, amit valahol le kell parkolni, arra hely pedig továbbra sincs.

A településvezetők többsége elcseszte

Az urbanisták folyamatosan figyelmeztetnek Budapest és környékének teljes szétterülésére, amely nem amerikai típusú változással jár. A fővárosi agglomerációban kevés a széles, aszfaltos, zöldövezeti utca, ahol még járda is van. Jelenleg is sok helyen úgy épülnek lakóparkok, teljes utcák, településrészek, hogy nincs járda. Így még a közeli buszmegálló megközelítése is életveszélyes. A legtöbb település vezetésének óriási felelőssége van abban, hogy hagyta járda nélkül kiépülni a települését és nem gondoltak a gyerekekre, fiatalokra, családokra. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: illusztráció – Házak Budaörsön, háttérben a törökbálinti Tükörhegy-lakópark, a budaörsi Huszonnégyökrös-hegyről nézve – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu