Sokak szeme láttára csomagolják át az import (görög, spanyol) epret a Nagybani piacon, hogy aztán magyarként árulják tovább, tetemes haszonnal. Az agglomeráció legtöbb zöldségese a Nagybanin szerzi be a portékát, meglehetősen sok epervásárlót érinthet a csalás.

A zöldségesek pofátlan trükkjéről egy olyan magyar epertermelő számolt be a 24.hu-nak, aki mindennek szemtanúja is volt. Elmondása szerint a spanyol import epret az orra előtt „magyarították” egy standon. Kiszedték az eredeti spanyol rekeszekből a kis átlátszó műanyag dobozkákat, és abból átöntötték az epret a magyar felségjelű faládákba.

Az epertermelő azért volt felháborodva az átcsomagolási akción, mert mint tapasztalta, a magyar gazdák áruját ilyen ellenszélben nem nagyon akarták megvenni a Nagybanin. Az import epret ugyanis behozhatták kilónként úgy 300 forintért, és még ha dupla-, vagy triplaáron is kínálták, akkor is olcsóbban adták, mint a magyar termelő, aki szeretett volna 1000-1200 forintot kapni kilónként a hidegfóliás termésért.

Ezen keresnek a kereskedők a legtöbbet. A 300 forintos import eperből simán lesz 1000, de akár 1800 forintos is kilónként, mire a fogyasztóhoz kerül, magyarként.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

A vásárlót tehát átverik, jó drágán megvetetik vele az olcsón beszerzett import epret, magyarként. A magyar termelőket pedig lejáratják az átcímkézéssel, hiszen a vevő azt hiszi, a magyar eper volt íztelen.

A termelő szerint nem igazságos ez. Hiszen sokat dolgoznak a gyümölccsel, ha kell, fűtik a fóliasátrat, hogy minél hamarabb meg tudjanak jelenni a magyar eperrel, és szét tudják húzni a szezont. Aztán meg kigolyózzák őket, nem az ő munkájuk friss gyümölcsét veszik meg a kereskedők, hanem azt, amit átutaztattak fél Európán.

Ha bejön három kamion olcsó import eper, esélye sincs a magyar termelőnek, hogy eladja a maga tíz-húsz rekesznyi friss termését, és azzal, hogy a kamumagyart tolják, a vásárlók által elköltött pénz egy része sem marad helyben, hanem kimegy külföldre – sorolta az ellenérveket a portálnak.

Azt is elmondta, hogy a Nagybanin szabadon megy az átcsomagolás, legfeljebb aki szégyenlősebb, az nem az asztalon csinálja, hogy mindenki lássa, hanem a kocsijában.

A portálnak nyilatkozó termelő nem tapasztalta, hogy bárki is ellenőrizné, mi folyik. De erre az esetre is megy a trükközés: a kereskedő a raklapnyi import mellé vesz egy-két láda magyar epret, és ha ellenőrzést kap, azt mondja, éppen a számlával lefedett magyar epret árulja.

A FruitVeb volt alelnöke, Csizmadia György szerint amit az epertermelő látott, évről-évre visszatérő probléma, és nemcsak a Nagybanin fordul elő, hanem a kisebb piacokon is.

Nem az a baj, hogy import epret árulnak a piacon. De az nagyon nem korrekt, hogy magyarként árulják. Ha import, akkor azt kell kiírni. A fogyasztó majd úgyis az ár, a küllem és a minőség alapján dönt.

Kiemelt kép: illusztráció