Az uniós irányelv szerint január elsejétől Magyarországon is szelektíven kell gyűjteni a biohulladékot. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék.
Ez a szabály
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését.
Komoly művelet lesz
Öt hónappal a kötelező bevezetése előtt azonban egyelőre nem igazán lehet látni, Magyarország pontosan hogyan fogja végrehajtani ezt az uniós irányelvet, mivel még az erről szóló jogszabály sem készült e. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. sajtóosztálya azt közölte, hogy a koncessziós társaság feladata lesz a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése és a hasznosítónak való átadása – jogszabály híján azonban sok kérdés egyelőre számukra is tisztázatlan – írja a Telex.
Régiónként vezetik be
Iparági információk szerint az új rendszert nem az egész országban egyszerre vezetik majd be, hanem folyamatosan bővülő rendszerrel és lefedettséggel fog indulni. Tehát ahol először elindul a rendszer, ott a háztartások kapnak egy kisebb, zárható fedelű kukát, amibe beledobhatják a biohulladékukat. A kukába kerülhet például a répa- és krumplihéj mellett a pizza széle és a megromlott pörkölt, valamint a teafilter, sőt a kávézacc is.
Lesz nagy kuka is
A háztartásnak járó kis „edényzet” mellett a lakóházak, társasházak is kapnak egy nagyobb kukát a biohulladék gyűjtésére, tehát a kommunális, a papír-, a műanyag- és fémhulladék gyűjtésére való kuka mellé érkezik egy negyedik szemetes is a házba. Erről csak azt lehet tudni, hogy a jelenlegiekkel azonos méretű, szabványos szemetes lesz, de hogy a teteje barna vagy zöld lesz-e, azt nem.
Trágya lesz belőle
A MOHU tájékoztatása szerint itthon a begyűjtött élelmiszer- és konyhai hulladékokat jellemzően biogázüzemekben dolgozzák fel majd más piaci szereplők. Az üzemekben az energia-előállítás mellett a végtermékből pelletált trágyát is elő tudnak állítani, amit a mezőgazdaságban lehet majd hasznosítani.
Milánóban a legjobbak
A Humusz Szövetség szerint ebben a kérdésben az 1,4 milliós Milánó a világ egyik vezető példája: lakosonként 95 kilogramm élelmiszer-hulladékot gyűjtenek össze, a város szelektív hulladékgyűjtési aránya pedig 62,6 százalék, ami évente mintegy 9000 tonna szén-dioxid-megtakarítást jelent.
Már most mi is elkezdhetjük
Ha nem tudja valaki kivárni, amíg Magyarországon is házhoz jönnek a biohulladékért, bármikor elkezdhet otthon vagy egy közösségi ponton komposztálni. Ehhez a tippeket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.
Más változás is lesz
Ahogy írtunk róla, nagyon fognak vigyázni januártól a vásárlók a PET-palackokra és az italos alumíniumdobozokra. Bevezetik ugyanis a visszaváltási díjat, és ha csak egy komolyabb karcolás lesz a csomagolóanyagokon, az automaták nem fogják befogadni azokat.
Nem szabad taposni
A palackok eddig szokásos automatikus összegyűrése, netán a sörösdobozok összetaposása szóba sem jöhet, hiszen akkor a vevő elbukja a vásárláskor kifizetett visszaváltási díjat. Ennek összege még nem ismert, de aligha lesz észrevehetetlen tétel, Németországban például 0,25 euró, azaz kb. 93 Ft.
Gigabevétel
Az olajvállalat 35 évre nyerte el a hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziót, a gyártók által fizetendő új díjból, valamint a tulajdonába kerülő hulladék hasznosításából ez idő alatt mintegy 8 ezermilliárd forint bevétele származik. Márpedig a kiterjesztett gyártói felelősségért meghatározott díjtételek csaknem csúcstartók Európában – írja a HVG.
Kiemelt kép: illusztráció
