Nem ad pénz az Európai Unió azoknak az egyetemeknek, amelyek alapítványi formában működnek. Attól tartanak, hogy a fideszes politikusok irányítása alá került egyetemeken nem átlátható a pénzek elköltése. A döntés sok tízezer diák külföldi tanulását érintheti, családok ezreinek a tervei dőlhetnek dugába. A hír hallatán kiakadt a gödi polgármester, ugyanis Balogh Csaba is egykor az Erasmus-program segítségével tudott külföldön tanulni.
Az alapítványi formára áttért egyetemek nem kapnak EU pénzt
Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – írja a Népszava. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
21 magyar egyetemet érint
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Ezek többsége mostanáig jelentős támogatásokban részesült a Brüsszel által közvetlenül vagy közvetve irányított támogatási forrásokból.
Több tízezer diák vett részt az Erasmus csereprogramban
Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott. Az azóta már modellt váltott Corvinus a legtöbb résztvevő diákot küldő három egyetem között volt.
Korrupciós veszélyek
A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022 december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát.
Nem átlátható a pénzek elköltése
Az EU-s pénzügyminiszterek utasítást adtak arra, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Ezek az oktatási és kulturális intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.
Kormánypárti politikusok az alapítványokban
Brüsszeli nyomásra az Országgyűlés tavaly ősszel ugyan módosította a vonatkozó törvényeket, de az Unió figyelmeztetése ellenére sem változtatott azon az előíráson, amely lehetővé teszi, hogy magasrangú politikai tisztségviselők bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe. A közérdekű feladatokat ellátó alapítványok kurátorai leválthatatlanok, így akár életük végéig betölthetik a milliós fizetéssel járó posztot. Akad köztük nem kevés politikus is.
Milliókat kapnak a politikusok
Több mint egy tucatnyi kormánypárti politikus részesül – egyéb járandóságaik mellett – a valamelyik vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi tagsága után járó, átlagosan havi egymillió forint körüli tiszteletdíjban. A 24.hu összefoglalója szerint Lázár János miniszter például egymillió forintot kap a Magyar Agrártudományi Egyetemért Alapítványtól és 950 ezer forintot a Jövő Nemzedék Földje Alapítványától, Láng Zsolt fővárosi fideszes képviselő, volt 2. kerületi polgármester, 664 ezer forintot kap a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványtól, Hassay Zsófia fővárosi fideszes képviselő, korábbi terézvárosi polgármester pedig 1,3 millió forintot kap a Makovecz Campus Alapítványtól.
Kiakadt a gödi polgármester
Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba a közösségi oldalán fakadt ki. Ő is kölföldön tanult, az Erasmus-program segítségével tudott fél évet tanulni az egyik luxemburgi egyetemen. Mint írja: „Ott osztrák, cseh, román, indiai, luxemburgi, és még sok más nemzetiségű diákkal ismerkedhettem meg. Közülük a szerencséseknek az erasmus program állta a költségeit, én konkrétan abból és a tanulmányi ösztöndíjamból tudtam megélni. „
Egyre gyengébb munkaerő
A polgármester így folytatja: „Az egyetemen még azt tanították nekünk, hogy a magyar munkaerőpiacban nagy a potenciál, hogy a nyugat és kelet között közvetítő, vezető és minőséget garantáló szerepet vehet föl, mivel egyre javuló nyelvismereti trendek jelentek meg, és földrajzilag jó átmenet vagyunk az amerikai és távolkeleti időzónák között. Azóta a kormány a nyelvvizsgák szükségét úgy építi le, és úgy taszítja el a fejlettebb országokat magától, hogy a végén csak az akkumulátorgyárak futószalagjai mellett szolgáljunk, mert egyre gyengébb munkaerőt nevel ki így a társadalom.” – írta le véleményét a gödi polgármester. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Fiatalok a Corvinus Egyetem előtti Bálna-teraszon – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
