Aki tavasszal nekilátott kertészkedni, vagy esetleg éppen elsőéves „karanténkertész”, az az első hónapok örömteli eseményei után nyár derekán egyre-másra kapja a kerti pofonokat. Mert amíg a szépen felásott és elgereblyézett ágyásokban csillogó szemekkel vártuk, hogy az elvetett magok kis csírái kikandikáljanak a földből, és ha felismertük, melyik lehet a borsó, akkor könnyűszerrel huzigáltuk ki mellőle a törpe tarackot.
Amíg lenge szellő lengedezett, csöndes eső áztatta a szomjas földet, vagy a napsütésben büszkén lehetet a kiskannával öntözgetni a bimbózó begóniát, a sárgálló büdöskét, és mondani a telefonba, hogy sajnos, le kell tennem, mert meg kell kapálnom a répát – addig a kert apró örömeiben volt részünk.
Később talán megérkeztek a pockok, és egy éjszaka alatt becibálták a palántákat a járataikba. Esetleg egy hatalmas felhőszakadás elmosta a vetést, vagy éppen, egy hosszú hétvége alatt kőkeményre száradt a virágágyás, vagy megették a sarkantyúka leveleit a földibolhák. Aztán pedig elkezdett nőni a gyom, mindenfelé.
Mi is az a gyom?
Maghatározásának számtalan megközelítése van: az a növény, amelyet nem vetettünk, és nem hoz hasznot. Más olvasatban dudva az, amit ott nő, és akkor, amikor mi nem akarjuk. Vagy éppen a gaz az, ami legjobban alkalmazkodik a talajbolygatáshoz.
Egy szó, mint száz: a gyomokat nem szeretjük, és valamit tenni kell velük. Legegyszerűbb persze legyomirtózni, és kész – vállalva ennek minden veszélyét és kockázatát. Le lehet égetni, vagy nekimenni a disznópörzsölővel. Ki lehet huzigálni – ha tudjuk, hogy melyik a gaz, és melyik az a növény, amit mi ültettünk.
Ilyenkor a kezdő kertész legtöbbször leül, és szomorúan temeti fejét a bozótba: mert az elején nem tűnt ennyire nehéznek „parasztnak” lenni. Mintha a növények átnőnének az emberi akaraton. Répát szerettünk volna, paradicsomot és cukkinit. Most a répa együtt növekedik valami fűfélével – vagy talán nem is, hanem a répának a zöldje az, ami kandikál.
A paradicsomokba belebújt valami másfélelevelű, és a paprikák szárán felfele tekereg egy kis fehér, tölcséres valami – szulák, igen, ezt mondhatta a szomszéd, aki olykor kajánul átkiabál a kerítésen.
Van sok módszer, amelyek segítenek abban, hogy kíméletesen, könnyen bánjunk a kerttel – ilyen a mulcsozás például. Fűkaszálékkal takarni a tövek közt a földet: nem szárad ki, és nehezen tud kinőni a gyom. Néhány kinő, de azokat is sokkal könnyebb eltávolítani.
A gyomoknak kesztyűvel essünk neki, és a kitépett növényeket dobjuk a komposztra. Ha már akkorák, hogy magot érleltek, akkor viszont nem ez a legjobb megoldás. De azt nem is érdemes megvárni…
Jó szívvel ajánlom Krumpach Erzsébet: A bőség kertje című könyvét, amelynek alcíme: konyhakert ásás és kapálás nélkül. És igen, működik! Erzsébet ráckevei kertje időről időre megnyitja kapuját, és az érdeklődők saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy hogyan is működik a valóságban az, amiből a könyv született. A gondos talajelőkészítés, a vetésforgó, a mulcsozás hogyan könnyíti meg a munkát, hogyan spórolhatunk vele időt, energiát – és az eredmény pedig a szép és gazdag termés.
És persze a gyomnövények közt vannak olyanok, amelyeket meg is ehetünk. A „Vadon nőtt étterem” című könyvem éppen ehhez ad recepteket, tanácsokat: ne haragudjunk a mindenhol burjánzó kövér porcsinnak, legyen belőle leves!
Tépjük ki a labodát, a disznóparéjt – és megvan a főzeléknek való! Ismerjük meg azokat a gyomokat, amelyek egyébként gyógynövények, és gyűjtsük össze, szárítsuk meg télire. Tekintsünk kicsit másként a kertre a gyom-vonalon is.
Olvassák el előző írásaimat is itt a Budapestkörnyéke. hu hírportálon, számtalan kerti tippet kaphatnak a könnyű és kíméletes kertgondozáshoz.
Halmos Monika, fitoterapeuta, food stylist, az ehető virágok hazai szakértője
Az általa alapított Rózsakunyhó Alkotóműhely az igazi zöld gondolatok ötlettára. Több, mint két évtizede kutatja az ehető virágok és vadnövények világát, több mint 80 megjelent szakácskönyv fémjelzi nevét. Könyvei az egészséges táplálkozást, a fenntartható kertművelést, a klímabarát konyhát tartják szem előtt, de betekintés adnak a vadnövénygasztronómia és az otthoni környzetebarát vendéglátás világába is.
Előadásokat, kertlátogatásokat, kóstolóprogramokat tart, workshopokon adja át a tudást az érdeklődőknek a kert és konyha témakörökben, rendszeres beszélgetőtársa több rádióműsornak, tévéműsorai vannak. Könyvei egy része német nyelven is elérhető, rendszeres résztvevője a grazi szakácskönyvfesztivál színpadának. A fiatalabb korosztályt értékes és hiánypótló életvitel- zöld háztartástan gyakorlati útmutatásokkal célozza meg.
Írásainak illusztrációi saját kis fotóstúdiójukból kerülnek ki, ahol rendszeresen kiscsoportos ételfotós kurzusokat is tartanak. Virágos birodalma Sóskúton található, az „Ehető virágok kertje” méhbarát, természetközeli biokert, ahol ehető virágok és gyógynövények nőnek. Ezekből készült termékei a természet patikájának és luxusának ínyencségei a Rózsakunyhó.hu oldalon nézhetők meg.
