A szovjet hadsereg rengeteg mocskot hagyott maga után a szentendrei laktanyában a rendszerváltáskor. A laktanya területéről és egy másik egykori kommunista gyárból súlyosan egészségkárosító anyagok kerültek a talajba, onnét pedig a környező 14 települést több, mint 100 ezer embert ellátó ivóvízbázisba. Most megoldódhat az ügy, megtisztulhat végre a környék.

Több évtized után végre történik valami

Megjelent a Szentendre Déli Regionális Vízbázist veszélyeztető talajszennyezés kármentesítésére kiírt közbeszerzési felhívás. Több évtizedes várakozás után végre megtisztulhat a klórozott szénhidrogénektől a Budakalász, valamint 13 másik dunakanyari település lakóinak ivóvízellátását szolgáló vízbázis.

A kitermelt ivóvízben rákkeltő anyagok voltak

A korábbi mérések során rákkeltő és idegrendszert károsító mérgező anyagokat (diklór, triklór, tetraklór-etilén, vinil-klorid) mutattak ki a felszín alatti vizekben, 1999-ben pedig az egyik kútcsoport működését le is kellett állítani, mert a kitermelt ivóvízben a szennyező anyagok koncentrációja lényegesen meghaladta a megengedett határértékeket.

500-szorosan túllépték az egészségügyi határértéket

Az egészségre különösen nagy kockázatot jelentő vinil-kloridból a legmagasabb koncentrációt 2010 márciusában mérték, ekkor az egyik figyelőkútban 282 mikrogramm/l mennyiséget észleltek, ami a hatérték ötszázszorosa.

A Greenpeace munkatársai is vizsgálták a környéket

Talajvízszennyezés Szentendrénél, méréseket végeznek a Greenpeace munkatársai – Fotó: Greenpeace/Járdán Bence

Szovjet laktanyából és a PEVDI-ből jött a mocsok

A szennyezés egyik forrása valószínűsíthetően a volt szentendrei szovjet laktanya, ahonnan a harckocsik karbantartására használt oldószer kerülhetett ki a környezetbe. A másik a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI), ahol az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették el a környezetet.

Régóta tudnak róla

Az évtizedek óta ismert környezetszennyezés miatt 2018-ban elkészült “Szentendre Regionális Déli Vízbázis megóvásával összefüggő egyes kormányzati intézkedések végrehajtása” c. dokumentum riasztó képet fest a felszíni és a felszín alatti szennyezés mértékéről, veszélyességéről és kiterjedésének növekedéséről.

Bonyolult folyamat a kármentesítés

Az intézkedési tervben szereplő kármentesítés bonyolult hároméves folyamat. A két évvel ezelőtt készült szakértői anyag arra is felhívta a figyelmet, hogy a szennyezés öt év alatt elérheti a többi víztermelő kutat is.

Összefogtak a polgármesterek

Idén nyáron ezért az egyre sürgetőbb időnyomás miatt Budakalász, Pomáz és Szentendre polgármesterei a Dera-pataktól északra lévő ipari övezet és a volt szovjet laktanya területének mielőbbi kármentesítését kérték.

Nincs tartalék vízbázis

Levelükben jelezték, mivel Pest megyében a Duna jobb és bal partján nincs tartalék vízbázis, a biztonságos ivóvízellátás érdekében a kármentesítés tovább már nem halogatható.

A Lupa-starnd parkolója is problémás

A Budakalászt és 13 másik dunakanyari települést ivóvízzel ellátó Szentendre Déli Regionális Vízbázis hidrogeológiai védőterületén van a Lupa-strand óriásparkolója is, mely idén negyedik szezonját zárta úgy, hogy nincs érvényes környezethasználati engedélye. A jogsértő helyzet miatt közigazgatási bíróság előtt eljárások vannak folyamatban – áll a Budakalászi Önkormányzat és a Greenpeace közös közleményében.

Ide kapcsolódik, mindenképpen olvasd el!

Valaki tudhatta, hogy az ürömi jegyző pillanatok alatt rábólint a Lupa Beach korábban problémás parkolójára

Kiemelt kép: Talajvízszennyezés Szentendrénél – Fotó: Greenpeace/Járdán Bence